Mégsem lett szabad Assange

Publikálás dátuma
2017.05.20. 07:37
Franciaországba vágyik a fogoly FOTÓ: Getty Images
Visszavonta Svédország a Julian Assange elleni letartóztatási parancsot, miután ejtették a nemi erőszak vádját és az ügyben megszüntették a nyomozást. 

A rendkívüli hír bejelentése után azonnal napvilágot látott a feltételezés, miszerint a 2012 óta Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodó WikiLeaks alapító ezek után távozhat menedékhelyéről, amelyet mindeddig a nemzetközi körözés miatt nem hagyott el. A Scotland Yard azonban gyorsan közölte, amennyiben elhagyja az ecuadori diplomáciai kirendeltséget, letartóztatják, mert Nagy-Britanniában az óvadék ellenében történt szabadlábra helyezés feltételeit sértette meg, nem jelent meg a bíróság előtt a 2012. június 29-ére kitűzött időpontban. Assange-t a svéd körözés alapján 2010 decemberében őrizetbe vették Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárjában jóvá is hagyta kiadatását Svédországnak.

A Scotland Yard hangsúlyozta, hogy a WikiLeaks alapítója továbbra is körözés alatt áll, de jóval kisebb horderejű vétségről van szó, mint a svéd vádban szereplő kétrendbeli nemi erőszak, így Nagy-Britanniában egy éves börtönbüntetésre számíthat.

Julian Assange azért kért menedékjogot Ecuadortól, mert attól tartott, hogy Svédország kiadhatja az Egyesült Államoknak is. Washington többszázezer titkos amerikai dokumentumok kiszivárogtatása miatt akarja bíróság elé állítani. A 47 éves ausztrál állampolgárságú Assange ügyvédei pénteken közölték, hogy ha védencüknek sikerült kijutnia a nagykövetségről, Franciaországban kíván politikai menedékjogért folyamodni.

Szerző

Visszavonulhat a japán császár

Publikálás dátuma
2017.05.20. 07:35
Akihito tavaly kérte felmentését. FOTÓ: Reuters, Yuriko Nakao

A japán kormány jóváhagyta a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy Akihito japán császár lemondjon a trónról. A 83 éves uralkodó tavaly augusztusban ritka tévébeszédben fordult a japán néphez, s kérte, hogy – idős kora és gyengülő egészségi állapota miatt – engedélyezzék visszavonulását. A tervezetet június közepe táján terjesztik a japán parlament elé, s várhatóan meg is szavazzák. Akihito fiának, Naruhito hercegnek adná át a krizantémos trónt.

Akihito leköszönésének időpontjáról három éven belül dönt a császári udvartartás, de japán lapok úgy tudják, hogy 85. évét betöltve, 2018 decemberében mondana le most a 57 éves trónörökös javára. Naruhito trónralépését követően az eddigi december 23-ról február 23-ra tolódik át a császár születésnapjáról megemlékező állami ünnep. Naruhito lesz Japán 126. császára.

A kormányzó Liberális Demokrata Párt konzervatív szárnya, s maga Abe Sinzo japán kormányfő is ellenezte azt az ellenzéki felvetést, hogy változtassák meg a trónutódlás rendjét, s a törvénybe iktassanak be egy olyan klauzulát, amely lehetővé tenné, hogy a császári trón női ágon is öröklődhessen. Mivel a trónörökösnek nem született fiú utóda, felvetődött, hogy lehetővé tennék a női trónutódlást, s akkor a trónörökös pár egyetlen lányából, Aiko hercegnőből császárnő lehetne. Naruhito öccsének, az 51 éves Akisino hercegnek a családjában azonban született egy kisfiú, megoldva a 2600 éves uralkodó ház problémáját. Hiszahito herceg tíz éves, így most apja után ő a harmadik a trónöröklési sorban. Ám a probléma újra előállhat, ha Hiszahito hercegnek nem születik fiú utóda. A trónörökös öccsének ikerlányai közül az egyik, a 25 éves Mako hercegnő jövőre férjhez megy egy közemberhez, s ezzel elveszti hercegi címét. Az ikrek - Mako és Kako - még a trónutódlás rendjének megváltoztatása esetén sem lennének esélyesek a császári trónra. A Kyodo hírügynökség felmérése szerint a japánok 86 százaléka támogatná, hogy császárnője legyen a távol-keleti szigetországnak.

A japán császárok mintegy fele még halála előtt átadta a krizantémos trónt, de 1889 óta ezt a gyakorlatot törvény tiltotta, arra hivatkozva, hogy „kettős hatalom” alakulhat ki, emlékeztetett a Mainichi Shimbun című lap. Utoljára Kokaku császár mondott le a trónról 1817-ben. A mostani rendelkezés nem változtatja meg az érvényben lévő törvényt, csupán Akihito lemondására vonatkozik.

Szerző

Újabb elnök vesztét okozhatja az Autómosó

Publikálás dátuma
2017.05.20. 07:33
Michel Temer eddig sem tartozott a legnépszerűbb elnökök közé. FOTÓ: Getty Images
A tavalyi év „mottója” Brazíliában a „Fora Dilma! volt", vagyis Dilma takarodj. Az idei év mottója vélhetően már a „Fora Temer!" lesz. Sőt, arra is nagy az esély, hogy Dilma Rousseff korábbi munkáspárti elnökhöz hasonlóan az őt váltó államfő, Michel Temer ellen is felelőssége vonási eljárást (impeachment) indítanak egy vesztegetési ügy miatt.

Csütörtökön több városban is folytatódtak a héten kezdődött tüntetések, s a „Fora Temer!" transzparenseket lobogtató emberek a 76 éves politikus távozását követelték. „Nem fogok lemondani” – mondta este egy televíziós közvetítés során a centrista elnök, aki a sokéves baloldali kormányzás után jobbra tolta Brazíliát. „Nem vásároltam meg senki hallgatását” – tette hozzá. Azok a hangfelvételek azonban, amelyek állítólag az O Globo brazil napilap tulajdonában vannak, nem ezt támasztják alá.

Az igen rossz minőségű felvételen azt hallani, amint Temer Joesley Batistával, a JBS húsipari vállalat vezetőjével beszél. Bár alig érteni, amit mondanak, egy rész világosan kivehető: amikor a korábbi házelnök, a korrupció miatt börtönben ülő Eduardo Cunha megvesztegetéséről beszélnek. Batista arra utal, hogy már fizetett Cunhának a hallgatásért cserébe, mire az elnök azt válaszolja: „Csak így tovább, rendben?” – idézi a BBC.

A felvételt egyébként maga Joesley Batista rögzítette titokban. Az nem derül ki, hogy miről is kellene hallgatnia Cunhának, de szinte kétségtelen, hogy a Lava Jato (Autómosó) névre keresztelt nyomozásról van szó. A 2014-ben indított vizsgálat fényt derített az ország legnagyobb korrupciós botrányára, amelyben az állami olajvállalat, és számos politikus érintve volt. A nyomozás még mindig tart. Bár eddig csak rebesgették, hogy Temer is nyakig benne volt az illegális tranzakciókban, a felvétellel közvetlenül érintetté vált, s a Legfelsőbb Bíróság már jóvá is hagyta a vizsgálatot az ügyben. Temer egyébként nem tagadta, hogy tavaly márciusban lezajlott az ominózus beszélgetés, sőt, elismerte, hogy a felvétel eredeti. Ennek ellenére állítja: nem hagyta jóvá semmilyen pénz kifizetését.

A nép nem bízik az elnökben
Michel Temer eddig sem tartozott a legnépszerűbb elnökök közé. A brazil társadalom rendkívül megosztott, és bár sokan követelték az előző államfő, Dilma Rousseff távozását, Temert csak nagyon kevesen tartották alkalmasnak a vezetésre. Népszerűségi indexe már az elnöki mandátum kezdetén rendkívül alacsony volt, s ez mit sem változott: az Ibope márciusi felmérése szerint csupán a brazilok 17 százaléka bízik benne. Ezen nem segített, hogy az utóbbi hónapokban komoly megszorító intézkedéseket vezetett be, miközben kabinetje harmada ellen korrupció miatt vizsgálat folyik.
Szerző