Rendőrök vittek el egy magyar rendezőt a Cannes-i filmfesztiválról

Publikálás dátuma
2017.05.23. 15:25
Az Out című fim alkotói: leva Aleksandrova-Eklone, Bárdos Judit, Kristóf György, Bárdos Éva, Terhes Sándor és leva Norvele-Krist
Rendőrség vitte el Kristóf György magyar filmest a cannes-i filmfesztiválon hétfőn bemutatott Out című filmjének partijáról - számolt be a rendező az Indexnek továbbított levelében,  amit eredetileg az Un Certain Regard szekció programigazgatójának címzett. 

A Szlovákiában született, de többek között Miskolcon is tanult rendező filmjét tegnap délután az Un Certain Regard szekciójában mutatták be, a parti azonban rosszul sült el. Kristóf elmondta, hogy az egyébként 9000 euróba kerülő összejövetelről a rendőrség elvitte őt, a film szlovák producerét, Marek Urbant, valamint az Out hangmérnökét, Jan Richtrt is. Hármukat órákig a rendőrségen tartották.

A rendőrség állítólag egy, a hely előtt kitört verekedés miatt vonult ki a helyszínre. Kristóf szerint a rendőrség eltörte a hangmérnök, Richtr karját is, de egyelőre nem sikerült megerősíteni ezt a hírt.

A film egy szlovákiai magyar családapáról szól (Terhes Sándor), akitől megszabadulnak a munkahelyén, ezért egy jobb munka reményében elindul a balti államok felé. Ez Kristóf első játékfilmje, a forgatókönyvét már két éve fejleszthette a cannes-i filmfesztivál keretein belül.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el!

Szerző

Orbánék a kémperrel rúgnának még egyet Gyurcsányba

A titokgazda felülvizsgálja a Gyurcsány-kormány két titkosszolgálati vezetője és szakminisztere kémkedési ügyének a titkos minősítését – tudta meg a Magyar Idők kormányzati forrásból. Ezzel őszre, amikor megkezdődik az ügy másodfokú pere, várhatóan a közvélemény is megismerheti a pontos részleteket, amivel aztán újabbat rúghatnak Gyurcsány Ferencbe, a szocialistákba és az ellenzékbe.

A kormánypropagandista lap úgy tudja, hogy csak olyan információk minősítésén változtathat a titokgazda, azaz a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), amelyek nem veszélyeztetik a hivatal működését, illetve nem számítanak személyes adatnak.

A Fővárosi Ítélőtáblán szeptember 11-re és 25-re tűztek ki tárgyalási napot, utóbbin ítélet is születhet, immár második alkalommal másodfokon.

A kiemelt közérdeklődésre számot tartó ügyben a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását indítványozta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. Galambos Lajosra, a volt NBH egykori főigazgatójára letöltendő, Szilvásy György egykori titkosszolgálati miniszterre és Galambos utódjára, Laborc Sándorra felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság.

Jelenleg még az egész ügy államtitok, így nem tudható, a vádiratban szó esik-e arról, hogy az NBH-ba beengedett orosz titkosszolgák rákapcsolódhattak-e a hivatal központi szerverére, vagy sem. Ami azonban szerepelhet a vádiratban, arról Katrein Ferenc, az NBH volt műveleti igazgatója az Indexnek nyilatkozott, megerősítve a sajtóban már korábban megjelenteket.

A nyíltan kormánypropagandát sulykoló lap az ügy háttéréről azt írja: 2007-ben az NBH akkori vezetője, Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket az NBH-ban, azaz beengedte az orosz hírszerzőket a cég épületébe. Galamboson kívül Szilvásy György akkori titkosszolgálati minisztert és Laborc Sándort, Galambos utódját is megvádolta az ügyészség.

A Magyar Idők felidézte, hogy Szilvásy György a közelmúltban az Echo TV-nek adott interjújában az ügy részleteiről nem beszélhetett, de hangsúlyozta: nem követett el bűncselekményt, és az eljárást politikai indítékúnak tartotta. Kijelentette: ezúttal is felmentésben bízik. Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője szintén bízik védence ismételt felmentésében, az ATV-nek pedig azt mondta a hét végén: szükségesnek tartaná az ügy titkosítás alóli feloldását, hogy a közvélemény megtudhassa, pontosan mi is történt.

Szerző

Orbánék a kémperrel rúgnának még egyet Gyurcsányba

A titokgazda felülvizsgálja a Gyurcsány-kormány két titkosszolgálati vezetője és szakminisztere kémkedési ügyének a titkos minősítését – tudta meg a Magyar Idők kormányzati forrásból. Ezzel őszre, amikor megkezdődik az ügy másodfokú pere, várhatóan a közvélemény is megismerheti a pontos részleteket, amivel aztán újabbat rúghatnak Gyurcsány Ferencbe, a szocialistákba és az ellenzékbe.

A kormánypropagandista lap úgy tudja, hogy csak olyan információk minősítésén változtathat a titokgazda, azaz a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), amelyek nem veszélyeztetik a hivatal működését, illetve nem számítanak személyes adatnak.

A Fővárosi Ítélőtáblán szeptember 11-re és 25-re tűztek ki tárgyalási napot, utóbbin ítélet is születhet, immár második alkalommal másodfokon.

A kiemelt közérdeklődésre számot tartó ügyben a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását indítványozta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. Galambos Lajosra, a volt NBH egykori főigazgatójára letöltendő, Szilvásy György egykori titkosszolgálati miniszterre és Galambos utódjára, Laborc Sándorra felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság.

Jelenleg még az egész ügy államtitok, így nem tudható, a vádiratban szó esik-e arról, hogy az NBH-ba beengedett orosz titkosszolgák rákapcsolódhattak-e a hivatal központi szerverére, vagy sem. Ami azonban szerepelhet a vádiratban, arról Katrein Ferenc, az NBH volt műveleti igazgatója az Indexnek nyilatkozott, megerősítve a sajtóban már korábban megjelenteket.

A nyíltan kormánypropagandát sulykoló lap az ügy háttéréről azt írja: 2007-ben az NBH akkori vezetője, Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket az NBH-ban, azaz beengedte az orosz hírszerzőket a cég épületébe. Galamboson kívül Szilvásy György akkori titkosszolgálati minisztert és Laborc Sándort, Galambos utódját is megvádolta az ügyészség.

A Magyar Idők felidézte, hogy Szilvásy György a közelmúltban az Echo TV-nek adott interjújában az ügy részleteiről nem beszélhetett, de hangsúlyozta: nem követett el bűncselekményt, és az eljárást politikai indítékúnak tartotta. Kijelentette: ezúttal is felmentésben bízik. Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője szintén bízik védence ismételt felmentésében, az ATV-nek pedig azt mondta a hét végén: szükségesnek tartaná az ügy titkosítás alóli feloldását, hogy a közvélemény megtudhassa, pontosan mi is történt.

Szerző