Sugárveszélytől és korrupciótól tartanak

Publikálás dátuma
2017.05.23. 22:38
Forrás: Facebook/Sallai R. Benedek
Sugárvédelmi ruhában érkezett a Fenntartható Fejlődés Bizottság kihelyezett paksi ülésére Sallai R. Benedek, a testület LMP-s elnöke. Az ülés a szokatlan ruházat miatt rövid szóváltással indult, végül azonban a képviselő maradhatott a szokatlan öltözetben, és az esemény végére alaposan megizzadt.

Bencsik János alelnök ugyan felszólította Sallait, hogy vegye le a sugárvédelmi ruhát, mivel azonban az ügyrend nem tesz említést a dress code-ról, a közbeavatkozáshoz nem találtak jogalapot. A politikus Facebook-beszámolója szerint a Paksi Atomerőmű vezérkara udvariassággal fogadta az „akciót“, amivel egyszerűen annyit szeretett volna üzenni: nem bízik a nukleáris technológiában. „Biztos vagyok benne egyrészt, hogy természetellenes ilyen mértékű kockázatnak kitenni az életet, másrészt biztos vagyok abban is: ami elromolhat, az el is romlik. A 20. század közepén korszerűnek tűnő technika mára elavult, és a 21. század a megújulóké” - fogalmazott.

Az ülésen egyébként gyakorlatiasabb témákról is szó esett, Hamvas István vezérigazgató például arra hívta föl a figyelmet, hogy Kulcskérdés lesz a megfelelő munkaerő garantálása a Paksi Atomerőműben, ha üzembe lép a majdani ötödik és hatodik blokk.

Az LMP kedden más módon is kifejezte nemtetszését a magyarországi atomenergia-használatot meghosszabbító paksi bővítéssel kapcsolatban. Szél Bernadett, a párt társelnöke az atomerőmű-cég reklámköltéseiről tartott újabb sajtótájékoztatót. A képviselő a "legperverzebb" költéseknek nevezte az MVM Paks II. Zrt. reklám-, média- és tanácsadói kiadásait, Szél Bernadett szerint ugyanis a még nem is létező erőmű "pofátlanul" reklámozza magát. A sajtótájékoztatón bemutatták annak a csaknem 405 millió forintnak a felhasználását, amelyet a társaság 2015 óta fordított a kommunikációjára. A ráfordítások legnagyobb nyertese az Echo TV és a Magyar Hírlap tulajdonosa, Széles Gábor társaságai ugyanis 100 millió forintban részesültek az elmúlt mintegy két és fél évben. Csetényi Csaba - a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szomszédja - a kommunikációs társaságán keresztül 67 millió forintban részesült, a Századvég pedig - amely tanácsadói szerződéseket kötött a Paks II. Zrt.-vel - több mint 21 millió forintot kapott, míg Bencsik András, a Demokrata című lap tulajdonosa csaknem 21 millió forintot.

Szél Bernadett adatkérésből kiderült, hogy egyes cégek kormányok óta jól élnek az "atombizniszből", a Noguchi például már 2005 és 2007 között is részesült mintegy 100 millió forintban, 2015 óta pedig újabb 31,5 milliót kapott. Emlékeztetett: az Origo egy korábbi cikke szerint ez a társaság készítette el - még a szocialista kormány alatt - azt a tanulmányt, amely a bővítéssel kapcsolatos népszavazás kockázataira figyelmeztetett. A Paks II. Zrt. a kifizetései között ugyanakkor nem tüntette fel a kormány bővítéssel kapcsolatos álláspontját alátámasztó úgynevezett Rothschild-tanulmányt, így továbbra sem tudható, azt ki finanszírozta - közölte Szél Bernadett, aki az "atomlobbi" megállítása egyetlen eszközének a népszavazást tartja.

Szerző

Tíz év fegyházra ítélték a gázrobbanást okozó férfit

Tíz év fegyházra ítélt a Tatabányai Törvényszék kedden egy férfit, aki 2014 januárjában két társával ellopott egy gázcsövet egy családi ház alagsorából Táton, emiatt az épület megtelt gázzal és felrobbant. Az ítélet csak a harmadrendű vádlott esetében emelkedett jogerőre.

A vádlott és két társa a néhány méter rézcső ellopásával 15 ezer forintos kárt okozott. A lopás okozta robbanás következtében azonban a háromszintes lakóház megsemmisült, emellett további 25 ház és két jármű rongálódott meg, a vádirat szerint csaknem hetvenmillió forint értékben - ismertette az eljáró bíró.

Élő András hozzátette, mindhárom vádlott felismerte, hogy gázrobbanás következhet be. A harmadrendű vádlott a szivárgást észlelve el is ment a helyszínről, az első- és a másodrendű vádlott pedig semmit nem tett azért, hogy a megakadályozza a legalább kilenc órán át tartó gázömlést.

A vádlottak tudták, hogy a sértett hosszabb ideig nem tartózkodik táti házában, ezért több alkalommal bementek az ingatlanba, és először fémtárgyakat, majd különféle ingóságokat loptak el. Amikor az alagsorban megbontották a nyomás alatt áll gázvezetéket, a földgáz felszivárgott a tetőtérig, majd az ott tárolt fagyasztóláda kikapcsolódása során kialakult szikra berobbantotta a gázelegyet. A robbanásban senki sem sérült meg, de a ház megsemmisült.

A Tatabányai Törvényszék az elsőrendű vádlottat közveszélyokozás és lopás miatt többszörös visszaesőként tíz év fegyházbüntetésre ítélte. A férfi feltételes szabadlábra nem bocsátható, mert korábban 13 év fegyházra ítélték és ezt a cselekményt feltételes szabadulása idején követte el.

A másodrendű vádlott közveszélyokozás és lopás miatt öt és fél év börtönbüntetést kapott, ő a bűncselekményt próbára bocsátás ideje alatt követte el. A harmadrendű vádlottat csak lopás miatt marasztalták el, egy év börtönre ítélték, a büntetés végrehajtását két évre felfüggesztve.

A törvényszék az első- és a másodrendű vádlottat egyetemlegesen csaknem 45 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte.

Az ítélet a harmadrendű vádlott esetében jogerőre emelkedett. Az első- és a másodrendű vádlott enyhítésért fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt kért.

Szerző

Tíz év fegyházra ítélték a gázrobbanást okozó férfit

Tíz év fegyházra ítélt a Tatabányai Törvényszék kedden egy férfit, aki 2014 januárjában két társával ellopott egy gázcsövet egy családi ház alagsorából Táton, emiatt az épület megtelt gázzal és felrobbant. Az ítélet csak a harmadrendű vádlott esetében emelkedett jogerőre.

A vádlott és két társa a néhány méter rézcső ellopásával 15 ezer forintos kárt okozott. A lopás okozta robbanás következtében azonban a háromszintes lakóház megsemmisült, emellett további 25 ház és két jármű rongálódott meg, a vádirat szerint csaknem hetvenmillió forint értékben - ismertette az eljáró bíró.

Élő András hozzátette, mindhárom vádlott felismerte, hogy gázrobbanás következhet be. A harmadrendű vádlott a szivárgást észlelve el is ment a helyszínről, az első- és a másodrendű vádlott pedig semmit nem tett azért, hogy a megakadályozza a legalább kilenc órán át tartó gázömlést.

A vádlottak tudták, hogy a sértett hosszabb ideig nem tartózkodik táti házában, ezért több alkalommal bementek az ingatlanba, és először fémtárgyakat, majd különféle ingóságokat loptak el. Amikor az alagsorban megbontották a nyomás alatt áll gázvezetéket, a földgáz felszivárgott a tetőtérig, majd az ott tárolt fagyasztóláda kikapcsolódása során kialakult szikra berobbantotta a gázelegyet. A robbanásban senki sem sérült meg, de a ház megsemmisült.

A Tatabányai Törvényszék az elsőrendű vádlottat közveszélyokozás és lopás miatt többszörös visszaesőként tíz év fegyházbüntetésre ítélte. A férfi feltételes szabadlábra nem bocsátható, mert korábban 13 év fegyházra ítélték és ezt a cselekményt feltételes szabadulása idején követte el.

A másodrendű vádlott közveszélyokozás és lopás miatt öt és fél év börtönbüntetést kapott, ő a bűncselekményt próbára bocsátás ideje alatt követte el. A harmadrendű vádlottat csak lopás miatt marasztalták el, egy év börtönre ítélték, a büntetés végrehajtását két évre felfüggesztve.

A törvényszék az első- és a másodrendű vádlottat egyetemlegesen csaknem 45 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte.

Az ítélet a harmadrendű vádlott esetében jogerőre emelkedett. Az első- és a másodrendű vádlott enyhítésért fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt kért.

Szerző