Cannes-i Filmfesztivál;Mudruczó Kornél;

2017-05-17 07:45:00

Cannes - Ideológiák között

A korábbi években általában le lehetett írni, hogy a párhuzamos szekciókban, a Rendezők kéthetében, illetve a Kritikusok hetében olykor érdekesebb filmek kerültek be, mint a nagy nevek kevésbé sikerült, kötelező köreit felvonultató hivatalos versenybe. 

Tavaly azonban fordult a kocka a legfontosabb mozgóképes verseny, a Cannes-i filmfesztivál életében. Sőt, úgy tűnik, hogy a bravúr újra sikerült Thierry Frémaux művészeti igazgatónak és csapatának, papíron elképesztően erősnek tűnik ma kezdődő, jubileumi hetvenedik mustra az idei versenyprogramja.

A legnagyobb várakozás a kétszeres Arany Pálmás Michael Haneke Calais-ben a migránsválság közepén játszódó új drámáját, melynek Happy End címet adott, illetve a Putyin rendszert korábbi filmjével, a Leviatánnal kritizáló Andrej Zvjagincev művét, a Loveless-t övezi. Őket tartják a két leginkább lehetséges fődíjasnak. Persze a filmek megtekintése előtt ez csak spekuláció még a szaklapok részéről is, de annyit érdemes megjegyezni, hogy ha Hanekének összejön, ő lesz a filmtörténetben az első, aki háromszor nyeri meg a patinás Arany Pálmát. De a két nagyágyú mellett még bőven lesznek komoly versenyzők a mezőnyben (Todd Haynes, Sofia Coppola vagy Noah Baumbach – a teljesség igénye nélkül) így lesz miről vitáznia a Pedro Almodóvar vezette zsűrinek a 28-i díjkiosztó gála előtt.

Idén van magyar versenyfilm is (utoljára két évvel ezelőtt voltuk a legjobbak között, a Nemes Jeles László rendezte Saul fia révén): Mundruczó Kornél új műve, a Jupiter holdja, mely korábban A felesleges ember munkacímen futott. Noha teljes a hírzárlat a Mundruczó mű körül is, annak idején a forgatáson, ahol egy szír fiút repítettek a belvárosban a háztetők fölé, az azóta megszüntetett Népszabadságnak azt mondta: egy morális válságban lévő magyar orvos nézőpontján keresztül mesélnek Európáról. Nem is akármilyen szempontból, mivel a rendező szavai szerint jelenleg a kontinens „zuhanó állapotban" van, Európában „krízislogika uralkodik", magyarul: „senki nem tud semmit, még azt sem, aki azt hiszi, hogy tud". Ugyanakkor nagyon sokat elárul majd azokról az ideológiákról, melyeket vallunk. A film alapjául egyébként Mundruczó 2015-ös Winterreise című koncertszínházi előadása szolgált: ezt múlt héten kétszer újra előadták a Trafóban és finoman szólva rendszernek beszólós produkcióról van szó. A magyarországi migránsokkal felvett mozgókép betétek, melyeket videóinstallációként használtak az előadásban, letaglózó tartalommal töltötte fel Schubert dalciklusát. Ha Mundruczó ezt a hangvételt és mélységet vitte tovább a Jupiter holdjában, akkor igencsak sanszos, hogy a 19-i világpremier után a világ egy magyar filmtől lesz hangos.

A hivatalos program kísérletezőbb műveit felvonultató Un certain regard szekcióban is lesz magyar érdekeltségű film. A szlovák színekben induló Out, Kristóf György első nagyjátékfilmje és a főszereplője az a Terhes Sándor, aki már hosszú évek óta megérdemelt volna egy filmes főszerepet. A szűkszavú leírás szerint egy ötvenes férfi útkeresését láthatjuk majd. Szentpéteri Áron Láthatatlanul című SZFE-s vizsgafilmje a cannes-i Cinéfondation válogatásban szerepel, mely a filmes egyetemek legjobbjait vonultatja fel. A Friss Hús fesztiválon már vetített mű középpontjában egy vak fiú áll, aki nagyon szeretne becsajozni. Ennek érdekében nyomul is, olykor még az íratlan szabályokat is átlépi. Az etűd újszerűsége annak dramaturgiája: nem pátosszal vagy kínos hiteltelenséggel ábrázolja Szentpéteri Áron a vak férfit, hanem hús-vér, olykor hibákat elkövető emberként. A rendező korábban kognitív tanulmányok mesterszakon végzett, mely az agy és elme folyamatinak a tudományait foglalja össze – nem meglepő módon ez érződik a filmen is. Láttunk már sok látványosabb vizsgafilmet is, de ennyire átgondoltat nagyon keveset.

DIGITÁLISAN RESTAURÁLTÁK

Fábri Zoltán legendás filmjét, a Körhinta felújított és digitalizált változatát - 61 évvel a legendás cannes-i premiert követően – a Cannes Classic program keretében vetíti a fesztivál. Ahogy Fazekas Esztertől, a Magyar Nemzeti Filmarchívum restaurátor munkatársától megtudtuk, a műnek már volt 1991-ben egy analóg megmentése – ekkor még Fábri Zoltán is részt vett a munkában.
Az új, digitális felújítás során visszatértek az eredeti nyersanyaghoz. A tartalmi restaurálás során a hiányzó képi és hangzó részeket, fekete bevillanásokat, illetve a menyasszonytánc során hiányzó húsz másodpercet is pótolták. De, ahogy Fazekas Eszter hangsúlyozza: a film világát és az adott kor technikáját nem változtatták meg. Az ilyen felújítások során megtehető dolgokat igen szigorú „kódexek” határozzák meg.