Sok pénzt vittek, de nem hoztak a kereskedőházak

Publikálás dátuma
2017.05.15. 21:02
A külügyminisztérium épülete Illusztráció: Népszava
A kormány szerint rengeteg új üzletet hoztak a kereskedőházak, az azonban nem bizonyítható, hogy tényleg az MNKH miatt nőtt az export. Viszont általuk egyre több a luxusút és a kommunikációs tréning.

Két év alatt több mint 18 milliárd forint közpénzt öntöttek a Magyar Nemzeti Kereskedőházakba (MNKH) - derült ki a parlament külügyi bizottságának az ülésén kiosztott beszámolókból. Eszerint a tavaly március óta közfeladatot ellátó MNKH-cégcsoport három vállalkozása tavalyelőtt 11 tavaly pedig 7 milliárdot kapott a költségvetésből. Azonban a céghálózat a bőséges pénzfolyam ellenére is termeli a veszteséget: az utolsó ismert, 2015-ös cégbírósági bejegyzés szerint az MNKH Zrt. 5,4 milliárdos mínusszal zárt az évet, ami a cégcsoport másik tagja, az MNKH Promóció Kft. 300 milliós deficitjével együtt már közelített a hatmilliárdos bukóhoz.

A 2016-os év számai még nem ismertek, ám nemrégiben a Magyar Nemzet megírta, hogy a tavalyi év sem sikeredett rózsásra, így a cégekbe pumpált adófizetői milliárdok ellenére 2016 is 6 milliárdos veszteséget hozott az MNKH cégeknek, pontosabban az adófizetőknek. Az MNO adatát azóta sem cáfolta a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium (KKM). Helyette jobb híján abba kapaszkodik a tárca, s a cég menedzsmentje is, hogy az MNKH 2016 márciusa óta állami szolgáltató tevékenységet végez, ahol az exportfejlesztéssel kapcsolatos kiadásokat a kereskedőház viseli, a bevétel viszont a magyar kis- és középvállalkozásokhoz kerül.

A valóságban egyáltalán nem biztos, hogy a Szijjártó Péter és tárcája által hirdetett nyereséghez köze lenne a kereskedőházaknak FORRÁS: KÜM

A valóságban egyáltalán nem biztos, hogy a Szijjártó Péter és tárcája által hirdetett nyereséghez köze lenne a kereskedőházaknak FORRÁS: KÜM

„Véget ért az a korszak, amikor veszteségről kell beszámolnia a szervezetnek” - hangoztatta Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója az Országházban az eddigi retorikának ellentmondva. Magyar Levente, a KKM gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárának példázata szerint ellenben 2014-es 760 milliárdról a következő évre 895 milliárd forintra nőtt az MNKH által támogatott cégek exportbevétele. De a tárca úgy is látta, hogy azokban az országokban, ahol van kereskedőház ott 26 százalékkal nőtt az export, ahol viszont nincs, ott 2016-ra csak 16,5 százalékkal nőtt a kivitel. Azonban azt a minisztérium is elismerte, hogy időközben jókora fellendülés volt érezhető a világgazdaságban, azt pedig képtelenség szétszálazni, hogy a statisztikai exportbővülésből ténylegesen mennyi származott az MNKH tevékenységéből.

Az egyetlen kézzelfogható adat 2016. március előtti időszakról származik, amikor az MNKH még elvileg profittermelő vállalkozás volt és a cégek egy része MNKH rendszerén keresztül számlázott a megvalósult ügyletekért. Ott jóval vékonyabban is fogott a toll: 2015-ben 1,8 a következő évben mindössze 1,3 milliárd forintnyi üzletnek van nyoma.

"Csak egy magyarázkodást hallgattunk a cégvezetéstől" - mondta el lapunknak Mesterházy Attila a beszámolót követően. A bizottság MSZP-s tagja szerint „azt nagyjából beismerték, hogy az MNKH korábbi működése nem volt túl sikeres, mire átalakították az egészet egy non-profit közszolgáltató szerkezetű céghálózattá”. Mesterházy rákérdezett arra a korábbi, konkrét ígéretre, hogy minden magyar külképviselet mellett, azaz több mint száz helyszínen nyílhat kereskedőház, a válaszokból azonban kiderült, hogy marad a jelenlegi 57 nemzeti "központ".

Ami viszont biztosan változott a közszolgálativá alakított cég életében: amióta nem "kötelező" nyereségesnek lenni a cégnek, alaposan megszaporodtak az MNKH által szervezett miniszterelnöki reprezentációs utak és a magyar cégeknek szervezett exportfejlesztési konferenciák és tréningek. Így 2014-ben Orbán Viktor még csak egy úton vett részt (Dél-Koreába), addig 2016-ban a kormányfő már hat helyre utazott 380 cég kíséretében, a Kereskedőház költségére. Ugyancsak így történt más eseményekkel: míg 2014-ben csak hat "exportfejlesztési témájú tréningnapon" vett részt 27 résztvevő, addig tavaly már 39 tréningnapot tartott az immáron non-profit MNKH, összesen 710 résztvevővel.

Frissítve: 2017.05.15. 23:36

Hadházy: miért titkolózik a Klebelsberg Központ?

Publikálás dátuma
2017.05.15. 18:49
FOTÓ: Népszava
Hadházy Ákos, az LMP  társelnöke egy, a Klebelsberg Központ által bonyolított 10 milliárd forintos informatikai fejlesztés részleteire kérdezett rá az interpellációk során az Országgyűlés hétfői ülésén.

Mióta és melyik iskolában használják az új integrált rendszert? - sorolta kérdéseit, hangsúlyozva: szerinte okkal merül fel a gyanú, hogy a program nem működik. Ha igen, azt miért nem nézhette meg eddig?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt kérte a képviselőtől, ő se titkolja, hogyan kerültek ki azok a dokumentumok, amelyeket a képviselő a sajtótájékoztatóján felmutatott, a Klebelsberg Központ rendszeréből azonban hiányoznak. 

Május 24-án saját szemével győződhet meg a rendszer működéséről - jelentette ki, majd sorolta a projekt fejlesztéseit: módszertani újításokat, informatikai beruházásokat, de azt is elmondta, hogy a programba 11 ezer pedagógus is bekapcsolódott, akiknek összesen több milliárd forintot fizettek ki ezért. 48 ezer eszközt vásároltak és több száz iskola kapott például fejlesztő terápiás eszközöket, hangszereket, sportszereket vagy laptopot. A választ nem a képviselő, hanem a Ház szavazta meg 105 igen vokssal, 30 ellenében.

Szerző

Mentők - A kormány "hitegette" az alulfizetett dolgozókat

Publikálás dátuma
2017.05.15. 18:17

A napirend elfogadása után az interpellációkkal folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn. A képviselők többek között a mentősök béremeléséről tettek fel kérdéseket. Szakács László MSZP-s képviselő azt tette szóvá, a kormány hitegette az alulfizetett dolgozókat, hogy "brutálisan" növelik a bérüket, azonban ez nem így lett, s szerinte nem is lesz így.

Mint mondta: azt látják, az ígéretek szerte foszlanak. A mentősök nagyjából az egyötödét kapják annak az emelésnek, amit megígértek nekik. Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy vannak olyan megyék, ahol nem tudnak rohamkocsit működtetni. A szocialista képviselő azt kérdezte: miért nem fizetik ki a mentősöknek megígért emelést, s nem érzi-e a miniszter a felelősségét.

Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere válaszában azt mondta, minden megyében van mentős, rohamkocsi, s minden rohamkocsihoz tartozik kórház - rögzítette, hozzátéve: az Országos Mentőszolgálat működésének fejlesztésében, a mentődolgozók méltó megbecsülésében "éppen a napokban léptünk egyet előre", s ez nem az első lépés, és nem is az utolsó. Kifejtette: a kormány jövő évben plusz tíz százalékot tesz hozzá az egészségügyi béremeléshez, így három év alatt 67 százalékkal nő átlagosan a mentőknél dolgozók bére. A 10 százalékos emelésre 4 milliárdos pluszforrást terveztek be - tette hozzá. A 2019-ben az esedékes emeléssel a növekmény mintegy 80 százalék lesz - jelezte a miniszter.

Balog Zoltán védekezésül a szocialistákat vette elő, amikor azt mondta: jövőre a költségvetésben 100 milliárddal irányoznak elő többet az egészségügyre, s mentésre közel 40 milliárdot fordítanak. 2010-ben, a szocialisták távozásakor ez az összeg 22,5 milliárd volt. Hozzátette: 2006-10 között a szocialisták 5,7 százalékkal csökkentették az Országos Mentőszolgálat támogatását, míg 2010 óta 76 százalékot tettek ehhez hozzá - támadta be az MSZP-t újfent Balog, majd azzal dicsekedett, hogy 2010 óta 23 új mentőállomás épült, 37 százaléka a mentőállomásoknak megújult, s közel 500 új mentőautó állt forgalomba, ami a futó mentőautók 60 százaléka. 

Szakács László reagálásában azt kérdezte, ha mindent megkapnak a mentősök, miért lesz tüntetés? Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 108 igen, 29 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta Balog Zoltán válaszát.

Mint lapunk beszámolt róla, szombaton rendkívüli közös elnökségi ülésen tárgyalt a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ), valamint a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete (RKDSZ) a május végére tervezett demonstráció részleteiről.

Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke lapunknak elmondta: levelet írtak Csató Gábor főigazgatónak, amelyben azt kérték, hogy mielőbb üljön le egyeztetni az érdek-képviselőkkel. A céljuk, hogy a szolgálatnál dolgozók megkapják a korábban már májustól ígért 60 százalékos béremelést. Kusper hozzátette, úgy tudták, hogy ezt az összeget az ágazati béremelésen felül kapták volna a dolgozók, ezért lepte meg őket annyira, amikor a humánminiszter „csak” tíz százalékos többletről, és azt is csak januárra időzítve beszélt.  Ezért tart demonstrációt két érintett szakszervezet május 31-én az Országos Mentőszolgálat Markó utcai székháza előtt.

Szerző
Frissítve: 2017.05.15. 18:38