Szavazókat vesztett a Fidesz - Van hatása a tüntetéseknek

A Fidesznek valamelyest szűkült a támogatottsága, 27-ről 25 százalékra. A második helyért továbbra is az MSZP és a Jobbik verseng: előbbinek maradt a tábora 13 százalékos, utóbbié – akárcsak a múlt hónapban – egy árnyalattal, 11-ről 12 százalékra bővült - ez derül ki a ZRI Závecz Research Intézet májusi kutatásából.

Őrzi negyedik helyét a DK, támogatottsága 4 és 5 százalék között ingadozik, most az utóbbin áll. Az LMP továbbra is – lassan egy éve - 3 százalékos, most a Momentum mögött is ennyi választópolgár található. Az Együtt a népesség 2 százalékára számíthat, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékra. Az utóbbi hónapokban folyamatosan csökken a pártnélküliek aránya, ezúttal 36-ról 34 százalékra szűkült ez a csoport.

Az aktivizálódás nem jelentős mértékű, a biztos pártválasztók aránya éppen csak meghaladja a választókorú népesség egyharmadát. Ebből adódóan, a körükben közzétett adatok csak tájékoztató jellegűek, erőteljes következtetéseket nem lehet levonni belőlük. Az aktív és elkötelezett pártválasztók körében a Fidesz 40 százalékot ér el, az MSZP-nek 20, a Jobbiknak 17 százaléka van. A biztos pártválasztók 8 százaléka a DK híve, 5 százalékuk az LMP mögé sorakozik fel. Az aktív szavazók között ebben a hónapban a Momentumnak és az Együttnek 3 százaléka van, a Liberálisoknak és a Kétfarkú Kutyapártnak pedig 1-1 százaléka - ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet május első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A közelmúlt tüntetéseinek, azok kiváltó okainak tömegkommunikációban történő tálalása valamint a plakátkampányok úgy tűnik, valamelyest befolyásolták az emberek pártokhoz való viszonyulását. Egyértelműen látszik, hogy a Fidesz a fővárosban és a megyeszékhelyek települési kategóriájában támogatókat veszített: az előbbi csoportban egy hónap alatt 30-ról 22 százalékra, az utóbbiban 25-ről 16 százalékra csökkent a tábora. A kisebb és közepes vidéki városokban viszont lényegében nem módosult a kormánypárt tábora (27% volt s most 28%) s a falvakban is változatlan a szavazótábor nagysága (április: 28%, május 27%). További érdekesség, hogy a kormánypárt támogatottsága az utóbbi hónapban a versenyszférában dolgozók körében az átlagosnál nagyobb mértékben, 5 százalékponttal csökkent, míg a közszférához, államhoz, önkormányzathoz kötődő aktív munkavállalók körében 7 százalékponttal emelkedett.

A tavaszi hónapok fejleménye a Momentum némi erősödése. Az aláírásgyűjtési kampányt követően 1 százalékos pártként jelent meg a politikai szervezetek sorában, most 3 százalékos. Áprilisban tett megállapításaink továbbra is igazak, tehát a Momentum főképpen a 40 év alattiak, az érettségizettek és a diplomások valamint a nagyvárosiak körében tudott támogatókat gyűjteni, más társadalmi rétegeket egyelőre nem igazán ért el.

A Jobbik elmozdult mélypontjáról, a két hónappal korábbi 10 százalékról – két kis lépésben – 12 százalékra bővült a tábora. A legnagyobb változás vidéken, ott is a kisebb lélekszámú településeken érzékelhető. Kisvárosokban és falvakban erősödött leginkább a Jobbik, ott 5-6 százalékponttal több szavazójuk van most, mint márciusban.

Jelenleg a választók kétharmadának, 5,3-5,4 millió főnek van pártpreferenciája. Legtöbben a Fideszt támogatják, nagyjából 2 millióan. Az MSZP-nek és a Jobbiknak hozzávetőlegesen 1-1 millió híve van, a DK-nak körülbelül négyszázezer, az LMP és a Momentum egyenként negyedmilliós táborral rendelkezik.

Az adatfelvétel ideje: 2017. május 7-14.