Vasárnap estig áll a bál

Publikálás dátuma
2017.05.24. 07:48
Dikanda FOTÓ: BUDAPEST FOLK FEST
A Fonóban és a Várkert Bazárban ma kezdődik és vasárnap estig tart a Budapest Folk Fest – a hagyományőrző népzene, a városi folklór és a világzene legfontosabb hazai rendezvénye.

A program évről évre színesebb, nő a külföldi fellépők száma, de a szervezők „tömeges forgatag” helyett továbbra is emberközeli, barátságos, értékközpontú programot szeretnének. A rendező a Fonó Budai Zeneház, igazgatója, Horváth László a Népszavának elmondta: a Fonó szezonjának egész éves pörgése mellett nagyon fontos számukra egy ilyen, összegző jellegű ünnepi alkalom. Ilyenkor olyan műfaji kalandokat és kísérleteket is megengedhetnek maguknak, amelyek itthon talán még nem annyira ismertek, de komoly értéket hordoznak. A népzenét autentikus formájában képviselő, magyarországi és határon túli „adatközlők” éppen annyira hozzátartoznak a programhoz, mint a táncházmozgalom nyomán létrejött városi folklór, a rézfúvós cigányzene vagy a balkáni muzsika.

A Várkert Bazárban, 1000-1500 fős közönség előtt a népszerű world music különböző áramlatainak is helye van a programban, de a Budapest Folk Festnek mégsem elsősorban a bulizás, a puszta szórakoztatás a célja, hanem régiónk folklórkincsének felmutatása, közvetítése. Horváth László kiemelte: az ötnapos programsorozatra minden eddiginél több külföldi vendégművész érkezik. Az etnikai és műfaji sokszínűséget példázza a török BabaZula, a legendás lengyel Dikanda, két román cigányzenekar (Nadara, Mahala Rai), a makedón Vlatko Stefanovski, a bolgár Theodosii Spassov, Amir Gwirtzman izraeli fúvós vagy a Spanyolországban élő görög muzsikusokból álló Trio Feta Orchestra.

Terjeszkedik a Fonó

Dél-budai otthona mellett a Fonó produkciós csapata mind több meghívást kap vidékre és nyári fesztiválokra. A közelmúltban Szegeden, Jászberényben és Villányban rendeztek népzenei koncerteket. A Művészetek Völgyében évek óta jelen vannak és a vajdasági Dombosfestre is ők szervezik a népzenei-világzenei programot. Idén először a Lovasi András nevével fémjelzett Fishing on Orfű egyik külső helyszíneként mutatkoznak be a szabadtéri színpadon. Az Ördögkatlan Fesztivál idei díszvendége is a Fonó lesz.

Irány Szingapúr
A városi népzenészek fiatal nemzedékét képviselő Buda Folk Band együtt nőtt fel a fesztivállal. Éri Márton és Csoóri Sándor Sündi 2007-ben alapította a csapatot, s egy lengyelországi fesztiválmeghívás volt az első komolyabb felkérésük, ahol a most Budapestre látogató Dikandával játszhattak együtt.
„Máig testvérünknek, mentoruknak, példaképünknek tekintjük ezt a zenekart” – mondja a brácsás Éri Márton. Nagyobb terveik között egy őszi szingapúri turnéról számol be, amelyre a Szinvavölgyi Táncműhely, az Alba Regia Táncegyüttes és a Nógrád Táncegyüttes társaságában utaznak. A produkciót Novák Péter rendezi.



Az opera él, köszöni, jól van

Publikálás dátuma
2017.05.24. 07:47
Bella Máté
Popzenei attitűd, rendezői instrukció Facebookon: az opera él, és köszöni, jól van. Két fiatal zeneszerző első operájával vizsgáztak az énekesek a Zeneakadémián.

„Operát írni egyszerre nehéz és könnyű is – mondja Solti Árpád zeneszerző. – A szöveges műfajok megszabják a formát, a darab hosszát, a zenének bizonyos mértékig alkalmazkodnia kell. Ilyenformán könnyű, hiszen kijelöli a saját határait. De ugyanez a nehézsége is: míg a hangszeres műfajoknál a saját fantáziánkra hagyatkozunk, itt sok a kötöttség. A La violetta esetében csak úgy kaptam meg a megzenésítési jogokat, hogy ugyan húzhatunk az eredeti szövegből, de nem írhatjuk át azt.” Solti kiemeli, hogy Molnár Ferenc valóságos nyelvvirtuóz volt, így gondosan kellett ügyelnie arra, hogy ne sikkadjon el a szöveg humora. Sikerült: a Zeneakadémia közönsége – operaelőadáson amúgy elég szokatlan módon – szinte végig fennhangon röhögött.

Az első opera mérföldkő a zeneszerző életében – bólogat Bella Máté zeneszerző, aki Wedekind A tavasz ébredése című gyermektragédiáját zenésítette meg. Mindkét komponista egyfelvonásosának librettóját Almási-Tóth András, a Zeneakadémia színpadijáték-tanára jegyzi, egyben ő a rendező is. A két darab azonban ennél nem is lehetne különbözőbb: Bella műve nyers és mellbevágó, Solti felhőtlen nevetést garantál.

Bella Máté
Junior Prima- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Budapesten született 1985-ben. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott zeneszerzés szakon, jelenleg az intézmény oktatója. Sorra nyeri a hazai és nemzetközi zeneszerző-versenyeket, de kipróbálta magát a popzenében is.

„Az opera időkezelése egészen sajátos – magyarázza a zeneszerző. – Félóráig lehet énekelve haldokolni egy golyóval a szívben. A musical ehhez képest valós időben zajlik. A La violetta a Broadway-musicalekkel, illetve a Poulenc-féle francia zenés színházzal rokonítható. Ez egy posztmodern mű rengeteg zenei idézettel, zeneirodalmi utalással, sokféle stílussal.” Bella Máté műve ezzel szemben absztrakt, különálló, felcserélhető jelenetekkel dolgozik. „A mű írásakor hatott rám az Adams-féle amerikai minimalista opera és Sztravinszkij neoklasszicista műve, A léhaság útja is. Súlyos kérdéseket fogalmazunk meg: mit tud kezdeni a társadalom a szexualitással? Miért vagyunk prűdek?”

Bella korábban a Vígszínház és a Nemzeti Színház darabjaihoz is írt már kísérőzenét, mint mondja, ezt a színpadi tapasztalatot felhasználva született meg első operája 2013-ban. „Az opera összművészeti műfaj. A kottapapír fölött üldögélve nehéz megálmodni, hogy a leírt zenei struktúra miként működik majd színpadon, így rengeteget számít, hogy az Alföldi-érában, illetve Eszenyi Enikő színházában megszerezhettem a gyakorlati rutint.” Bella inkább kamarazenei komponistának vallja magát, ugyanakkor kiemeli: egy zeneszerző karrierét a megrendelések is nagyban alakítják, hiszen, ha egy műve jól sikerül, azután ilyen típusú felkéréseket kap majd. „Nagy dolog, hogy a 2012-es premier óta már harmadszor kerül színre A tavasz ébredése. A kortárs opera költséges, időigényes műfaj, a bemutató után gyakran harminc évig pihen a mű a fiókban. Nekem meg lassan ez a legtöbbet játszott darabom – nevet a szerző.

Solti Árpád
Junior Prima Díjas zeneszerző. Kiskunhalason született 1986-ban. Zongora- és ütőhangszeres tanulmányok után 2011-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Jelenleg a Göteborgi Egyetem hallgatója zongora és zeneszerzés szakokon.

Solti Árpád úgy gondolja, az, hogy ő maga ütőhangszeres, nem jelenik meg túl szignifikánsan a zenéjében. „Legfeljebb úgy, hogy más hangszereknél nem feltétlenül megyek el a falig, míg az ütősökkel vagy a zongorával bátrabban bánok. És empatikusabb is vagyok, mivel tudom, hol vannak a határok.

Solti szerint rettentő fontos, hogy a pályakezdő énekesek, muzsikusok kortárs darabokban próbálják ki magukat: „Nagyon szeretjük Puccinit, csak nem tudunk vele kommunikálni. Nem tud írni Facebook Messengeren, hogy figyi, ennek a lánynak túl rövid a szerepe, nem tudom leosztályozni, nem írnál még hozzá valamit? A La Violettánál ez megtörtént…” Bella Máté szerint talán meglepő, de ő igenis merít popzenei tapasztalataiból is. „A kortárs komolyzene élő műfaj: nem a YouTube-on vagy Spotify-on kell hallgatni, hanem koncerten, ahol az előadó, a szerző és a befogadó között megteremtődik valamilyen viszonyrendszer. A pop ennek az ellenkezője: a YouTube-on és a rádióban kell működnie. A jó popdalt egy másodpercnyi részletből is felismerem. Ezt az attitűdöt használom a komolyzenében is: akármilyen zajos, torz hangszíneket használok is, legyen a műnek karakterisztikája.”

Élő és izgalmas
Vajda Gergely, az est karmestere láthatóan élvezte a két kortárs mű jelentette feladatot. „Almási-Tóth András hosszú évek óta vezet egy nagyon aktív, élő, és izgalmas műhelyt a Zeneakadémián – mondja a nemzetközileg is elismert dirigens-zeneszerző. – Örömmel jövök, amikor hívnak.
Karmesterként mindig izgalmas, amikor különféle stílusokban próbálhatom ki magam. Mind a Bella-, mind pedig a Solti-opera egy-egy külön világ, s mindkettőbe jól esik “beköltözni”. Fiatal operaénekeseknek fontos, hogy élő szerzők jelenlétében, élő színházat csináljanak, különböző stílusú karmesterekkel és már befutott kollégákkal együtt dolgozva.
Ennél jobb felkészülés nem is kell a való életre. Mindazt pedig, amit egy kortárs operában megtanulhatnak –színpadi mozgást, odafigyelést, stílustól független zenei jelenlétet – más stílusú művekben és próbaénekléseken is kamatoztathatják.”

Alföldi Róbert galériavezető is lesz a jövőben

Publikálás dátuma
2017.05.24. 07:46
Alföldi festménybecsüs és elismert képzőművész. Szenvedélyes műgyűjtő, a Mai Manó Házban mutatták be fotókollekcióját FOTÓ: MOLN
Alföldi Róbert színész, rendező, műgyűjtő, festészettel is foglalkozó alkotóművész vezeti a következő évadtól a Lakatos Péter és Csiby Éva által tulajdonolt Átrium Film-Színház Galériáját. 

Alföldi nem hagy fel a színházzal sem, októberben a német takarítónő és a nála húsz évvel fiatalabb arab bevándorló szerelmi történetét, Fassbinder: A félelem megeszi a lelket című filmjének színpadi adaptációját rendezi az Átriumban.

“Ez egy olyan egyszerű, szép történet, amelyből okulhatunk, mert nem arról szól, hogy ki honnan jön, mit csinál és hány éves, hanem arról, hogy hogyan és miként találkozik két ember.” - válaszolta Alföldi Róbert lapunk kérdésére, miszerint miért Rainer Werner Fassbinder 1974-es történetét választotta.

A Jászai Mari-díjas Alföldi Róbert 2006.-2008. között a Bárka Színház, 2008.-2013. között a Nemzeti Színház igazgatója volt. Direktorsága az előadások pozitív kritikai visszhangja és közönségsikere ellenére sok vitát váltott ki, személye és az általa vezetett színház produkciói parlamenti felszólalások tárgyát képezték, a Jobbik néhány képviselője tüntetésen követelte távozását a teátrum szerintük nem eléggé nemzeti műsorpolitikája miatt, illetve azért, mert Alföldi engedélyezte a Budapesti Román Kulturális Intézetnek, hogy a színház épületében ünnepelje 2010-ben Románia egyesítését, azaz Erdély Romániához csatolását. Az engedélyt az igazgató később visszavonta. “Semmi olyat nem mondtam az elmúlt napokban, amiről ne lehetett volna tudni, hogy mit gondolok.” - reagált a közéleti megnyilatkozásai, a demokratikus és civil jogok melletti következetes kiállása miatt sokat támadott Alföldi Róbert, amikor az utóbbi napokban a civilek szerepvállalásával, fontosságával és a szombathelyi színház körül kialakult helyzettel kapcsolatban tett nyilatkozatainak közönséget megosztó mibenlétéről kérdeztük.

Alföldi Róbert végzett festmény-becsüs, maga is alkotó képzőművész. Képeit hazai és külföldi kiállításokon mutatták be, aukciókon szerepelnek sikerrel. Évek óta szenvedélyes műgyűjtő, tavaly a Mai Manó Házban mutattak be 180 darabot fotókollekciójából. Az Átrium tereit jól ismeri, ezért is jutott eszébe az intézmény munkatársainak, hogy megkérdezzék, volna-e kedve tárlatot rendezni az egész évben működő, nem hagyományos kiállítótérben. Alföldi Róbert igent mondott a felkérésre, majd hosszan sorolta ötleteit, ezért született meg a közös döntés, hogy ezentúl ő állítja össze a galéria programját. Az első kiállításon a hetvenes években készült, színezett, idealizált világot ábrázoló fényképek lesznek láthatók.

Ősbemutatók

A következő évad első felében két, a Kultúrbrigád produkciójában készülő előadást visznek színre, mindkettő ősbemutató. Elsőként októberben Alföldi Róbert rendezésében Rainer Werner Fassbinder: A félelem megeszi a lelket című filmjének színpadi adaptációja lesz látható, Hernádi Judit, Bányai Kelemen Barna, Parti Nóra, Bercsényi Péter, Mihályfi Balázs és Szatory Dávid szereplésével.

A másik bemutatót, amelynek munkacíme Vendetta, Bodó Viktor írja és rendezi, akinek ez lesz a következő évadban az egyetlen magyarországi munkája. A most születő darab egy színházi társulat, egy pályázat és a politikusok viszonyáról szól, ennek főbb szerepeiben Lukáts Andort, Molnár Piroskát, Gyabronka Józsefet, Lázár Katit láthatják a nézők. Ugyancsak februári bemutató lesz George Orwell: 1984 című regényének új adaptációja, amelyet a Lepkegyűjtő Produkció készít, Horgas Ádám rendezésében, Bereczki Zoltán főszereplésével.

Az Átriumban zajlanak ősztől Krizsó Szilvia KrizShow című színházi talk showjának felvételei, emellett ifjúsági színházi nevelési programot is kínálnak majd. Az üzemeltetőváltással megtörténik a színház műszaki parkjának és villamoskábeleinek cseréje, illetve sor kerül a hátsó, kiszolgáló helyiségek részleges felújítására is.

Új vezetés
A Margit körúti, valaha Május 1. moziként üzemelő Bauhaus épület hosszú bezártság után 2012. decemberében nyitotta meg újra kapuit. Az intézmény ma önerőből, minimális állami támogatással, összművészeti befogadótérként üzemel, a színházi előadások mellett kortárs tánc, komoly- és könnyűzene, filmvetítések, hétvégén gyerekműsorok és angol nyelvű előadások is teret kapnak benne.
Az Átrium Színház vezetését szeptembertől a teátrumban öt éve dolgozó Kultúrbrigád veszi át az intézményt 2012 óta irányító Magács Lászlótól. A Kultúrbrigádot az Ugrai István intendáns, Zsedényi Balázs, operatív menedzser és Nyulassy Attila technikai menedzser által létrehozott produceri társaság jegyzi. Profitorientált vállalkozásként, állami finanszírozás nélkül működnek majd, 2-3 év múlva várnak megtérülést. Az Átrium több korábbi sikeres előadásának – Az őrült nők ketrece, Vaknyugat, Igenis, miniszterelnök úr! – melyek mindegyike kötődik Alföldi Róberthez, ők voltak a producerei.
Az Átrium profilja hasonló marad az elmúlt években kialakulthoz, az állandó jelleggel itt dolgozó társulatok nagy részével tovább folytatódik a közös munka, vagyis a Pintér Béla és Társulata, a Lepkegyűjtő Produkció, a Zikkurat Színpadi Ügynökség továbbra is fontos művészeti partnere marad a színháznak.

Szerző