Előfizetés

Paks 2 - Bíróságon támadták meg a környezetvédelmi engedélyt

Publikálás dátuma
2017.05.24. 17:27
Fotó: Vajda József
Zöld szervezetek (a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub) bíróságon támadták meg Paks II környezetvédelmi engedélyét, amely 2017 márciusában emelkedett jogerőre, mert úgy vélik, hogy az atomerőmű a lakosságot és a környezetet is veszélyeztetheti. Ráadásul az engedély számos kérdést nem tisztáz megfelelően, így a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésének sorsát sem - olvasható a szervezetek közös közleményében.

A Greenpeace Magyarország közölte, hogy a szervezetek múlt héten pénteken nyújtották be az erről szóló keresetet Szekszárdon a közigazgatási és munkaügyi bíróságra. 

A zöld szervezetek azt várják az igazságszolgáltatástól, hogy helyezze hatályon kívül Paks II környezetvédelmi engedélyét.
A keresetben a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub 16 pontban sorolta fel az engedéllyel összefüggő aggályait, amelyek közül a legsúlyosabbnak tartják, hogy az engedély rendezetlenül hagyja a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésének sorsát és a leszerelés kérdéseit.

A zöld szervezetek szerint a környezetvédelmi engedély alapjául szolgáló hatástanulmány súlyosan hiányos, mert a dokumentumban nincs bizonyítva, hogy elegendő hely lesz-e Bátaapátiban a kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére, valamint teljesen megoldatlan a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolása és végleges elhelyezése is. A tisztázatlan kérdések közül kiemelték még, hogy a hatástanulmány nem vizsgálja kielégítő módon Paks II építésének és üzemeltetésének környezeti hatásait.

A tervezett építési és üzemidőt a több mint másfél évig tartó eljárás utolsó két hónapjában módosították, és a módosítást követően már nem készültek megfelelően alapos vizsgálatok. Paks I és Paks II együttes üzemelési ideje például az eredeti három évről időközben hét évre változott, ezt azonban már nem vizsgálták részletesen pedig a módosítás jelentős változásokat okozhat többek között a Duna élővilágában. Arra is rámutattak, hogy a hatástanulmány a blokkok együttes építéséből fakadó plusz környezeti terhelésre és a Paks I-re hatással lévő talajvízszint-csökkenésre se tér ki érdemben.

A közleményben felidézték: a tervezett új paksi atomerőmű környezeti engedélyezési eljárása 2014 decembere óta zajlik, amelyben a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub a kezdetek óta ügyfélként vesz részt. A környezetvédelmi szervezetek több ponton hiányosnak és homályosnak találták az MVM Paks II. Zrt. által készített és benyújtott hatásvizsgálati dokumentumokat, ezért a hatásvizsgálat alapján a Baranya Megyei Kormányhivatal által 2016. szeptember 29-én kiadott környezetvédelmi engedélyt 2016 októberében megfellebbezték. A másodfokú hatóság azonban ennek nem adott helyt, így Paks II környezetvédelmi engedélye 2017 márciusában jogerőre emelkedett.

lásd még: Sugárveszélytől és korrupciótól tartanak

Túljutott a válságon a magyar bicikligyártás

M. I.
Publikálás dátuma
2017.05.24. 15:28
Illusztráció: Thinkstock
Túljutott a válságon a hazai kerékpáripar, de a kedvezõ eredmények elsõsorban a kivitelnek köszönhetõek – közölte Hantos Zoltán, az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

A magyar bicikligyártók nettó árbevétele 2015-ben több mint másfélszeres növekedéssel közel ötvenmilliárd forintra ugrott. Ez a 2011-es érték több mint kétszerese, miközben 2014-ben még egy ötmilliárdos csökkenést is elszenvedtek. A vállalkozások száma folyamatosan a valamivel 40 feletti szinten áll. Körükben felszámolás, végrehajtás alig-alig indul. Az alkalmazotti létszám a 2014-es visszaesést követõen évrõl-évre egyenletesen növekszik. Jelenleg az egyéni vállalkozásokat nem számítva szinte kereken ezer fõ vesz részt a hazai kerékpárgyártásban.

A helyzetet némiképp árnyalja, hogy a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség (MKKSZ) szerint a hazai kerékpáreladások száma évrõl-évre csökken. A válság idõszakában, 2008-ban mért 295 ezres eladásszám 2016-ra 220 ezerre csökkent. A termelés szintén hasonló ívet mutat. 2008-ban 497 ezer kerékpárt gyártottak hazánkban. Ez 2014-re 345 ezerre csökkent, majd 2016-ra visszakúszott 402 ezerre.

Az átlagár alacsony, de nõ. Ennek oka a vásárlói igények emelkedése és az, hogy a devizaárfolyamok miatt a legolcsóbb kerékpárok is drágulnak. Így a közepes árú termékek forgalma kissé nõ, míg a legdrágábbaké nem változott.

A hazai piacot öt nagy gyártó uralja: a többiek éves összmennyisége nem haladja meg 2 ezer darabot. A 2014-ben meginduló jelentõs bevételugrást az elektromos kerékpárok (Pedelec) iránti megnövekedett nyugat-európai igény okozta: tavaly 87 ezer biciklit szállítottak külföldre, leginkább Nyugat-Európába. Eközben az elektromos kerékpárok hazai elterjedése a magas fogyasztói ár miatt még nem kezdõdött meg. A piac jövõjét az Opten projektmenedzsere szerint az élénk külföldi kereslet és a gyenge hazai vásárlóerõ aránya határozza meg.

Milliókra bírságolták az OTP Alapkezelőt

Publikálás dátuma
2017.05.24. 12:09
Illusztráció: Népszava
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 35 millió forint bírságot szabott ki az OTP Alapkezelőre a társaságnál feltárt kockázat-, likviditás- és befektetéskezelési jogsértések miatt; a feltárt hiányosságoknak nem volt negatív hatása a pénzügyi intézményrendszer tagjaira és a befektetőkre.

Az MNB szerdai tájékoztatása szerint a bírságösszeg meghatározásakor súlyosító körülménynek számítottak a feltárt rendszerszintű hiányosságok, azok kockázatossága, illetve az OTP Alapkezelő jelentős piaci részesedése. Enyhítő körülményként vette figyelembe a jegybank az alapkezelő együttműködő magatartását, hogy már a vizsgálatkor számos intézkedést tett a hiányosságok megszüntetése érdekében, illetve azt, hogy egy átfogó intézkedési tervben bemutatta a további intézkedéseket.