Legalább Ausztriáig menekülne a magyar

Miközben évek óta komoly gondot okoz a magyar gazdaságnak az elvándorlás, a külföldi munkavállalás családokat szakít szét, egy most publikált nagyszabású kutatás szerint a folyamat nem ért véget.

A fiatalok és a középkorúak jelentős hányada elvágyódik Magyarországról, sokan már szervezik is külföldre költözésüket. Ha terveiket valóra váltják, pár éven belül további 370 ezer ember hagyhatja el az országot. Összevetésképpen: ennyien laknak a Budapest utáni két legnagyobb városban, Debrecenben és Szegeden - írja a Magyar Nemzet.

Még ennél is ijesztőbb azoknak a száma, akik álmodoznak a költözésről: a 18–40-es korosztályból 680 ezren, minden harmadik ember gondolkodott már azon, hogy más országban folytassa az életét – derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) által most publikált elemzésből. Lényeges, hogy nem a külföldön élők motivációit vizsgálták, hanem azokét, akik még itthon vannak, de elégedetlenek, ezért menni szeretnének.

Pedig már most is sokan élnek külföldön. Az eddigi legalaposabb – igencsak óvatos – becslést készítő NKI négy évvel ezelőtt 335 ezerre tette a külföldre költözött magyarok számát, ami akkor a 18–49-es korosztály 7,4 százalékát tette ki. Abban az évben még ennél is ijesztőbb adatot dobott be a köztudatba az akkori nemzetgazdasági miniszter: Matolcsy György félmillióra becsülte a külföldre költözöttek számát.

A már most is munkaerőhiánnyal küzdő magyar gazdaságra újabb csapást hozhat, hogy a magas piaci értékű, egyetemet végzett magyarok 33 százaléka, a szakmunkások 34, az idegen nyelven magas szinten beszélők 55 százaléka fontolgatja – ha átmeneti időre is –, hogy külföldre költözik.

A most publikált tanulmány szerint a migráció motorja az elégedetlenség. A távozást tervezők 43 százaléka mondta azt, hogy azért menne külföldre, mert nem úgy alakult az élete az elmúlt években, ahogy korábban elképzelte. „A negatív változást észlelők nyilvánvalóan elégedetlenek a mindennapi életüket meghatározó társadalmi, gazdasági körülményekkel, és ez migrációs terveikben is tükröződik. Azok körében, akik úgy vélték, hogy Magyarország helyzete az elmúlt három évben sokkal rosszabb lett, 41 százalék a migrációs potenciál” – jegyzi meg a tanulmány.