Szertefoszló jobboldali álmok

Publikálás dátuma
2017.05.24. 07:33
Az államfő a szakszervezet vezetőjével, Philippe Martinezzel tárgyalt FOTÓ: REUTERS/MICHEL EULER
Emmanuel Macron francia elnök gyökeresen átalakítja a gazdaságot, de a közélet reformja is beindult.

Rendkívül határozott vezető benyomását kelti Emmanuel Macron francia elnök. Két héttel megválasztása után szakszervezeti vezetőket fogadott. Célja ugyanis a vitatott munkaügyi reform gyors elfogadtatása. Az érdekvédelmi szervezetek attól tartanak, hogy a tervezett módosítások miatt könnyebb lesz felmondani a munkavállalóknak. Macron azonban úgy véli, hogy a változtatás elengedhetetlen a gazdaság talpra állításához.

Macron ugyanakkor nemcsak a gazdaság átalakítását tervezi: láthatóan a közélet reformja is beindult. A nagy belpolitikai fordulat egyik legnagyobb vesztese a Les Républicains, a Köztársaságiak nevű konzervatív párt. Macron „kivégezte” a párt elnökjelöltjét, François Fillont, aki már a második fordulóba sem került be. A megbénult konzervatívok azonban megkísérelnek alkalmazkodni a kialakult helyzetéhez. Visszavágásra készülnek. A leszerepelt hajdani államelnök, Nicolas Sarkozy úgy érzi, elérkezett az ő ideje. Az lett az álma, hogy a júniusi két képviselőválasztást követően pártja többségbe kerül a parlamentben, így Macronnak vele szemben ellenséges törvényhozással kell együttműködnie. Ez pedig felőrölheti erejét is.

Akad egy másik, kevésbé drámai forgatókönyv. Eszerint Macron pártja, a La République En Marche! (REM) koalícióba s kényszerül, s egy az államfővel szemben barátságtalan parlamenti többséggel kell együttműködnie. Mekkora erre az esély? Korábbi közvélemény-kutatások akár még sikerrel is kecsegtethették volna ennek az álomvilágnak a megszállottait, mert volt egyes felmérések még azt mutatták, hogy Macron mozgalma nem végez az élen.

Csakhogy az ultrakonzervatívok hamar kénytelenek voltak visszajönni a realitások talajára. Május vége táján, a Macronnal egyébként nem éppen felhőtlenül rokonszenvező Le Figaro közölte elsőnek a hírt, hogy az Ifop intézet immár 62 százalékban mutatta ki a centristaként fémjelzett új elnök általános elfogadottságát. A föltétlen egyetértők 12 százalékot tesznek ki, az inkább elégedettek ötven százalékot, és a kétkedők mindössze 20 százalékot. A párizsi bárka tehát nemhogy nem süllyed el a Szajnán, magabiztosabban siklik tovább. Ennek nyomán a Le Figaro szerkesztőségi vezércikke is már a „mérsékeltek kormányzata” minősítést alkalmazta. És jellemzésül Tony Blair volt brit kormányfőt idézte, aki szerint csekély a jelentőségük az olyan minősítéseknek, hogy egy kabinet jobb vagy baloldali-e, a fontos, haladjon az ország.

Franciaország igazi állapotára persze csak a június 18-án esedékes második parlamenti választási forduló után lehet majd következtetni. Macron akkor állíthatja össze a tárcavezetők végleges listáját. Edouard Philippe után új kormányfőt is kinevezhet, például a Republikánusok liberálisabb szárnyából, mint amilyen a nagytekintélyű lengyel származású Nathalie Kosciuszko-Morizet asszony, aki a fordulat idején az új államfő egyik legszilárdabb támogatója volt.

Optimális esetben Macron nemcsak stabil kormányra számíthat, hanem sziklaszilárd nemzetközi támogatásra is. Egyik legnagyobb híve Angela Merkel kancellár, akinek szánt szándéka a klasszikus Berlin-Párizs tengely föltámasztása.

Szerző

Bukás a Tigáz-hálózaton

Tavaly 1,3 milliárdos veszteségről mínusz 8,4 milliárdra ugrott a Tigáz vezetékeit üzemeltető Tigáz-DSO Kft. eredménye - derül ki a Tigáz tulajdonában lévő cég tegnap leadott mérlegéből. Ez azért fura, mert az olasz ENI irányította kelet-magyarországi gáztársaság mára lényegében csak vezetéküzemeltetőjét tartotta meg. Tavaly ugyanis a lakossági szolgáltatást az állami Főgáznak, az üzleti ügyfelek gázellátását pedig a német RWE-EnBW-hátterű Elmű-ÉMÁSZ-nak adták át. A vezetéküzemeltetés veszteségére a könyvekben nem leltünk érdemi magyarázatot. Ráadásul a csövek tarifáit a lakossági díjakhoz hasonlóan a kormány határozza meg és a Fidesz az ellátóhálózatokat állítólag a külföldiek ellen zajló rezsiharc ellenére se szeretné tönkretenni.

A lépéssel tovább zuhan a kft. saját tőkéje, ami hosszú évek óta a jegyzett tőke alatt áll. A polgári törvénykönyv szerint két ilyen év után a helyzetet valamiképp rendezni kell. Ruszin Zsolt könyvvizsgáló mindezen nem lepődik meg: szavai szerint panaszos kárvallott híján a cégbíróságok sajnálatosan ritkán kényszerítik ki a rendezést. Ugyanakkor a Tigáz már négy éve is a jegyzett tőke csökkentésével idomult a vagyonvesztéshez.

A – lényegében mára kiüresedett – anyavállalat, a Tigáz vesztesége tavaly 1,6 milliárd forintról mintegy egymilliárdra csökkent. Osztalékot az ENI szokás szerint nem vont ki. A Tigázon belül a Főgáznak átadott lakossági (úgynevezett egyetemes) gázszolgáltatás eredménye viszont drámaian, mínusz 2,6 milliárdról plusz 5,4 milliárdra ugrott. Hasonló folyamat volt megfigyelhető magánál a Főgáznál is. Mindez azt erősíti, hogy miután a „multik” átadták az államnak az üzletágat, az az olajárzuhanást követő kormányzati rezsicsökkentés elmaradása okán immár busás nyereséget hoz - immár a "nemzeti közmű" asztalára.

Vegyvédelmi védőruhában Pakson
Radioaktív sugárzás elleni védőruhában jelent meg az országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának paksi kihelyezett ülésén Sallai R. Benedek elnök, a nukleáris bővítési beruházást ellenző Lehet Más a Politika (LMP) képviselője. Beszámolója szerint a fideszes Bencsik János alelnök hangot is adott az öltözéke feletti nemtetszésének. Az ellenzéki politikus a mérnökök és dolgozók elkötelezettségét nem vonja kétségbe, magát a technológiát viszont elveti. Az ülésen egyébként többen - így Hamvas István, az állami erőmű vezérigazgatója, Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, valamint Heringes Anita szocialista képviselő is - a megfelelő szakember-utánpótlás fontosságát hangsúlyozta.

Szerző

Bukás a Tigáz-hálózaton

Tavaly 1,3 milliárdos veszteségről mínusz 8,4 milliárdra ugrott a Tigáz vezetékeit üzemeltető Tigáz-DSO Kft. eredménye - derül ki a Tigáz tulajdonában lévő cég tegnap leadott mérlegéből. Ez azért fura, mert az olasz ENI irányította kelet-magyarországi gáztársaság mára lényegében csak vezetéküzemeltetőjét tartotta meg. Tavaly ugyanis a lakossági szolgáltatást az állami Főgáznak, az üzleti ügyfelek gázellátását pedig a német RWE-EnBW-hátterű Elmű-ÉMÁSZ-nak adták át. A vezetéküzemeltetés veszteségére a könyvekben nem leltünk érdemi magyarázatot. Ráadásul a csövek tarifáit a lakossági díjakhoz hasonlóan a kormány határozza meg és a Fidesz az ellátóhálózatokat állítólag a külföldiek ellen zajló rezsiharc ellenére se szeretné tönkretenni.

A lépéssel tovább zuhan a kft. saját tőkéje, ami hosszú évek óta a jegyzett tőke alatt áll. A polgári törvénykönyv szerint két ilyen év után a helyzetet valamiképp rendezni kell. Ruszin Zsolt könyvvizsgáló mindezen nem lepődik meg: szavai szerint panaszos kárvallott híján a cégbíróságok sajnálatosan ritkán kényszerítik ki a rendezést. Ugyanakkor a Tigáz már négy éve is a jegyzett tőke csökkentésével idomult a vagyonvesztéshez.

A – lényegében mára kiüresedett – anyavállalat, a Tigáz vesztesége tavaly 1,6 milliárd forintról mintegy egymilliárdra csökkent. Osztalékot az ENI szokás szerint nem vont ki. A Tigázon belül a Főgáznak átadott lakossági (úgynevezett egyetemes) gázszolgáltatás eredménye viszont drámaian, mínusz 2,6 milliárdról plusz 5,4 milliárdra ugrott. Hasonló folyamat volt megfigyelhető magánál a Főgáznál is. Mindez azt erősíti, hogy miután a „multik” átadták az államnak az üzletágat, az az olajárzuhanást követő kormányzati rezsicsökkentés elmaradása okán immár busás nyereséget hoz - immár a "nemzeti közmű" asztalára.

Vegyvédelmi védőruhában Pakson
Radioaktív sugárzás elleni védőruhában jelent meg az országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának paksi kihelyezett ülésén Sallai R. Benedek elnök, a nukleáris bővítési beruházást ellenző Lehet Más a Politika (LMP) képviselője. Beszámolója szerint a fideszes Bencsik János alelnök hangot is adott az öltözéke feletti nemtetszésének. Az ellenzéki politikus a mérnökök és dolgozók elkötelezettségét nem vonja kétségbe, magát a technológiát viszont elveti. Az ülésen egyébként többen - így Hamvas István, az állami erőmű vezérigazgatója, Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, valamint Heringes Anita szocialista képviselő is - a megfelelő szakember-utánpótlás fontosságát hangsúlyozta.

Szerző