Előfizetés

Akadozott a Telekom és a Vodafone mobilhálózata

Az előfizetők egy részének visszajelzése szerint hétfő fél 12 körül akadozni kezdett a Telekom mobilszolgáltatása, többen sem tudtak hívást kezdeményezni, sem fogadni - írta a 24.hu. 

A szolgáltató Facebook-oldalára érkezett panaszok szerint volt, akinél több percbe telt a hívás felépülése, majd megszakadt a kapcsolat. Sokan arra panaszkodtak, hogy csak telekomos számokat tudtak hívni, de 20-as és 70-es számokat nem érnek el. Egy ügyfél szerint órák óta nem ér el Vodafone-os ismerősöket. A szolgáltató a közösségi portálon kért elnézést a kellemetlenségekért. Tájékoztatásuk szerint az előfizetők területtől független tapasztalhatnak hívásindítási problémát, a hiba elhárításán már dolgoznak az informatikai kollégák.

Bár felmerült annak gyanúja, hogy ez összefüggésben állhat a péntek este útjának induló pusztító zsarolóvírussal, a szolgáltató tájékoztatása szerint az akadozás nem emiatt van.

A Vodafone-hoz is hasonló panaszok érkeztek, az ügyfelek szintén hívásindítási és fogadási problémákat tapasztaltak, a bejegyzések szintén fél 12 körül kezdtek el érkezni a szolgáltató Facebook-oldalára. Volt, aki hálózaton belül sem érte el a másikat.

A Vodafone sajtóosztálya a Népszavának megerősítette, hogy hétfő délelőtt óta a Telekom rendszerében felmerült technikai probléma miatt a Vodafone és a Telekom hálózata között mindkét irányban fennakadások tapasztalhatók a hanghívás szolgáltatásban.

UPDATE: A Telekom mobilos ügyfelei a délelőtt folyamán átmeneti ideig esetenként, területtől függetlenül hívásindítási problémát tapasztalhattak. A probléma fél 1-re el is hárult. Ügyfeleink türelmét és megértését köszönjük! - közölte a Telekom közleményben. 

A Telenor üzent a zsarolóvírus kapcsán

Nem voltak veszélyben a lakossági felhasználók adatai és eszközei a múlt pénteken világszerte észlelt kibertámadássorozatban, a Telenor előfizetői változatlanul használhatják készülékeiken az internetet - ezt Sárvári Richárd, a Telenor megbízott műszaki vezérigazgató-helyettese közölte a mobilszolgáltató társaság új tarifacsomagjait bemutató sajtótájékoztató után.

Tájékoztatása szerint a WannaCry elnevezésű zsarolóvírus alapvetően vállalati belső hálózatokon alkalmazott protokollnak a gyengeségét használja ki, cégek eszközeit támadja meg. A Telenornak mindössze 30-40 munkaállomását érintette a kibertámadás - tette hozzá. A múlt péntek délután indult kibertámadás sorozat világszerte mintegy 150 országban okozott problémákat. A zsarolóvírus elérhetetlenné teszi a fertőzött számítógép egyes file-jait, ezzel megbénítva a gép működését. Egy brit kiberbiztonsági szakértőnek a vírusba rejtett internetes azonosító regisztrálásával sikerült a hét végén leállítania a vírus világméretű terjedését, de vasárnap már új változatok bukkantak fel az interneten, melyek nem tartalmazzák a "kikapcsolókódot", viszont ezek nem olyan kártékonyak. A sajtótájékoztatón Alexandra Reich, a távközlési vállalat vezérigazgatója bejelentette, hogy a Telenor csoportban és Magyarországon is elsőként, korlátlan belföldi mobilinternetet kínáló, okostelefonra optimalizált tarifacsaládot vezet be a cég. 

A négytagú tarifacsalád az új és a meglévő ügyfelek számára egyaránt elérhető, hűségszerződés nélkül. A piacon található egyéb lehetőségektől eltérően az új tarifacsomagban a sávszélesség sem korlátozott, azaz a mobilinternet az elérhető hálózati kapacitástól függő sávszélességen használható, ami 4G+-nál másodpercenként akár 250 megabites elméleti maximum letöltési sebességet is jelenthet - ismertette.  Kifejtette: az egyes csomagokat a tarifába foglalt hanghívás, illetve a külföldön használható adat mennyisége különbözteti meg egymástól, belföldön minden csomag korlátlan adatforgalmat biztosít. A legalacsonyabb árú csomag 50 perc beszélgetést és az Európai Unióban barangolva havonta 5 gigabájt (GB) adatot tartalmaz, a legdrágább csomag pedig korlátlan beszélgetést, roamingoláskor pedig 14 gigabájtot biztosít. A vezérigazgató arról viszont nem adott pontosabb tájékoztatást az MTI kérdésére, hogy az új tarifacsalád bevezetésének eredményeként milyen változásra számít az előfizetők számában, illetve a cég piaci részesedését illetően.

Alexandra Reich az új csomag bevezetését azzal indokolta, hogy míg a magyar hálózati infrastruktúra kiemelkedő, a világon a harmadik leggyorsabb átlagos letöltési sebességet kínálják a mobilhálózatok, a magyarok mobiladat használata ugyanakkor alulmúlja az uniós átlagot. Hozzátette, hogy az adatforgalom növelése érdekében a Telenor Magyarország 2016 és 2017-ben több mint 12 milliárd forintot fordít hálózatfejlesztésre és a beruházások révén a nagyvárosok mellett több mint 2700, hatezer fő alatti településre juttatja el a szélessávú mobilinternetet. A fejlesztések  a felhasználói szokásokban is tükröződnek: a Telenor ügyfeleinek 2G, 3G és 4G hálózaton használt átlagos havi adatforgalma 1,8 GB, ugyanez az érték a 4G hálózatot használók körében 3 GB.

Így trükköznek az állampapírokkal

Legalább 1200 milliárd forint, vagyis a teljes lakossági állampapír-állomány minimum ötöde nem a lakosság kezében van, hanem intézményi befektetőknél – számolta ki az Azénpénzem.hu az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Nemzeti Bank hivatalos számaiból.

 A megkérdezett két intézmény válasza is alátámasztja ezt, ami meglehetősen kellemetlen lehet az ÁKK-nak, hiszen jóval többe kerül az államadósság finanszírozása a lakossági papírokon keresztül. Míg ugyanis egy magánszemélynek, ha lakossági állampapírt vásárol, egy évre 2 százalékot, fél évre 1,5 százalékot fizet az állam, a pénzpiacon 0,23 százalék, illetve 0,15 százalék volt a 12, illetve a 6 hónapos diszkont kincstárjegyek átlaghozama pénteken. Vagyis közel tízszeres a különbség a lakossági papír javára (ennyivel kerül többe az államnak). Csakhogy a számokból az látszik, hogy a lakossági befektetők nem is egészen lakossági befektetők. Vagyis a magasabb hozam nem teljesen a kisbefektetők zsebét hizlalja, hanem sokszor mások profitját.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 4782 milliárd forint állampapír volt március végén a háztartásoknál (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is). Közben az ÁKK adatai szerint március végén 5961 milliárd forint volt a lakossági állampapír-állomány. Vagyis összességében 1200 milliárd forinttal többet adtak el a lakosságnak, mint amennyi nála volt március végén. Ráadásul a lakosságnál nemcsak lakossági állampapírok, hanem egyéb állampapírok is vannak, tehát az MNB számoknak legalább ugyanannyinak, de inkább többnek kellene lennie. (Nem pedig 1200 milliárd forinttal kevesebbnek!)

Természetesen a lakossági állampapírokat kínáló bankok vissza is vásárolják ezeket az értékpapírokat, ha a kisbefetetők meg szeretnének válni tőle, hiszen ez kötelességük is. Viszont nem csak erről lehet szó, sokkal inkább trükközésről, amire több bizonyíték is van. Már 2014 nyarán arról számoltak be, hogy a néhány hónappal korábban bevezetett Bónusz államkötvényt valójában nem is a lakosság vásárolta, hanem sokkal inkább intézményi befektetők. Az ÁKK 2014 júliusában váratlanul lezárta az értékpapír értékesítését. Akkor az ÁKK azt közölte, hogy a papírokból olyanok is vehettek, akiknek nem szánták.

A trükközést pedig azóta is folytatják, hiszen a Portfolio.hu a múlt héten arról számolt be, hogy jelenleg javban zajlik az egyeztetés az ÁKK és a lakossági állampapírokat forgalmazó bankok között, mivel kiderült, hogy néhány leleményes bank a privátbanki ügyfelek hitelezésével nemcsak az értékesített állampapír állományát dobta meg, hanem a pénztárcáját is hizlalta az extra forgalmazói jutalék bezsebelésével. Vagyis hitelt adott az ügyfélnek, hogy vegyen lakossági állampapírt, amit aztán később visszavásárolt tőle. Mindezt az állam számlájára.