A „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre” hivatkozva a kormány szigorításokat vezetett be, a 14 évesnél idősebb kiskorúak kikerültek a gyermekvédelmi törvény hatálya alól. A hozzánk érkező menekültek ma már csak a déli határon létrehozott, szögesdróttal körbekerített konténertáborokban adhatják be menedékjogi kérelmüket. Úgynevezett válsághelyzetben kiskorúak is korlátlan ideig a tranzitzónákban tarthatók, amíg ügyükben döntés születik - vezette fel a Magyar Helsinki Bizottság jelentését Bakonyi Anikó, a szervezet projektmenedzsere.
Tausz Katalin, az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója elmondta, hogy tavaly 63 ezer kísérő nélküli kiskorú nyújtott be menedékkérelmet valamelyik európai uniós országban. Ez a szám harmadával kevesebb, mint 2015-ben volt, de még mindig többszöröse a 2008 és 2013 között regisztrált kérelmeknek. A szülő nélkül érkező kiskorúak mintegy tíz százaléka 14 évesnél fiatalabb - jegyezte meg Tausz Katalin. Jellemzően háború, éhínség, erőszak, kikényszerített házasság elől menekülnek. Joguk van a biztonsághoz, az embercsempészet vagy a szexuális kizsákmányolás elleni védelemhez. Joguk van tanulni, játszani, pihenni. Egyszerűbben: joguk van gyereknek lenni.
Magyarországon azonban a menedékkérők, közöttük gyerekek is jogfosztott helyzetbe kerülnek - állítja a Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédő szervezet szerint a menekültügyi szigorítással járó intézkedések az alaptörvénybe és a nemzetközi gyermekjogi egyezménybe ütköznek, semmilyen formában nem szolgálják a gyermekek mindenek felett álló érdekét. A 14 év alatti kísérő nélküli gyerekeket a hatóságok átviszik kiskorúak otthonába (például a megszüntetésre ítélt fóti intézménybe). A jogvédők ugyanakkor felhívják a figyelmet az „életkor-meghatározási módszerek” súlyos hiányosságaira. A menedékkérők életkorának téves megállapításai miatt előfordulhat, hogy egy 14 év alatti gyereket idősebbként határoznak meg, ezért a tranzitzónában tartanak fogva.
A Röszkén és Tompán kialakított tranzitzónában (ahonnan csak Szerbia felé létezik szabad kijárás) újabban már csupán hétköznaponként öt-öt menedékjogi kérelmet lehet benyújtani. A kisgyermekes családok elméletileg elsőbbséget élveznek, de az emberi jogi szervezet munkatársai találkoztak olyan négygyermekes szíriai családdal, amely egy hónapja várt arra, hogy egyáltalán a tranzitzónába bejuthasson.
Felszólító levelet küld Magyarországnak az Európai Bizottság, hogy kiegészítő, mivel az ország menekültügyi jogszabályait továbbra is nagymértékben összeegyeztethetetlennek tartja az uniós joggal. Ez a kiegészítő felszólító levél a Bizottság 2015 decemberében indított eljárásának nyomon követését szolgálja, ugyanakkor új aggályokat is ismertet a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításaival összefüggésben. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2015. évi felszólító levélben azonosított öt probléma közül hármat, amelyek legfőképp a menekültügyi eljárásokat érintették, továbbra sem orvosoltak. A levél emellett felhívja a figyelmet a 2017-ben módosított magyar menekültügyi törvény új, az uniós joggal összeegyeztethetetlen elemeire is. Az összeegyeztethetetlenség főként az alábbi három területen jelentkezik: a menekültügyi eljárások, a visszatérésre vonatkozó szabályok és a befogadási feltételek. A Bizottság úgy véli, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint az Alapjogi Charta több rendelkezésével.
A szír édesanya beszámolója szerint: „Jó életünk volt Idlibben, még a leghevesebb bombázások után is kitakarítottam a lakást a törmelékektől és felmostam a konyhát. Amikor a helyzet már elviselhetetlenné vált, úgy döntöttünk a férjemmel, hogy négy gyermekünkkel és a férjem beteg unokatestvérével együtt elmenekülünk. Nem gondoltuk volna, hogy ez vár ránk. Üres műanyag palackokat és szemetet égetünk főzéshez, vízmelegítéshez, és hogy ne fázzunk. Amikor esik, a rongyok, amiken alszunk, teljesen átáznak. Nemrég úgy döntöttünk, hogy a nedves és hideg rongyok és lepedők helyett inkább a földön alszunk: ha a gyerekeim megbetegednének, ilyen körülmények között még teát is alig tudnék főzni nekik.”
Azok közül is elenyészően kevesen kapnak menedékjogi védelmet, akiknek sikerül a tranzitzónában beadniuk kérelmüket. Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa elmondta, hogy a hatóságok még a háborús vagy terror sújtotta övezetekből menekülők túlnyomó többségét is elutasítják. A Szíriából érkezők menedékkérőknek nem egészen öt százaléka részesült védelemben, Irak és Afganisztán esetében még ennél is rosszabb, két-három százalék körül mozog az arány. Olyan emberekről beszélünk, akikről a bevándorlási hivatal megállapította, hogy valóban a megnevezett országból jöttek. Más országokban - tette hozzá Léderer - pont fordított az arány: jellemzően a 90-95 százalékát befogadják a háborús Szíriából érkező menedékkérőknek.
