Az elmúlt hét évben a közbeszerzéseken a korrupció miatt legkevesebb 3600-4000 milliárd forint veszteség érte a magyar társadalmat. Ez azonban óvatos becslés, ennél valószínűleg sokkal nagyobb összegű közpénz vándorolt magánzsebekbe. Egyebek mellett erről is szó esett a Gémesi György, Gödöllői polgármestere nevével fémjelzett, nemrég alakult Új Kezdet nevű konzervatív párt rendezte, a gazdaság állapotát feltáró konferencián tegnap. A baloldali kötődéssel és "Soros-ügynökéggel" nehezen vádolható közgazdászok, korrupciókutató és kistelepülési polgármester lesújtó képet festett az Orbán-rezsim eddigi tevékenységéről.
A közpénzek "eltűnése" is szerepet játszhatott abban, hogy míg például Lengyelország nemzeti összterméke a 2008-2009-es válság óta 30 százalékkal haladja meg az utolsó "béke év" adatait, Magyarország mindössze 5 százalékra volt képes. Annak ellenére, hogy az olajárzuhanás és ezzel párhuzamosan a magyar szempontból előnyös cserearány-javulás miatt 2014-15-ben 500 milliárd forinttal kevesebbet kellett költenie Magyarországnak az importra - említette Bod Péter Ákos, közgazdász, a Corvinus Egyetem professzora, Még úgy sem sikerült jobb eredményt elérni, hogy nettó 5-7 milliárd euró uniós támogatáshoz jutott az ország.
A Nemzetközi Valutaalap felmérése szerint Magyarország az egyetlen a térségben, amelyben a munka termelékenysége nem nőtt. Pontosabban a 250 dolgozónál többet foglalkoztató nagyvállalatok az átlagnál jobban, a hazai feldolgozóiparban számbeli és foglalkoztatásban döntő fölényben lévő kis és közepes vállalkozások (kkv) gyengébben teljesítettek. Emiatt remény sincs arra, hogy fenntartható módon a bérek nekilóduljanak - figyelmeztetett Bod Péter Ákos. A kormánynak ahelyett, hogy kínai cégekkel köt stratégiai egyezményeket, hogy néhány gyáravatáson szalagot vághasson, inkább a kkv-k versenyképességének javítására kellene koncentrálnia - mondta a konferencia szünetében a Népszavának a közgazdász. Ráadásul a magyar gazdaság minden tekintetben az európai piacokhoz kötődik leginkább. A német kapcsolat a legerősebb, de a második helyen a kereskedelmi forgalmat tekintve Románia áll és a Szlovákiába irányuló magyar kivitel meghaladja a kínai exportunkat. Óriási hátrányt jelent egy ilyen kis, nyitott, a globális gazdaságba integrálódott gazdaságnak a saját valuta. Az árfolyamingadozások jelentősen növelik a vállalkozások, pénzügyi tranzakciók kockázatát, és versenyhátrányt jelent az eurózóna országaival szemben - tette hozzá a közgazdász.
A nagy hitelminősítő intézeteknél Magyarország végre visszakapaszkodott Románia szintjére, de a visegrádi négyek közül a többi három 3-4 fokozattal előzi meg Magyarországot.
A legjobban a mai Magyarországot a rabló állammal lehet leírni - jegyezte meg Tóth István János korrupciókutató. Ennek a szisztémának a társadalmi hatása nagyon veszélyes, mert a piaci innováció megszűnésével, a hozzáadott értéket termelő munkaerő elvándorlásával jár.
A korrupció elemészti a piacgazdaságot, a tulajdonjogokat, rombolja a jogállamot. A rabló állam sajátja a testre szabott törvénykezés, a szabályozás pedig a hatalomban lévők családi vagyonának gyarapítását szolgálja.Az állam korlátozza a piacra való belépést, de ki is zárhat cégeket a piacról. Az állami bankok kedvezményes hitelt adnak a haveri körnek, illetve a diszkriminatív adózás is egy szűk kör érdekében született. Hosszú távon a kleptokrata állam következménye, hogy a vállalkozások felhagynak az innovációval, mert az sokkal kevesebbet hoz, mint az úgynevezett járulékvadászat - figyelmeztetett a korrupciókutató.
A majd' félmillió vállalkozás 99 százaléka kkv, a foglalkoztatottak 75 százaléka dolgozik ilyen cégeknél és a GDP mintegy felét adják. Ám ez egy roppant atomizált réteg és az összefogásuk, érdekérvényesítő képességük erősítése rajtuk kívül senkinek nem érdeke - mutatott rá Gulyás József, a Kkvház Zrt. vezetője.
A kormány csodafegyvere, a rezsicsökkentés árát, ha a nemzetközi piacon drágább a földgáz és a kormány annál alacsonyabb fogyasztói árat szab, akkor nem a sárga csekken, hanem más módon fizeti meg a társadalom. Miközben az elmúlt időszakban a nemzetközi piacon a gáz ára 50 százalékkal csökkent, Magyarországon csak 20 százalékkal. Jelenleg már a vállalati szféra olcsóbban jut földgázhoz a szabad piacon, mint a lakosság a "rezsi csökkentéssel", sőt, a rendszerhasználati díj növekedése miatt még valamivel magasabb is a számla összege - mondta el Holoda Attila energetikai szakértő.
