Két év alatt több mint 18 milliárd forint közpénzt öntöttek a Magyar Nemzeti Kereskedőházakba (MNKH) - derült ki a parlament külügyi bizottságának az ülésén kiosztott beszámolókból. Eszerint a tavaly március óta közfeladatot ellátó MNKH-cégcsoport három vállalkozása tavalyelőtt 11 tavaly pedig 7 milliárdot kapott a költségvetésből. Azonban a céghálózat a bőséges pénzfolyam ellenére is termeli a veszteséget: az utolsó ismert, 2015-ös cégbírósági bejegyzés szerint az MNKH Zrt. 5,4 milliárdos mínusszal zárt az évet, ami a cégcsoport másik tagja, az MNKH Promóció Kft. 300 milliós deficitjével együtt már közelített a hatmilliárdos bukóhoz.
A 2016-os év számai még nem ismertek, ám nemrégiben a Magyar Nemzet megírta, hogy a tavalyi év sem sikeredett rózsásra, így a cégekbe pumpált adófizetői milliárdok ellenére 2016 is 6 milliárdos veszteséget hozott az MNKH cégeknek, pontosabban az adófizetőknek. Az MNO adatát azóta sem cáfolta a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium (KKM). Helyette jobb híján abba kapaszkodik a tárca, s a cég menedzsmentje is, hogy az MNKH 2016 márciusa óta állami szolgáltató tevékenységet végez, ahol az exportfejlesztéssel kapcsolatos kiadásokat a kereskedőház viseli, a bevétel viszont a magyar kis- és középvállalkozásokhoz kerül.
A valóságban egyáltalán nem biztos, hogy a Szijjártó Péter és tárcája által hirdetett nyereséghez köze lenne a kereskedőházaknak FORRÁS: KÜM
„Véget ért az a korszak, amikor veszteségről kell beszámolnia a szervezetnek” - hangoztatta Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója az Országházban az eddigi retorikának ellentmondva. Magyar Levente, a KKM gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárának példázata szerint ellenben 2014-es 760 milliárdról a következő évre 895 milliárd forintra nőtt az MNKH által támogatott cégek exportbevétele. De a tárca úgy is látta, hogy azokban az országokban, ahol van kereskedőház ott 26 százalékkal nőtt az export, ahol viszont nincs, ott 2016-ra csak 16,5 százalékkal nőtt a kivitel. Azonban azt a minisztérium is elismerte, hogy időközben jókora fellendülés volt érezhető a világgazdaságban, azt pedig képtelenség szétszálazni, hogy a statisztikai exportbővülésből ténylegesen mennyi származott az MNKH tevékenységéből.
Az egyetlen kézzelfogható adat 2016. március előtti időszakról származik, amikor az MNKH még elvileg profittermelő vállalkozás volt és a cégek egy része MNKH rendszerén keresztül számlázott a megvalósult ügyletekért. Ott jóval vékonyabban is fogott a toll: 2015-ben 1,8 a következő évben mindössze 1,3 milliárd forintnyi üzletnek van nyoma.
"Csak egy magyarázkodást hallgattunk a cégvezetéstől" - mondta el lapunknak Mesterházy Attila a beszámolót követően. A bizottság MSZP-s tagja szerint „azt nagyjából beismerték, hogy az MNKH korábbi működése nem volt túl sikeres, mire átalakították az egészet egy non-profit közszolgáltató szerkezetű céghálózattá”. Mesterházy rákérdezett arra a korábbi, konkrét ígéretre, hogy minden magyar külképviselet mellett, azaz több mint száz helyszínen nyílhat kereskedőház, a válaszokból azonban kiderült, hogy marad a jelenlegi 57 nemzeti "központ".
Ami viszont biztosan változott a közszolgálativá alakított cég életében: amióta nem "kötelező" nyereségesnek lenni a cégnek, alaposan megszaporodtak az MNKH által szervezett miniszterelnöki reprezentációs utak és a magyar cégeknek szervezett exportfejlesztési konferenciák és tréningek. Így 2014-ben Orbán Viktor még csak egy úton vett részt (Dél-Koreába), addig 2016-ban a kormányfő már hat helyre utazott 380 cég kíséretében, a Kereskedőház költségére. Ugyancsak így történt más eseményekkel: míg 2014-ben csak hat "exportfejlesztési témájú tréningnapon" vett részt 27 résztvevő, addig tavaly már 39 tréningnapot tartott az immáron non-profit MNKH, összesen 710 résztvevővel.
