Sugárveszélytől és korrupciótól tartanak

Publikálás dátuma
2017.05.23 22:38
Forrás: Facebook/Sallai R. Benedek
Sugárvédelmi ruhában érkezett a Fenntartható Fejlődés Bizottság kihelyezett paksi ülésére Sallai R. Benedek, a testület LMP-s elnöke. Az ülés a szokatlan ruházat miatt rövid szóváltással indult, végül azonban a képviselő maradhatott a szokatlan öltözetben, és az esemény végére alaposan megizzadt.

Bencsik János alelnök ugyan felszólította Sallait, hogy vegye le a sugárvédelmi ruhát, mivel azonban az ügyrend nem tesz említést a dress code-ról, a közbeavatkozáshoz nem találtak jogalapot. A politikus Facebook-beszámolója szerint a Paksi Atomerőmű vezérkara udvariassággal fogadta az „akciót“, amivel egyszerűen annyit szeretett volna üzenni: nem bízik a nukleáris technológiában. „Biztos vagyok benne egyrészt, hogy természetellenes ilyen mértékű kockázatnak kitenni az életet, másrészt biztos vagyok abban is: ami elromolhat, az el is romlik. A 20. század közepén korszerűnek tűnő technika mára elavult, és a 21. század a megújulóké” - fogalmazott.

Az ülésen egyébként gyakorlatiasabb témákról is szó esett, Hamvas István vezérigazgató például arra hívta föl a figyelmet, hogy Kulcskérdés lesz a megfelelő munkaerő garantálása a Paksi Atomerőműben, ha üzembe lép a majdani ötödik és hatodik blokk.

Az LMP kedden más módon is kifejezte nemtetszését a magyarországi atomenergia-használatot meghosszabbító paksi bővítéssel kapcsolatban. Szél Bernadett, a párt társelnöke az atomerőmű-cég reklámköltéseiről tartott újabb sajtótájékoztatót. A képviselő a "legperverzebb" költéseknek nevezte az MVM Paks II. Zrt. reklám-, média- és tanácsadói kiadásait, Szél Bernadett szerint ugyanis a még nem is létező erőmű "pofátlanul" reklámozza magát. A sajtótájékoztatón bemutatták annak a csaknem 405 millió forintnak a felhasználását, amelyet a társaság 2015 óta fordított a kommunikációjára. A ráfordítások legnagyobb nyertese az Echo TV és a Magyar Hírlap tulajdonosa, Széles Gábor társaságai ugyanis 100 millió forintban részesültek az elmúlt mintegy két és fél évben. Csetényi Csaba - a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szomszédja - a kommunikációs társaságán keresztül 67 millió forintban részesült, a Századvég pedig - amely tanácsadói szerződéseket kötött a Paks II. Zrt.-vel - több mint 21 millió forintot kapott, míg Bencsik András, a Demokrata című lap tulajdonosa csaknem 21 millió forintot.

Szél Bernadett adatkérésből kiderült, hogy egyes cégek kormányok óta jól élnek az "atombizniszből", a Noguchi például már 2005 és 2007 között is részesült mintegy 100 millió forintban, 2015 óta pedig újabb 31,5 milliót kapott. Emlékeztetett: az Origo egy korábbi cikke szerint ez a társaság készítette el - még a szocialista kormány alatt - azt a tanulmányt, amely a bővítéssel kapcsolatos népszavazás kockázataira figyelmeztetett. A Paks II. Zrt. a kifizetései között ugyanakkor nem tüntette fel a kormány bővítéssel kapcsolatos álláspontját alátámasztó úgynevezett Rothschild-tanulmányt, így továbbra sem tudható, azt ki finanszírozta - közölte Szél Bernadett, aki az "atomlobbi" megállítása egyetlen eszközének a népszavazást tartja.

Szerző

Kártalaníthatják a kéményseprőket

Publikálás dátuma
2019.03.24 16:39

Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Az Alkotmánybíróság kötelezte a parlamentet arra, hogy szabályozza a kéményseprővállalkozásokkal idő előtt felbontott önkormányzati szerződések utáni elszámolási szabályokat – derül ki a pénteki Magyar Közlönyből. Az Országgyűlésnek ez év június 30-ig rendeznie kell a helyzetet. A teljes szabály törlésére irányuló kérést a testület elutasította. Mindezek nyomán jelentős fizetési kötelezettség hárulhat az önkormányzatokra. Mint emlékezetes, a 2015. végén hatályba lépett, a kötelező lakossági kéményellenőrzést többek között ingyenessé tévő törvények értelmében az önkormányzatok idő előtt felbonthatják a helyi kéményseprő-vállalkozóval eme szolgáltatásra kötött hosszú távú szerződésüket, amivel a térségben a tevékenység automatikusan a katasztrófavédelemre szállt át. A váltás máig két megye, illetve a főváros kivételével mindenütt megtörtént. A vállalkozók ezután is maradhattak a területen, ám csak vállalkozói, illetve térítéses munkákra. A lépés a szakma éles tiltakozását váltotta ki. Az idő előtti, az elmaradt hasznot nem rendező szerződésbontások következményeként számos vállalkozó és kis, magyar tulajdonú cég tönkrement. A kéményseprők véleménye az Alkotmánybíróságéval szemben az, hogy egyes vállalkozásoknak, akik végigtrükközték a rezsicsökkentést, nemhogy kártalanítást, sokkal inkább kártérítést kellene fizetniük mindazért, ami okán a kormánynak be kellett avatkozni 2015 év végén az áldatlan állapotok megfékezésére – közölte a döntés kapcsán a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ). Az érintett vállalkozások több évtizeden keresztül monopolhelyzetben tevékenykedhettek, az új törvény pedig senkinek nem tiltotta meg a tevékenység gyakorlását, csak szabaddá tette a piacot, lehetőséget adva az érintett állampolgároknak arra, hogy maguk választhassák meg, kivel kívánják a kéményseprést elvégeztetni a jövőben – írják. A jelenleg hatályos törvény valójában nem makulátlan, de minden törvény annyit ér, amennyit betartanak, betartatnak belőle – fogalmaz a KOSZ.
Szerző

Hogyan kell megvédeni valamit, amit senki sem akar elvenni? - Fidesz-KDNP-s kommunikációs lecke középhaladóknak

Publikálás dátuma
2019.03.24 15:40
Rétvári Bence
Fotó: Tóth Gergő
A kormány kiáll a nők kedvezményes nyugdíja, a közmunkaprogram és a gyes jelenlegi formája mellett - válaszolta Rétvári Bence államtitkár az MSZP-s Korózs Lajosnak. Kár, hogy nem ez volt a kérdés.
A nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának és a közmunkaprogramnak az eltörlése, illetve a gyes időszakának csökkentése sosem lesz ennek a kormánynak a napirendjén - üzente Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára minap Korózs Lajos MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszul.

A Fidesz-KDNP kommunikációs stratégiáját ismerve talán senkit nem lep meg, de azért rögzítsük: természetesen a szocialista politikus a fenti három intézkedésből egyiket sem követelte (még csak nem is említette azokat), ahogy az a nyilvános dokumentumban ellenőrizhető is. Korózs mindössze azt a "hibát" követte el, hogy a szövegben megemlítette az OECD Magyarországról szóló friss tanulmányát, amely a hazai nyugdíjrendszer problémáit is elemezte.
Ez pedig elég is volt Rétváriéknak, hogy - figyelmen kívül hagyva az eredeti kérdéseket, pl, hogy bevezetik-e az alapnyugdíjat - "belekapaszkodjanak" a szóban forgó jelentés más, könnyen támadható pontjaiba.
"Az Ön által citált OECD-jelentés arra tesz javaslatot, hogy töröljük el a Nők 40 kedvezményprogramot, a közmunka lehetőségét építsük le és szüntessük meg, illetve csökkentsük a gyes időszakát. A kormány ezekkel a javaslatokkal nem ért egyet, sosem fogja ezeket végrehajtani." - írta a fentiek tükrében érdeminek éppen nem nevezhető válaszában az államtitkár. A téma kapcsán egyébként az mfor.hu emlékeztet, a Nők 40 program révén a 40 év munkaidőt elérő hölgyek a nyugdíjkorhatár betöltésétől függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. Ezen belül legalább 32 év szolgálati időt kell szerezni, a többibe beszámít a gyermeknevelés.
Nyugdíjszakértők szerint ez a kedvezmény azon túl, hogy sok nőt idő előtt kivesz a munkaerőpiacról, a nyugdíjkassza számára is nagy terhet jelent.
A kormány álláspontja szerint viszont ennyi munkában töltött év után megérdemlik a gyermeket is nevelő nők, hogy a korhatár előtt nyugdíjba vonulhassanak. A közmunka program esetében a kritikák általában annak szólnak, hogy nem oldja meg a visszatérést az elsődleges munkaerőpiacra, ráadásul
a megélhetéshez elégtelen jövedelmet biztosít a programban részt vevőknek.
A kormány ebben az esetben azon a véleményen van, hogy a munka alapú társadalomban nincs helye a segélyeknek, és a leszakadó rétegek szocializációjában is segít a rendszeres napi elfoglaltság előírása a jövedelemért cserében.