Liget-projekt - Kihátrál a kormány

Publikálás dátuma
2017.05.19. 07:00
Persányi Miklós
Újabb kulturális építmények tűntek el a tervekből, a népszerűtlen projekt a választásokhoz közeledve egyre zsugorodik. A civilek csütörtök délelőtti akciójáról készített képeinket ide kattintva láthatja!

Hat évvel és mintegy hatvanszoros költségnövekedéssel az úgynevezett Liget-projekt kezdetei után egy dolgot elég nagy biztonsággal megállapíthatunk: ha átadnak valamit az avatásnak a kezdetekkor kitűzött időpontjában, 2018 tavaszán, az nem más lesz, mint a felújított Szépművészeti Múzeum. Ami azért roppant érdekes, mert 2011 februárjáig éppen az volt a terv, hogy 3,7 milliárd forintos költséggel megújítják és föld alatti kiállító-, valamint raktárterekkel egészítik ki a múzeumot. A már kishíján megkezdett munkát azonban a kormány akkor lefújta, "arcmentésül" pedig nem sokkal később megkezdődött a ligeti múzeumnegyedről való fantáziálás. Ma a megálmodott költségvetés 200 milliárd forint fölött tart, és lassan nincs olyan kulturális intézmény e honban, amelyet hosszabb-rövidebb időre rá ne terveztek volna a Városliget térképére.

A végtelennek tűnő folyamat 2011 őszén a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum (újra)egyesítésével indult: ekkor vált világossá, hogy a kormánynak tervei vannak az egykori királyi palotával (akkor még államelnöki reprezentációs térnek szánták, ma inkább palotamúzeumról beszélnek), ezért a Galériát el akarják költöztetni onnan. E koncepció köré nőtt aztán a ligeti múzeumnegyed, amelyet olyan kényszerek is alakítottak, mint a Kúria tervezett visszaköltözése a Néprajzi Múzeum által használt Kossuth téri épületébe. 2012 nyarára aztán kialakult az 50-60 milliárdos múzeumnegyed intézménylistája: Új Nemzeti Galéria (plusz egy darabig a Ludwig Múzeum), Néprajzi Múzeum, Fotómúzeum, Építészeti Múzeum, valamint a Magyar Zene Háza. (Ez utóbbiról valójában senki sem tudja, pontosan milyen funkcióval kéne gazdagítania Budapest kulturális életét, de Fudzsimoto Szu nagyon csinos házat tervezett neki a Petőfi Csarnok helyére.)

A következő évben aztán könnyebbé vált a ligeti tervezgetés: az e célra alkotott törvény révén kivették ugyanis a területet az illetékes önkormányzatok kezéből, és állami fennhatóság alá helyezték. 2014 tavaszára szépen ki is gömbölyödött a projekt. Került bele egy gyermekeknek szánt élmény- és tudásközpont (részben a Királydomb alatt), egy 1857-ben tervezett, de soha meg nem valósult díszkapu, egy új létesítmény a Fővárosi Állat- és Növénykert számára, valamint a Közlekedési Múzeum, amely a tervasztalon fölül kupolát, a föld alatt pedig 3000 négyzetméteres kiállítóteret és garázst kapott. A költségbecslés ekkor 150 milliárd forintról szólt.

Ugyanazon év év végén a tervpályázati határidők lejárta azonban nagy meglepetéseket hozott. Olyan nagyot, hogy 2015 októberében a kormány - soha nem cáfolt hírek szerint azért, mert Orbán Viktornak nem tetszettek a kockaépületek - ki is húzta a projektből az Építészeti és a Fotográfiai Múzeumot. (Nem mellesleg ez a két intézmény, ahogy korábban is, mindmáig otthon nélkül vegetál.) Helyükre, a Városliget fasorral szemközti Rondó két oldalára csúszott át a Néprajzi Múzeum, amelynek az ugyancsak csúfnak minősített épülete helyett később terveztek egy az Országházzal vetekedő méretű, igaz, a látványterveken ligetes-fásnak tűnő komplexumot. A Szabolcs utcai kórház területén viszont egy múzeumi háttérintézmény, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási központ (37 ezer négyzetméter, 13,5 milliárd forint) felépítését vették tervbe.

És hogy a liget sarka se maradjon üresen, sokak döbbenetére a tervben 2015 vége felé felbukkant egy színház: a Vágó fivérek szecessziós épületét még a felvonulási tér kialakításakor rombolták le, és egy gyermekszínház befogadására húzták volna fel újra. (Meglehet, a gyermek élményközpontot volt hivatva helyettesíteni, amely időközben nyomtalanul eltűnt a koncepcióból. Nem úgy, mint a Fővárosi Nagycirkusz új épülete, amely ugyan légtornászi könnyedséggel röppent a liget egyik pontjáról a másikra, de még mindig számolnak vele, igaz, határidő nélkül.)

A gyermekszínház a kormányközlemények szerint az elmúlt héten került ki a Liget projekt tervéből. Sokak meglepetésére a napokban a Közlekedési Múzeum is követte, amelyet most "valamely rozsdaövezetben" terveznek megvalósítani. Szó van ugyanakkor arról, hogy a lebontott múzeumi csarnok helyén ennek ellenére megépítik az 1896-ban itt állt kiállítási pavilon mását, pedig Pfaff Ferenc művét már a kortársak sem tartották szerencsés épületnek.

Kevesebb épület, több zöld
Persányi Miklós

Persányi Miklós

- Nagy változásokon megy át a Liget Budapest projekt, fogynak a megépítendő épületek.
- A kert- és tájépítészeti feladatokért felelős biztosként örömmel látom, hogy a tavaly augusztusi kinevezésem óta eltelt időben tovább javultak a tervben szereplő zöldfelületi arányok, amiben az én munkám is benne van. A Liget Park Fórumokon valódi társadalmi egyeztetés folyt, több mint félezer állampolgári és civil javaslat érkezett, ezek 90 százalékát átvesszük, amikor a Városliget, mint park tájépítészeti koncepciója mérnöki vázlattervé alakul - mondta lapunknak Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatait felügyelő miniszteri biztos, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója.
- A közvélemény-kutatások szerint a budapestiek kevesebb épületet szeretnének, erről azonban nem folyhatott érdemi vita.
- A Liget Park Fórumok a parkterületek fejlesztéséről szóltak, nem volt témájuk a korábbi építési tervek megvitatása. A kormány különféle racionalitásokat megfontolva döntött a változtatások mellett, és örülök annak, hogy végül kevesebb lesz az épület, mert így is növekszik a zöldfelület. Hogy egy konkrét példát említsek, a ligetüzemeltetési központ másfél ezer négyzetméternyi helyet foglalt volna el, de végül nem a park területén épül meg, nem függetlenül attól az egyeztetési tevékenységtől, amelyet elvégeztünk.
- Mi lesz az Állatkerttel?
- Ez egy sokágú projekt, a terület bővítése és építésre előkészítése már befejeződött. Az Állatkert ellátó funkciói jórészt átköltöztek a volt Országos Toxikológiai Intézet térségébe, így a régi gazdasági udvar helyén már idén elkészülhet a Mesevár munkanevű, kisgyerekeseknek szóló családi élménypark. A Pannon Park és benne a biodóm kivitelezésére kiírt uniós nyílt közbeszerzési eljárás a rendelkezésre állónál forrásnál magasabb ajánlati árak miatt eredménytelen volt, a tárgyalásos eljárás pedig még tart. A 2014-es költségbecslés óta jelentősen nőttek az építőipari árak, emiatt itt is kormánydöntés szükséges a folytatáshoz. - H. M.

Előzetes bejelentés nélkül kezdtek kerítést építeni a ligetvédők által lefoglalt demonstrációs területen - a Városligeti tótól a George Washington szoborig csütörtök délelőtt. A zöld aktivisták megpróbálták megakadályozni - kora délutánra kiderült: sikertelenül - a mobilkerítés-elemek felállítását. A rendőrség tétlenül figyelte, ahogy a biztonsági őrök több engedetlen ligetvédőt a földre tepertek, megütöttek, volt, akit fojtogattak. Ketten az egyik fához kötötték magukat, egy francia ligetvédőt bilincsben vittek el. Lásd még: Rendőrökkel űzték ki a ligetvédőket a vizes vb építői (fotók!)

Szerző

Bűvös-e a hetes (cikkely) Orbán ellen?

Publikálás dátuma
2017.05.18. 23:32
Orbán Viktor Brüsszelben, az Európai Parlamentben FOTÓ: REUTERS/Eric Vidal/File Photo
Hiába tarja Magyarország elleni támadásnak az Európai Parlament 67 néppárti szavazattal együtt csont nélkül elfogadott határozatát Orbán Viktor és a Fidesz, a most következő, több hónapos vizsgálat épp a kormányzati cselekvésekre fókuszál majd.

Ostoba dolog Magyarországot pellengérre állítani, amikor az Európai Unió első vagy második legnagyobb növekedését adja, itt csökken a legjobban a munkanélküliség, betartják az összes európai pénzügyi szabályt, csökken az államadósság – állította Orbán Viktor miniszterelnök a Daimler német autókonszern közgyűlésén csütörtökön Budapesten. A kormányfő magyarázkodását élezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter is, szokásos heti előadásán: "Brüsszel vagy Budapest; ez lesz a kérdése az elkövetkezendő egy-két év vitájának az EP és Magyarország viszonyát illetően". Lázár János természetesen azzal magyarázta, hogy az Európai Parlament (EP) csont nélkül, több tucat néppárti, azaz a Fidesz uniós pártcsaládjába tartozó képviselő támogatásával megszavazta szerdán, hogy induljon az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás Magyarország ellen, hogy "Soros Györgynek sikerült érdekeinek megfelelően irányítani az EP-t".

Lázár szerint "baloldali politikai provokáció" nyomán indulhat eljárás Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztése érdekében. A kancelláriaminiszter szerint ma többségben vannak az EU-ban azok az erők, amelyek szerint egyre több ügyben Brüsszelnek kellene döntenie, ezt a magyar kormány ellenzi. Lázár állította, a "támadás" nem a magyar antidemokratikus folyamatok ellen irányul, hanem arról van szó, hogy az Orbán-kormány nemzeti hatáskörben akarja tartani az adózás kérdését és azt, hogy ki élhet Magyarországon.

A valóságban azonban ezekről egyetlen árva szóval sem szól az EP szerdai határozata, ellenben sorjázza az Orbán-kormány által 2010 óta megtett demokráciaellenes intézkedéseket, az európai alapértékek sérelmeit, végkövetkeztetésként pedig a “nukleáris opció” bevetését kezdeményezi, amelyre még nem volt példa az Európai Unió történetében. Ez azt jelenti, hogy a képviselő-testület megteszi a kezdeti lépéseket annak az eljárásnak a megindítására, amelynek a vége a szavazati jog felfüggesztése vagy az uniós támogatások megvonása lehet.

Ám a 7-es cikk korántsem csupán erről szól: szorosan kapcsolódik az Európai Unió alapszerződésének második cikkéhez, amely kimondja, hogy az EU az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának alapértékein alapul. Ezeknek védelmét irányozza elő a 7-es cikk, amely alapján egy bonyolult és vélhetően hosszadalmas procedúra vár a magyar kormányra, melynek végén az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács kimondhatják az EU alapértékeinek megsértését. Ehhez ugyanakkor teljes egyetértés kell a tagállamok vezetői között, noha az érintett tagállam miniszterelnöke nem vesz részt ezen a szavazáson.

A reális politikai forgatókönyvek alapján legkésőbb itt bukhat el a magyar ügy, hiszen a lengyel és a magyar kormány kölcsönösen megígérte egymásnak, hogy vétóznak, ha a másik szorult helyzetbe kerülne. Ám, a lengyelek sem megkerülhetetlenek – épp az ottani antidemokratikus folyamatok miatt – így ha mégis megszületik egy ilyen határozat, az EU konkrét szankciókról határoz majd: ez a közösségi források, valamint Magyarország szavazati felfüggesztését is magával vonhatja.

Szerző

Gyurcsány: Orbán "köztörvényes bűnöző"

 A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke szerint a jövő évi választás történelmi tétje az, hogy a nyugati világhoz való tartozást vagy "a keleti despotizmust" választja-e Magyarország.

A DK az európaiságot választja, olyan világot, amikor "nem mondják meg fentről", hogyan kell gondolkodni - jelentette ki csütörtöki veszprémi lakossági fórumán Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: "nem csupán választást akarunk nyerni, normális Magyarországot akarunk teremteni".

Elmondta, pártjuk programja alapvetően négy kérdéskört tartalmaz: a nyugdíjrendszer, az egészségügy és az oktatás átalakítását, valamint a bérek emelését.

Az ellenzéki politikus a veszprémi művelődési központban megtartott fórumon úgy fogalmazott: "felelőtlen ellenzékből felelőtlen kormány lesz, ezért bölcsességre és óvatosságra intek mindenkit" az ígérgetések terén. Kifejtette: népszerű ígéret lenne, de nem teljesíthető a tizenharmadik, tizennegyedik havi nyugdíj, azonban ha nő a gazdaság, a bevételek egy részét nyugdíjprémiumra kellene fordítani, a nyugdíjakat pedig a nyugdíjas fogyasztói kosárral kellene indexálni.

Közölte: Magyarországon nagyon gyenge a munkavállalók érdekképviselete, a kormány pedig magukra hagyta az embereket. Szavai szerint évi 5-6-7 százalékos béremelésre lenne szükség és arra, hogy "emberszámba vegyék" a munkavállalókat.
Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy jelenleg 700 milliárd forint hiányzik az egészségügyből. Megoldásként azt javasolta, hogy rögzítsék, mely szolgáltatások járnak a társadalombiztosítás keretében, aki pedig plusz szolgáltatást venne igénybe, azt extra tb-befizetésért cserében megteheti.

Az oktatásról szólva hangsúlyozta, hogy pártja elképzelése szerint vissza kellene adni az iskolákról való döntési jogot a városok kezébe. Így helyben születhetne meg a döntés, hogy milyen világnézetű és milyen nevelési elvet követő iskolák működjenek.

Gyurcsány Ferenc az Európai Parlament szerdai döntésére reagálva, amely az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindításának előkészítéséről szólt, azt mondta: soha az unió történetében nem fordult elő, hogy egy tagállam ellen "az Európai Unióból való kizárást elindító határozatot" hozzon.

A migrációról szólva a pártelnök hangsúlyozta: "senki sem akarja számolatlanul beengedni a menekülteket az országba", alig több mint 1100 migráns tartózkodik legálisan Magyarországon, ők nem akarják elvenni "keresztény hagyományainkat". A jelenlegi hatalom csupán a félelmet korbácsolja fel az emberekben, hogy aztán megmentőként tűnhessen fel - fogalmazott.

Gyurcsány Ferenc szavai szerint a magyar miniszterelnök "köztörvényes bűnöző", akinek "olyan pénzügyi tranzakciókban van szerepe, melyek törvényellenesek". Hozzátette, azon dolgozik, hogy az ezt bizonyító dokumentumok a kezében legyenek.
Kitért arra is: a baloldal pártjai között lesz megállapodás a választási együttműködésről, ami azonban nem lesz teljes körű, a pártok külön listán indulnak majd. A Jobbikkal való választási együttműködést pedig egyértelműen kizárta.

Szerző