Így trükköznek az állampapírokkal

Legalább 1200 milliárd forint, vagyis a teljes lakossági állampapír-állomány minimum ötöde nem a lakosság kezében van, hanem intézményi befektetőknél – számolta ki az Azénpénzem.hu az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Nemzeti Bank hivatalos számaiból.

 A megkérdezett két intézmény válasza is alátámasztja ezt, ami meglehetősen kellemetlen lehet az ÁKK-nak, hiszen jóval többe kerül az államadósság finanszírozása a lakossági papírokon keresztül. Míg ugyanis egy magánszemélynek, ha lakossági állampapírt vásárol, egy évre 2 százalékot, fél évre 1,5 százalékot fizet az állam, a pénzpiacon 0,23 százalék, illetve 0,15 százalék volt a 12, illetve a 6 hónapos diszkont kincstárjegyek átlaghozama pénteken. Vagyis közel tízszeres a különbség a lakossági papír javára (ennyivel kerül többe az államnak). Csakhogy a számokból az látszik, hogy a lakossági befektetők nem is egészen lakossági befektetők. Vagyis a magasabb hozam nem teljesen a kisbefektetők zsebét hizlalja, hanem sokszor mások profitját.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 4782 milliárd forint állampapír volt március végén a háztartásoknál (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is). Közben az ÁKK adatai szerint március végén 5961 milliárd forint volt a lakossági állampapír-állomány. Vagyis összességében 1200 milliárd forinttal többet adtak el a lakosságnak, mint amennyi nála volt március végén. Ráadásul a lakosságnál nemcsak lakossági állampapírok, hanem egyéb állampapírok is vannak, tehát az MNB számoknak legalább ugyanannyinak, de inkább többnek kellene lennie. (Nem pedig 1200 milliárd forinttal kevesebbnek!)

Természetesen a lakossági állampapírokat kínáló bankok vissza is vásárolják ezeket az értékpapírokat, ha a kisbefetetők meg szeretnének válni tőle, hiszen ez kötelességük is. Viszont nem csak erről lehet szó, sokkal inkább trükközésről, amire több bizonyíték is van. Már 2014 nyarán arról számoltak be, hogy a néhány hónappal korábban bevezetett Bónusz államkötvényt valójában nem is a lakosság vásárolta, hanem sokkal inkább intézményi befektetők. Az ÁKK 2014 júliusában váratlanul lezárta az értékpapír értékesítését. Akkor az ÁKK azt közölte, hogy a papírokból olyanok is vehettek, akiknek nem szánták.

A trükközést pedig azóta is folytatják, hiszen a Portfolio.hu a múlt héten arról számolt be, hogy jelenleg javban zajlik az egyeztetés az ÁKK és a lakossági állampapírokat forgalmazó bankok között, mivel kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapír állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Vagyis hitelt adott az ügyfélnek, hogy vegyen lakossági állampapírt, amit aztán később visszavásárolt tőle. Mindezt az állam számlájára.

Szerző

A 2018-as költségvetésről kezd tárgyalni a Ház

Publikálás dátuma
2017.05.15. 07:24
FOTÓ: Molnár Ádám
Az Országgyűlés jövő héten kezdi tárgyalni a 2018-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A képviselők összesen 30 órában fejthetik ki véleményüket a kormány előterjesztéséről, a hatnapos ülésen emellett terítékre kerül még a kabinet adócsomagja is.

házelnök - a parlament honlapján olvasható - napirendi javaslata alapján az ülés hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólásokkal kezdődik, amit az interpellációk és az azonnali kérdések követnek. Ezután a másnap elfogadni tervezett javaslatok utolsó, bizottsági jelentésekről szóló vitáit bonyolíthatják le.

A második ülésnap elejére tervezett határozathozatalok alatt fogadhatják el egyebek mellett a reklámadóról szóló törvény módosítását. Megszavazhatják tizenkét ellenzéki képviselő tiszteletdíjának csökkentését. Ezt követi a kormány adóváltoztatási javaslatairól kezdődő általános vita ötórás időkeretben, ami után a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló indítványt tárgyalják. A keddi ülésnap az idei büdzsé módosításának vitájával zárul.

A 2018-as költségvetés általános vitája szerdán kezdődik. Az általános vita a nemzetgazdasági miniszter 40 perces előterjesztői nyitóbeszédével kezdődhet, amit az Állami Számvevőszék, valamint a Költségvetési Tanács elnökének 30-30 perces felszólalása, majd a frakciók vezérszónokainak szintén fél-fél órás beszédei követnek. A képviselők szerdán közel 10 órában, csütörtökön 14 órában, pénteken pedig további négy órában fejthetik ki véleményüket a büdzséről.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkából élők költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amikor átnyújtotta az arról szóló javaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. A tárcavezető szerint a költségvetés céljai változatlanok jövőre: a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés fenntartása és a biztonság erősítése. A büdzsé 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett. A költségvetés az ideihez hasonlóan három területre tagolódik, az állam működése nullszaldós. Pénteken vitathatják meg a Fidesz-KDNP-javaslatát a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásáról.

Az ülés május 22-én hétfőn érhet véget. A képviselők az ekkor megszokott kérdések és azonnali kérdések után a magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről tarthatnak politikai vitát az LMP kezdeményezésére.

Szerző

Visszafizet a kormány 18 milliárdot Brüsszelnek

Publikálás dátuma
2017.05.15. 07:23
Illusztráció: Thinkstock
A magyar kormány ígéreteivel ellentétben már nem alkuszik, hanem visszafizeti azt 18 milliárd forintot, amit az Európai Bizottság követel az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap az MTI érdeklődésére.

Az EB a 2003 és 2009 között az EMIR (egységes monitoring- és informatikai rendszer) kiépítéséről és működtetéséről kiírt közbeszerzéseket, illetve a Welt 2000 Kft.-vel megkötött szerződéseket találta szabálytalannak. A kormány feljelentést is tette az ügyben. 

Szerző