Riasztást adtak ki - Magyarországot is elérte a vírus

Publikálás dátuma
2017.05.13 13:00
Illusztráció: Thinkstock
Fotó: /
Nemzetközileg összehangolt kibertámadás történt pénteken szerte a világban. A Kasperky Lab orosz számítógépes biztonsági cég a világ 74 országában 45 ezer támadást észlelt, és megállapította, hogy a legtöbb fertőzési kísérlet Oroszországban volt. A támadáshullám a brit egészségügyi rendszer összeomlásával kezdődött, de a zsarolóvírus már Magyarországot is elérte. A 24.hu szerint a Telenornál pénteken kikapcsoltatták a dolgozók számítógépeit. A vírus miatt riasztást adott ki Kormányzati Eseménykezelő Központ. Az ügyben a be-és feljelentéseiről ismert magánszemély, Tényi István tett bejelentést.

Miután egy windowsos zsarolóvírus miatt összeomlott a brit egészségügyi rendszer péntek este, a világ több más országából is érkeztek hasonló hírek, melyek szerint nemcsak kórházak, de távközlési cégek, informatikai vállalatok, energiaszolgáltatók rendszereit is sikerült zárolniuk a támadóknak. A jelek szerint egy összehangolt nemzetközi támadásról van szó.

A megfertőzött számítógépek adatainak felszabadításáért a támadás elkövetői 300-600 dollár váltságdíj kifizetését követelték, bitcoin virtuális valutában.  Az orosz Megafon mobiltelefon-társaság közölte, hogy a cég központjaiban Oroszország-szerte lefagytak a számítógépek, de támadások érték az orosz belügyminisztérium szervereit is. A Kaspersky Lab szakemberei elemzik rosszindulatú szoftver változatait, hogy megpróbálják megtalálni az adatok dekódolásának lehetőségét. A támadást a Microsoft Security Bulletin MS17-010 biztonsági frissítés sebezhetősége tette lehetővé. A rootkit kártevőnek az orosz cég általi meghatározása: MEM:Trojan.Win64.EquationDrug.gen.

Az NSA-tól loptak a hackerek

A BBC a WannaCry zsarolóvírusról azt írta, hogy az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) által felfedezett és kihasznált biztonsági rést támad a Windows operációs rendszerekben. A szakértők a The Shadow Brokers nevű hackercsoporttal hozták összefüggésbe a támadásokat, amely nemrég azt állította magáról, hogy az NSA-től lopott hackelési eszközöket tett közzé az interneten. Az elektronikus kártevő minden jel szerint egy februárban megjelent, e-mailekkel terjedő zsarolóvírus továbbfejlesztett változata, amely Windows operációs rendszereket használó számítógépeket támad.

A felhasználó háttérképe megváltozik, és azon egy visszaszámlálás jelenik meg azzal az időtartammal, ameddig a gép tulajdonosa teljesítheti a válságdíj kifizetését, különben a kiberbűnözők törlik összes adatát.
   
A Windows operációs rendszert fejlesztő Microsoft márciusban tett közzé biztonsági frissítést, ugyanakkor a hackerek kihasználták azt a tényt, hogy mostani célpontjaik - különösen kórházak - még nem frissítették rendszereiket. A magát Shadow Brokersnek nevező csoport az interneten tavaly óta terjeszti az NSA-től ellopott hackereszközöket.

Magyarország is érintett

A Bleeping Computer belsős forrásokra hivatkozva azt írja, a magyar Telenor is érintett a zsarolóvírusos támadásban. A portál úgy tudja, hogy a cég SMS-ben küldött ki figyelmeztetést dolgozóinak a nap során, hogy kapcsolják ki számítógépeiket, vagy kapcsolódjanak le a belsős VPN-hálózatról.

A Telenor egy névtelenül nyilatkozó kollégája azt is megerősítette, valóban azonnal le kellett kapcsolniuk a rendszert, ahogy azt a brit egészségügyi dolgozók is tették. A Telenor is megerősítette, hogy a cég is érintett az ügyben. Mint közölték, a szolgáltatót is érintette a zsarolóvírusos támadás, de az informatikai kollégák időben észlelték a jelenséget, és sikerült kordában tartani. 

Riasztást adtak ki Budapesten

Riasztást adott ki a WannaCry zsarolóvírus miatt a Kormányzati Eseménykezelő Központ. Mint írták, a zsarolóvírus terjedése kapcsán rövid időn belül, csaknem száz ország érintettségéről jelentek meg hírek, érintett Spanyolország, Nagy-Britannia, Ukrajna, Oroszország, India és Kína is. Az elemzések szerint a WannaCry távoli kódfuttatást kezdeményez a Microsoft Windows rendszerekben önmaga terjesztéséhez. Mivel a vírus képes féregszerűen terjedni, ezért rendkívül gyorsan fertőz a belső hálózatokon is. A Microsoft a márciusi javítócsomagjai kiadásakor az érintett sérülékenységeket már javította, frissült az XP-n, a 2003-on és a 2008-on kívül a 7-es, a 8-as és a 10-es szériájú Windows is, a javítás automatikus frissítésen keresztül elérhető.

Bejelentést tett Tényi István
Tényi István, a be-és feljelentéseiről ismert magánszemély a Fővárosi Főügyészségnél és az Alkotmányvédelmi Hivatalnál tett bejelentést. Mint írta, a sajtóbeszámolóban szereplő adatok az információs adat vagy rendszer megsértése bűntett gyanújára utalnak. Az Alkotmányvédelmi Hivatalt arra kérte, hogy bejelentését értékelje a 2013. évi CLXV. törvény 1. § (3) bekezdése alapján közérdekű bejelentésként, majd a vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását, valamint tájékoztatást kért az ügyben tett intézkedésekről.
Szerző
2017.05.13 13:00
Frissítve: 2017.05.13 16:22

Lemondott a lengyel bankfelügyelet hivatali visszaéléssel megvádolt elnöke

Publikálás dátuma
2018.11.13 21:10

Fotó: NurPhoto/ Jaap Arriens
Bejelentette lemondását kedden Marek Chrzanowski, a lengyel bankfelügyelet (KNF) elnöke, miután egy kereskedelmi bank tulajdonosa hivatali visszaéléssel vádolta őt meg, és egy hangfelvétellel alátámasztva ügyészségi bejelentést tett ellene. A lengyel főügyész közölte, hogy az ügyben nyomozást rendelt el.
A lengyel kormányfő szóvivője az este közölte: Mateusz Morawiecki elfogadta a lemondást. Azt is tudatta a sajtóval, hogy a miniszterelnök még kedd estére összehívta a titkosszolgálatok vezetőit, és elvárja az ügy gyors tisztázását.
Chrzanowski azután jelentette be távozását, hogy a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap keddi számában megírták: a hatodik legnagyobb lengyelországi pénzintézet,
a Getin Noble Bank (GNB) tulajdonosa, Leszek Czarnecki szerint a KNF elnöke idén márciusban bizonyos ellenszolgáltatás fejében a bankfelügyelet "jóindulatú hozzáállását" ígérte neki.
Az utóbbi időben nehézségekkel küszködő, átalakítás előtt álló GNB tulajdonosának állítása szerint Chrzanowski azt javasolta, hogy cserébe a bank alkalmazzon egy általa megnevezett jogászt, akinek hároméves díja a Gazeta Wyborcza szerint mintegy 40 millió zlotyt (3 milliárd forintot) tenne ki. A Chrzanowskival folytatott beszélgetést a banktulajdonos rögzítette, s a hangfelvétel alapján ügyészségi bejelentést tett.
A lengyel bankfelügyelet volt elnöke a PAP hírügynökségnek nyilatkozva "kétségtelen provokációnak" nevezte a GNB tulajdonosa által megfogalmazott vádat.
Lemondását azzal indokolta, hogy az állam érdekét szem előtt tartva, lehetővé akarja tenni az ügy alapos tisztázását.
Közölte egyúttal, hogy jogi lépéseket tett az ő, valamint a KNF jó hírnevét szerinte sértő, hamis vádak miatt.
Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter és főügyész rendkívüli sajtóértekezleten közölte, hogy nyomozást rendelt el az ügyben, s a KNF volt elnöke által a gyanú szerint elkövetett bűncselekményt előzetesen haszonszerzés céljából elkövetett hatásköri túllépésnek minősítik.
A nyomozás nagyon intenzív lesz, "nem leszünk tekintettel párttagsági igazolványra, befolyásokra, pozíciókra"
- jelentette ki a főügyész. Ziobro egyúttal arról is beszámolt: az ügyészség és a lengyel korrupcióelleni hivatal (CBA) már egy ideje eljárást folytat a Getin csoport ügyében.
A PAP kedd este azt a hivatalosan meg nem erősített információt tette közzé, hogy Andrzej Duda elnök a nap folyamán magához rendelte a bankfelügyeletbe kinevezett képviselőjét, Zdzislaw Sokalt. A Gazeta Wyborcza szerint Chrzanowski azt is ajánlotta Czarneckinek, hogy Sokalt eltávolítja a felügyeletből, mivel az illető a Getin Noble Bank állami részesedésű intézménnyé való átalakítását szorgalmazta volna.
Szerző
2018.11.13 21:10

Nem sietett visszautalni az illegális kampánypénzt a szélsőjobbos politikus

Publikálás dátuma
2018.11.13 20:11

Fotó: DPA/ Michael Kappeler
Alice Weidel azt állította nem is ismeri a jótékony kampányfinanszírozót, mégis az ő nevére érkeztek a csekkek.
A közgazdász Alice Weidel szélsőséges kijelentéseinek se szeri, se száma. A jobboldali radikális Alternatíva (AfD) társ frakcióvezetője az AfD jobbszárnyához tartozik. Szerinte a német kormány bevándorláspolitikája „nemzetközi szerződéseket” sért, elutasítja a betegbiztosítást a menedékkérők számára. Miközben német közgazdászok rendre rámutatnak, hogy a bevándorlók mennyit segítettek a német gazdaságnak, szerinte ez nincs így, éppen kiszámíthatatlanabbá tette azt. Nemrégiben úgy nyilatkozott, nem Orbán Viktor, hanem Brüsszel jelent veszélyt a demokráciára. Áprilisban lelkesen és elsők között gratulált a Fidesz választási győzelméhez. Úgy véli, a tradicionális pártok „elvesztették az eszüket”. Mint egy ízben elmondta, Németországban be kellene tiltani a burkát és a nikábot. Ami gazdasági elképzeléseit illeti, szerinte Spanyolországot és Portugáliát ki kell zárni az euróövezetből, ugyanakkor Németországnak is búcsút kell intenie a közös európai valutának, s egy az arany által védett pénznemre van szükség. Az AfD-t az „egyedüli keresztény pártnak” nevezi, ugyanakkor éles bírálatokkal illette a katolikus és a protestáns egyházat. Felettébb kínos, hogy a magát oly jó kereszténynek tartó, s az „európai bástyát” védelmezni kívánó Weidel került a tiltott kampányfinanszírozás középpontjába. Alexander Gauland, az AfD Bundestag-frakciójának másik vezetője mindenesetre kiállt mellette, szerinte semmivel sem lehet vádolni politikus- és frakcióvezetőtársát. A felelősséget a párt kincstárnokára akarja hárítani. Azt azonban elismerte, kissé későn fizette vissza a pénzt. Mi is történt valójában? Két német televízió, a WDR és az NDR, valamint a Süddeutsche Zeitung feltárta, hogy a 2017 szeptemberi német parlamenti választás előtt egy az Alice Weidel által irányított szervezet illegálisan kapott 132 ezer eurós adományt Svájcból. Az AfD bodenseei szervezetének számlájára összesen 18 alkalommal érkezett 9000 svájci frankos adomány a zürichi PWS gyógyszercég részéről. (Weidel Bodensee-t képviselte a választáson, s a szervezet elnökhelyettese.) A pénz EU-n kívülről érkezett, ezért illegális pártfinanszírozásnak számít. Bár később visszautalták a pénzt a cégnek, ez csak 2018. április 13-án történt meg. Weidel azt állította, nem is ismeri a céget, csakhogy az utalásnál a feladó rendre azt tüntette fel: „Választási pártadomány Alice Weidelnek.” A PWS felügyelőbizottsága azzal indokolta az átutalásokat, hogy a cég vezetője egy meg nem nevezett üzlettársának akart szívességet tenni, s a feladó valójában nem is tudta, hogy az AfD számlájáról volt szó. Ő a bankszámla számot nem ismerte. Weidel számára a késedelmes visszafizetés a legkellemetlenebb. Már csak azért is, mert a bodenseei tagszervezet számláján a visszafizetésig eltelt nyolc hónapban több pénzmozgás is történt, például 16 ezer eurót fizettek ki a Höcker nevű ügyvédi irodának. Weidel ezt el is ismeri, de azt közölte, a kincstárnok úgy vélte, hogy az adomány nem ütközik törvényekbe. Wolfgang Kubicki, a szabaddemokrata FDP elnöke közölte, nem érti Weidel magatartását, s a párt vezetésének tudnia kellett, hogy az illegális pánzadományt azonnal vissza kell fizetni. Úgy véli, az AfD-t 390 ezer eurós büntetéssel sújthatják. Carsten Schneider, az SPD frakciójának ügyvezetője kételkedik abban, hogy Weidel a teljes igazságot fel akarja tárni. „Weidel asszony mindig magas erkölcsi elvárásokat fogalmaz meg másokkal szemben. Most magát kellene mérnie ehhez” – fejtette ki a Handelslblattnak.
Témák
AfD
2018.11.13 20:11
Frissítve: 2018.11.13 20:16