Vasárnap estig áll a bál

Publikálás dátuma
2017.05.24 07:48
Dikanda FOTÓ: BUDAPEST FOLK FEST
Fotó: /
A Fonóban és a Várkert Bazárban ma kezdődik és vasárnap estig tart a Budapest Folk Fest – a hagyományőrző népzene, a városi folklór és a világzene legfontosabb hazai rendezvénye.

A program évről évre színesebb, nő a külföldi fellépők száma, de a szervezők „tömeges forgatag” helyett továbbra is emberközeli, barátságos, értékközpontú programot szeretnének. A rendező a Fonó Budai Zeneház, igazgatója, Horváth László a Népszavának elmondta: a Fonó szezonjának egész éves pörgése mellett nagyon fontos számukra egy ilyen, összegző jellegű ünnepi alkalom. Ilyenkor olyan műfaji kalandokat és kísérleteket is megengedhetnek maguknak, amelyek itthon talán még nem annyira ismertek, de komoly értéket hordoznak. A népzenét autentikus formájában képviselő, magyarországi és határon túli „adatközlők” éppen annyira hozzátartoznak a programhoz, mint a táncházmozgalom nyomán létrejött városi folklór, a rézfúvós cigányzene vagy a balkáni muzsika.

A Várkert Bazárban, 1000-1500 fős közönség előtt a népszerű world music különböző áramlatainak is helye van a programban, de a Budapest Folk Festnek mégsem elsősorban a bulizás, a puszta szórakoztatás a célja, hanem régiónk folklórkincsének felmutatása, közvetítése. Horváth László kiemelte: az ötnapos programsorozatra minden eddiginél több külföldi vendégművész érkezik. Az etnikai és műfaji sokszínűséget példázza a török BabaZula, a legendás lengyel Dikanda, két román cigányzenekar (Nadara, Mahala Rai), a makedón Vlatko Stefanovski, a bolgár Theodosii Spassov, Amir Gwirtzman izraeli fúvós vagy a Spanyolországban élő görög muzsikusokból álló Trio Feta Orchestra.

Terjeszkedik a Fonó

Dél-budai otthona mellett a Fonó produkciós csapata mind több meghívást kap vidékre és nyári fesztiválokra. A közelmúltban Szegeden, Jászberényben és Villányban rendeztek népzenei koncerteket. A Művészetek Völgyében évek óta jelen vannak és a vajdasági Dombosfestre is ők szervezik a népzenei-világzenei programot. Idén először a Lovasi András nevével fémjelzett Fishing on Orfű egyik külső helyszíneként mutatkoznak be a szabadtéri színpadon. Az Ördögkatlan Fesztivál idei díszvendége is a Fonó lesz.

Irány Szingapúr
A városi népzenészek fiatal nemzedékét képviselő Buda Folk Band együtt nőtt fel a fesztivállal. Éri Márton és Csoóri Sándor Sündi 2007-ben alapította a csapatot, s egy lengyelországi fesztiválmeghívás volt az első komolyabb felkérésük, ahol a most Budapestre látogató Dikandával játszhattak együtt.
„Máig testvérünknek, mentoruknak, példaképünknek tekintjük ezt a zenekart” – mondja a brácsás Éri Márton. Nagyobb terveik között egy őszi szingapúri turnéról számol be, amelyre a Szinvavölgyi Táncműhely, az Alba Regia Táncegyüttes és a Nógrád Táncegyüttes társaságában utaznak. A produkciót Novák Péter rendezi.



2017.05.24 07:48

Kétszáznál több író vállalt szolidaritást a kiszolgáltatottakkal

Publikálás dátuma
2019.01.18 22:04

Fotó: Facebook / Írók a szolidaritásért/
Közös nyilatkozatban álltak ki a civilek, munkások, kutatók, hajléktalanok és minden elnyomott mellett, a jogállamért.
"Mi, írók, irodalmárok szolidárisak vagyunk a társadalom kiszolgáltatott tagjaival" - olvasható abban a közösségi médián megjelent szolidaritási nyilatkozatban, melyet péntek estig 213 író írt alá. Köztük olyan ismert nevek épp úgy olvashatóak, akár Parti Nagy Lajosé vagy Bárdos Deák Ágnesé, mint például a feltörekvő írók közül kikerülő Seres Lili Hannáé. A szöveg sorra veszi, ki mindenki mellett állnak ki:
az aláírók szolidárisak mások mellett a rabszolgatörvénnyel sújtott munkásokkal, a köz- és felsőoktatás elszenvedőivel és mindazokkal, akik támogatásra szorulnak, "és akiket a kormány hathatós segítségnyújtás helyett jogaiban korlátoz".
Mint írják, a társadalom felelős tagjaiként állnak ki a jogállamért.
2019.01.18 22:04

A Pesten talált ismeretlen Klimt-dombormű nem ismeretlen, és nem is Klimt

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:34

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Egy szakértő már korábban is találkozott az Ehrbar-relieffel, egy másik pedig a képek alapján állítja, annak nincs köze a híres szecessziós művészhez.
Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta pénteken a The Art Newspaper. Az online művészeti folyóirat felidézte, hogy a magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel 2016-ban egy lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. Selmeczi feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre, és kutatásai révén jutott arra a megállapításra, hogy a plasztikát Klimt tervezte.
Már évekkel korábban találkozott a művel, és annak semmi köze Gustav Klimthez - nyilatkozta azonban Alfred Weidinger művészettörténész, Klimt-szakértő, a Lipcsei Szépművészeti Múzeum igazgatója. Weidinger hangsúlyozta, hogy elég gyakran tulajdonítanak műveket Klimtnek, "vagy 150 ilyen történetet" ismer, mondta, és szerinte a dolog nem is érdemel több vizsgálódást.
A relief minősége ugyanis nem mutat meggyőző hasonlóságot a művész rajzaival
- fejtette ki valamelyest részletesebben Peter Weinhäupl, a bécsi Klimt Alapítvány igazgatója. Weinhäupl egyetért Weidingerrel, és ugyancsak leszögezte, hogy a domborműnek véleménye szerint "nincs köze Klimthez". Arra is rámutatott, hogy ugyan Klimt fivére, Georg sok hasonló domborművet készített, de az Ehrbar-reliefről készült fotók egy Klimthez nem kapcsolható műhely nevét mutatják. Ráadásul Georg legtöbb munkáján saját neve is szerepel. Az alapítvány igazgatója hozzáfűzte: a bizonyossághoz nemcsak fotókon, hanem személyesen is látnia kellene a domborművet, de mint hozzátette, kétli, hogy változna a véleménye.
A The Art Newspaper Selmeczit is megkereste, hogy kommentálja a szakvéleményeket, de mint írták, egyelőre nem kaptak választ.
A belsőépítész kedden elmondta, hogy kutatásai alapján az arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető, és az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát pedig Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével. Selmeczi szerint a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó, és a kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.
2019.01.18 18:34