Eltűnő közpénzek - Hazugságra, korrupcióra épülő rezsim

Publikálás dátuma
2017.05.19. 07:21
Gémesi György, Gulyás József és Bod Péter Ákos a gazdaság állapotát bemutató konferencián FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egyre inkább lemarad Magyarország még a régiós versenytársakhoz képest is, és ennek legfőbb oka, hogy hazugságokra, korrupcióra és egy súlyosan elvonó államra épülő rezsim van hatalmon.

Az elmúlt hét évben a közbeszerzéseken a korrupció miatt legkevesebb 3600-4000 milliárd forint veszteség érte a magyar társadalmat. Ez azonban óvatos becslés, ennél valószínűleg sokkal nagyobb összegű közpénz vándorolt magánzsebekbe. Egyebek mellett erről is szó esett a Gémesi György, Gödöllői polgármestere nevével fémjelzett, nemrég alakult Új Kezdet nevű konzervatív párt rendezte, a gazdaság állapotát feltáró konferencián tegnap. A baloldali kötődéssel és "Soros-ügynökéggel" nehezen vádolható közgazdászok, korrupciókutató és kistelepülési polgármester lesújtó képet festett az Orbán-rezsim eddigi tevékenységéről.

A közpénzek "eltűnése" is szerepet játszhatott abban, hogy míg például Lengyelország nemzeti összterméke a 2008-2009-es válság óta 30 százalékkal haladja meg az utolsó "béke év" adatait, Magyarország mindössze 5 százalékra volt képes. Annak ellenére, hogy az olajárzuhanás és ezzel párhuzamosan a magyar szempontból előnyös cserearány-javulás miatt 2014-15-ben 500 milliárd forinttal kevesebbet kellett költenie Magyarországnak az importra - említette Bod Péter Ákos, közgazdász, a Corvinus Egyetem professzora, Még úgy sem sikerült jobb eredményt elérni, hogy nettó 5-7 milliárd euró uniós támogatáshoz jutott az ország.

A Nemzetközi Valutaalap felmérése szerint Magyarország az egyetlen a térségben, amelyben a munka termelékenysége nem nőtt. Pontosabban a 250 dolgozónál többet foglalkoztató nagyvállalatok az átlagnál jobban, a hazai feldolgozóiparban számbeli és foglalkoztatásban döntő fölényben lévő kis és közepes vállalkozások (kkv) gyengébben teljesítettek. Emiatt remény sincs arra, hogy fenntartható módon a bérek nekilóduljanak - figyelmeztetett Bod Péter Ákos. A kormánynak ahelyett, hogy kínai cégekkel köt stratégiai egyezményeket, hogy néhány gyáravatáson szalagot vághasson, inkább a kkv-k versenyképességének javítására kellene koncentrálnia - mondta a konferencia szünetében a Népszavának a közgazdász. Ráadásul a magyar gazdaság minden tekintetben az európai piacokhoz kötődik leginkább. A német kapcsolat a legerősebb, de a második helyen a kereskedelmi forgalmat tekintve Románia áll és a Szlovákiába irányuló magyar kivitel meghaladja a kínai exportunkat. Óriási hátrányt jelent egy ilyen kis, nyitott, a globális gazdaságba integrálódott gazdaságnak a saját valuta. Az árfolyamingadozások jelentősen növelik a vállalkozások, pénzügyi tranzakciók kockázatát, és versenyhátrányt jelent az eurózóna országaival szemben - tette hozzá a közgazdász.

A nagy hitelminősítő intézeteknél Magyarország végre visszakapaszkodott Románia szintjére, de a visegrádi négyek közül a többi három 3-4 fokozattal előzi meg Magyarországot.

A legjobban a mai Magyarországot a rabló állammal lehet leírni - jegyezte meg Tóth István János korrupciókutató. Ennek a szisztémának a társadalmi hatása nagyon veszélyes, mert a piaci innováció megszűnésével, a hozzáadott értéket termelő munkaerő elvándorlásával jár.

A korrupció elemészti a piacgazdaságot, a tulajdonjogokat, rombolja a jogállamot. A rabló állam sajátja a testre szabott törvénykezés, a szabályozás pedig a hatalomban lévők családi vagyonának gyarapítását szolgálja.Az állam korlátozza a piacra való belépést, de ki is zárhat cégeket a piacról. Az állami bankok kedvezményes hitelt adnak a haveri körnek, illetve a diszkriminatív adózás is egy szűk kör érdekében született. Hosszú távon a kleptokrata állam következménye, hogy a vállalkozások felhagynak az innovációval, mert az sokkal kevesebbet hoz, mint az úgynevezett járulékvadászat - figyelmeztetett a korrupciókutató.

A majd' félmillió vállalkozás 99 százaléka kkv, a foglalkoztatottak 75 százaléka dolgozik ilyen cégeknél és a GDP mintegy felét adják. Ám ez egy roppant atomizált réteg és az összefogásuk, érdekérvényesítő képességük erősítése rajtuk kívül senkinek nem érdeke - mutatott rá Gulyás József, a Kkvház Zrt. vezetője.

A kormány csodafegyvere, a rezsicsökkentés árát, ha a nemzetközi piacon drágább a földgáz és a kormány annál alacsonyabb fogyasztói árat szab, akkor nem a sárga csekken, hanem más módon fizeti meg a társadalom. Miközben az elmúlt időszakban a nemzetközi piacon a gáz ára 50 százalékkal csökkent, Magyarországon csak 20 százalékkal. Jelenleg már a vállalati szféra olcsóbban jut földgázhoz a szabad piacon, mint a lakosság a "rezsi csökkentéssel", sőt, a rendszerhasználati díj növekedése miatt még valamivel magasabb is a számla összege - mondta el Holoda Attila energetikai szakértő.

Szerző

Már Paks felé nyomul Mészáros cége?

Publikálás dátuma
2017.05.18. 23:24
FOTÓ: Molnár Ádám
Mészáros Lőrinc friss érdekeltségei, az Opimus és a Konzum többségi tulajdont szereztek a cseh Královopolská RIA magyarországi leányvállalatában – tették közzé a Budapesti Értéktőzsdén.

A jelentős erőművi, vízkezelési, vegyipari, mérnöki és kivitelezői vállalat megrendelői közé tartozik mások mellett a Skoda, a Slovnaft és a Temelíni Atomerőmű. Szakértők a társaságot a paksi bővítés lehetséges beszállítói között emlegetik.

Szerző

"Simabeszédű, pimasz modorú, Orbán alteregója" - Vajon kiről ír a Politico?

Publikálás dátuma
2017.05.18. 14:13
MTI fotó
Kovács Zoltánról ír a brüsszeli lap, amely azt írja:  az, hogy az EU-ban nem találnak fogást az Orbán-kormányon, nagyrészt neki köszönhető.

Kovács könyörtelen virtuozitással védi a magyar kormányt - szemlézi az írást a hvg.hu. Bár Brüsszelben az intézkedései miatt sokan rosszfiúként tekintenek Orbánra, ennek ellenére nehezen találnak fogást rajta, ez pedig jelentős részben Kovácsnak köszönhető, aki mestere a politikai manőverezésnek, főnöke hatékony és fáradhatatlan szájaként funkcionál. A lap felidézi Kovács múltját is: Orbánhoz hasonlóan a szóvivő is a nyolcvanas évek végén nőtt fel, és ő is vidéki, Abaújszántóról származik, majd Debrecenben tanult, hogy utána Budapesten a CEU-n doktoráljon történelemből a XVIII. századi politikai kommunikációból. Kovács diákként lépett be a Fideszbe, amely akkor már jobboldali párt volt. Kovács maga erről azt mondta, hogy eleinte a barátságok és az antikommunizmus vitte a politikába.

Mivel Orbánnak nincs valami jó reputációja külföldön, Kovács folyamatosan akcióban van, és azon kevesek közé tartozik, akik közvetlenül veszik fel a kapcsolatot az európai sajtóval ahelyett, hogy a brüsszeli emberekre hagynák ezt. "Brit akcentusú angoljával és világos beszédmódjával Kovács a magyar kormány simamodorú, jól felkészült és hozzáértő képviselőjeként lép fel" - írja a lap, amely szerint a jól beszélő és tényekből jól felkészült Kovács nem hagyja magát felidegesíteni, a nyugati újságírókat ugyan fárasztják a módszerei, a magyar tisztviselők hatékony szóvivőként tekintenek rá. A lap azonban azt is kimeli, hogy a  szóvivő viselkedése időnként agresszívvá válik, személyeskedéssel támadja vissza a nemzetközi szervezeteket és a magyar kormánnyal szemben kritikus újságírókat is. Volt, hogy egyenesen tévesen informálta a közvéleményt, például amikor Orbán „etnikai homogenitásról” szóló nyilatkozatáról közölte, hogy az nem is úgy volt. 

Szerző