Török puccskísérlet - Megkezdődött a per

A tavaly júliusi törökországi puccskísérlet 221 állítólagos résztvevője állt bíróság elé hétfőn Ankara Sincan nevű külvárosában - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Azzal vádolják őket, hogy részt vettek a török források szerint 248 halálos áldozatot követelő hatalomátvételi kísérletben, tagjai az összeesküvésért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok irányította nemzetközi mozgalomnak - amelyet Törökország terrorszervezetnek nyilvánított -, valamint megsértették az alkotmányt. A vádlottak között van 26 tábornok és 12 civil is.

A 221 vádlottból 200-at előzetes letartóztatásban tartanak, kilencüket bírói felügyelet mellett szabadlábra helyezték, 12-en pedig továbbra is szökésben vannak, beleértve az évek óta önkéntes amerikai száműzetésben élő Gülent, aki tagadja, hogy bármi köze lett volna az összeesküvéshez.

A hétfői tárgyalást szigorú biztonsági óvintézkedések mellett tartották a sincani börtön újonnan és kifejezetten a gülenista perekre kialakított tárgyalótermében.

Amikor a vádlottak a helyszínre érkeztek, az épület előtt összegyűlt több tucat tüntető azt követelte, hogy sújtsák őket halálbüntetéssel. Volt, aki akasztásokhoz használt, fonott hurkot dobott a feltételezett puccsisták felé. Recep Tayyip Erdogan török államfő a közelmúltban számos alkalommal kilátásba helyezte a halálbüntetés visszaállítását.

A hétfői esemény biztonságáért mintegy 1500-an felelnek. A per legjelentősebb vádlottjai közé tartozik a légierő egykori vezetője, Akin Öztürk, továbbá Ali Yazici ezredes, Erdogan egyik korábbi katonai szárnysegédje. A tárgyalások várhatóan június 16-ig tartanak.

Az ügy nagyjából 2000 oldalas vádirata szerint több mint 8000 katona, 35 harci repülő, 37 helikopter, 74 harckocsi és 246 páncélautó vett részt az államcsínykísérletben, amely során a puccsisták közel 4000 kézifegyvert használtak.

Július 15. éjszakáján az összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Az államfő az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt.

Az igazságügyi minisztérium május eleji adatai alapján az elmúlt 10 hónapban 48 636 embert helyeztek előzetes letartóztatásba a puccskísérlettel összefüggésben. Összesen 149 833 ember esetében indult eljárás Törökországban, köztük katonák, rendőrök, bírák, ügyészek, egyetemi tanárok, üzletemberek, újságírók és minisztériumi alkalmazottak ellen. Mindemellett több mint 100 ezer embert elbocsátottak vagy felfüggesztettek állásából.

Szerző

Brexit - Indulhat az egyeztetés

Jóváhagyta az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács hétfőn az Egyesült Királyság EU-kilépéséről szóló tárgyalások megindítására vonatkozó európai bizottsági javaslatot, és ezzel elhárult az utolsó akadály is az egyeztetések megkezdése elől.

A javaslatot a tagországok uniós ügyekkel foglalkozó tárcavezetői fogadták el brüsszeli tanácskozásukon. A "valódi" tárgyalások viszont csak a június 8-i brit előrehozott választások után kezdődhetnek meg.

"Szeretnénk a lehető legkorábban megtartani az első tárgyalási fordulót, remélhetőleg már a június 19-i héten. Készek vagyunk, jól felkészültünk" - mondta Michel Barnier, a bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója. Hozzátette, előnyös lenne, ha az egyeztetésekről készített első jelentését bemutathatná már az uniós vezetők június végi csúcstalálkozóján.

"A huszonhetek részéről megkezdődhetnek az egyeztetések" - közölte Louis Grech, az EU soros elnökségét betöltő Málta kormányfő-helyettese, kiemelve a bennmaradó tagállamok egységét és egyetértését.

Sabine Weyand, a főtárgyaló helyettese pedig úgy vélekedett, hogy a tagállamok erős és világos mandátumot biztosítottak a brüsszeli testület számára.

A közzétett szöveg az iránymutatásokat is tartalmazza. Ezek közül az egyik legfontosabb a "szakaszos megközelítés", azaz hogy kizárólag akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatairól, ha a megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről: az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzésről.

Az első kérdés kapcsán leszögezték, hogy az állampolgári jogok kölcsönösen tiszteletben tartására van szükség, aminek például azt is magában kell foglalnia, hogy öt év után állandó tartózkodási engedélyt kapjanak az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok, illetve fordítva, akkor is, ha ez az idő még nem telt le a kiválás pillanatában.

Hangsúlyozták azt is, az Egyesült Királyságnak eleget kell majd tennie a múltban hozott költségvetési döntések miatti pénzügyi kötelezettségeinek. Az unió ezen felül ahhoz is ragaszkodik, hogy a britek teljes egészében fedezzék a kiválási folyamat költségeit, például a Londonban működő uniós ügynökségek költöztetését is.

Ezek mellett kitértek például arra is, hogy a cégeknek ne kelljen visszahívniuk a kiválás pillanatában már egymás piacain lévő áruikat. Mint írták, a jövőbeni kapcsolatokról csak a kilépést követően írhatják alá az egyezséget, de tárgyalni addig is lehet a tárgyalások második szakasza keretében.

A hétfői tanácsülés résztvevői közül többen is az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek rendezésének fontosságáról beszéltek. Bert Koenders holland külügyminiszer hangsúlyozta: "rendezni kell a számlát".

Sebastian Kurz, az osztrák diplomácia vezetője pedig az EU kiadásainak csökkentését és reformját sürgette, miután - mint mondta - a britek távozása évi mintegy 14 milliárdos lyukat üt az unió büdzséjén. "Számos olyan terület van, ahol pénzt tudunk megtakarítani" - fogalmazott.

Theresa May brit miniszterelnök közben arról beszélt, hogy  az Európai Unió a június 8-án esedékes előrehozott brit parlamenti választások után tizenegy nappal kívánja elkezdeni az érdemi tárgyalásokat Londonnal.  May hétfőn, egy walesi választási gyűlésen tett említést a dátumról, részletek ismertetése nélkül.

Szerző
Témák
EU Brexit
Frissítve: 2017.05.22. 18:06

Brexit - Indulhat az egyeztetés

Jóváhagyta az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács hétfőn az Egyesült Királyság EU-kilépéséről szóló tárgyalások megindítására vonatkozó európai bizottsági javaslatot, és ezzel elhárult az utolsó akadály is az egyeztetések megkezdése elől.

A javaslatot a tagországok uniós ügyekkel foglalkozó tárcavezetői fogadták el brüsszeli tanácskozásukon. A "valódi" tárgyalások viszont csak a június 8-i brit előrehozott választások után kezdődhetnek meg.

"Szeretnénk a lehető legkorábban megtartani az első tárgyalási fordulót, remélhetőleg már a június 19-i héten. Készek vagyunk, jól felkészültünk" - mondta Michel Barnier, a bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója. Hozzátette, előnyös lenne, ha az egyeztetésekről készített első jelentését bemutathatná már az uniós vezetők június végi csúcstalálkozóján.

"A huszonhetek részéről megkezdődhetnek az egyeztetések" - közölte Louis Grech, az EU soros elnökségét betöltő Málta kormányfő-helyettese, kiemelve a bennmaradó tagállamok egységét és egyetértését.

Sabine Weyand, a főtárgyaló helyettese pedig úgy vélekedett, hogy a tagállamok erős és világos mandátumot biztosítottak a brüsszeli testület számára.

A közzétett szöveg az iránymutatásokat is tartalmazza. Ezek közül az egyik legfontosabb a "szakaszos megközelítés", azaz hogy kizárólag akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatairól, ha a megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről: az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzésről.

Az első kérdés kapcsán leszögezték, hogy az állampolgári jogok kölcsönösen tiszteletben tartására van szükség, aminek például azt is magában kell foglalnia, hogy öt év után állandó tartózkodási engedélyt kapjanak az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok, illetve fordítva, akkor is, ha ez az idő még nem telt le a kiválás pillanatában.

Hangsúlyozták azt is, az Egyesült Királyságnak eleget kell majd tennie a múltban hozott költségvetési döntések miatti pénzügyi kötelezettségeinek. Az unió ezen felül ahhoz is ragaszkodik, hogy a britek teljes egészében fedezzék a kiválási folyamat költségeit, például a Londonban működő uniós ügynökségek költöztetését is.

Ezek mellett kitértek például arra is, hogy a cégeknek ne kelljen visszahívniuk a kiválás pillanatában már egymás piacain lévő áruikat. Mint írták, a jövőbeni kapcsolatokról csak a kilépést követően írhatják alá az egyezséget, de tárgyalni addig is lehet a tárgyalások második szakasza keretében.

A hétfői tanácsülés résztvevői közül többen is az EU-val szemben fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek rendezésének fontosságáról beszéltek. Bert Koenders holland külügyminiszer hangsúlyozta: "rendezni kell a számlát".

Sebastian Kurz, az osztrák diplomácia vezetője pedig az EU kiadásainak csökkentését és reformját sürgette, miután - mint mondta - a britek távozása évi mintegy 14 milliárdos lyukat üt az unió büdzséjén. "Számos olyan terület van, ahol pénzt tudunk megtakarítani" - fogalmazott.

Theresa May brit miniszterelnök közben arról beszélt, hogy  az Európai Unió a június 8-án esedékes előrehozott brit parlamenti választások után tizenegy nappal kívánja elkezdeni az érdemi tárgyalásokat Londonnal.  May hétfőn, egy walesi választási gyűlésen tett említést a dátumról, részletek ismertetése nélkül.

Szerző
Témák
EU Brexit
Frissítve: 2017.05.22. 18:06