Magára költ az állam

A kormány gazdaságfilozófiáját elsősorban az oktatási, kulturális és szociális területek sínylik meg, de több jut sportra, hivatalokra és a gazdaságba.

A kormánypártok országgyűlési képviselőinek idén nem sok kedvük volt ahhoz, hogy az aktuálisan tárgyalt, 2018. évi költségvetési törvényjavaslathoz módosító indítványokat nyújtsanak be. Mindössze kilencen éltek ezzel a lehetőséggel, de ebből egyet visszavettek a szavazások során. Ugyanakkor az ellenzéki pártok összesen több mint ezer módosító javaslatot nyújtottak be. Az Orbán-kormányok eddigi gyakorlata szerint azonban ezek közül akár egynek is az elfogadására szinte semmi esély.

Folyamatosan leszavazza őket az egyes országgyűlési bizottságokban a kormánypárti többség. Így járt például, hogy csak egyet említsünk, Korózs Lajosnak (MSZP) az a széles körű érdeklődést kiváltó indítványa, amelyben a 13. havi nyugdíjak újbóli bevezetését javasolta. Az indítvány ugyan 2,7 millió idős embert érintett volna kedvezően, ám a kormánypárti bizottsági tagok azzal utasították el az indítványt, hogy annak finanszírozása veszélyeztetné a Miniszterelnökség működését, és a Paks 2. beruházás megvalósulását, de nem élvezett támogatást a párt egészségügyi csomagja sem, amely több forrást adna a rákbetegek gyógyítására, a mentősök bérére. A Fidesz-frakció ezeket a célokat nem, ám helyettük támogatja a sertésbelsőség és a nyers marhabőr áfájának 5 százalékra csökkentését, valamint a röplabda felvételét a társaságiadókedvezmény-rendszerben (tao) pénzelt látvány-csapatsportágak közé.

De csalódottak a bírák is, akik a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő bírói alapilletmény-emelés mértékével elégedetlenek, a Magyar Bírói Egyesület tagjai ennek tegnapi közleményükben hangot is adtak.

Ezek a kiragadott példák is jól tükrözik azokat a tendenciákat, amelyek az elmúlt évek költségvetéseinek "filozófiájában" fellelhetőek. A Policy Agenda ennek kapcsán most közzétett tanulmányában azt vizsgálta, hogy a jelenlegi Fidesz-kormány, és az ezt megelőző szocialista-liberális kormányok mennyi költöttek az állam működtetésére, a jóléti kiadásokra, vagy a gazdasági feladatokra az adófizetők pénzéből. A különbségek egyértelműek.

Mint azt Kiss Ambrus, a kutatóintézet vezető elemzője a Népszava érdeklődésére elmondta, itt elsősorban értékválasztásról van szó. A Fidesz-kormányok eddig a gazdasági növekedésnek adnak prioritást. Ez jól érzékelhető az uniós támogatások felhasználásának elsődleges céljainak kijelölésekor is. Igyekeznek minden pénzt a vállalkozásokba, betonba önteni, mert ezt tekintik a gazdasági fejlődés alapkövetelményének. Ugyanakkor a költségvetés kiadások egyre növekvő részét fordítják az állami működési funkciókra, eközben a jóléti kiadások jelentősen csökkentek.

Az államadósság mértékét ugyan sikerült lefaragni - emlékeztetett az elemző -, de ezzel egyidejűleg közel azonos mértékben emelték is a törvényhozásra és végrehajtó szervekre, valamint pénzügyi és költségvetési tevékenységekre, szolgáltatásokra fordított kiadásokat. Egyértelmű, 2010 óta érzékelhető tendencia az, hogy eközben jelentősen csökken az oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra költött összegek aránya. A szocialista-liberális kormányok idején - ha nem is kellő mértékben - de arányaiban mégis jelentős összeg jutott ezekre a humán területekre is.

A fideszes honatyák módosító javaslatai idén szinte kizárólag a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-től csoportosítana át pénzeket többnyire történelmi-kulturális megemlékezésekre. A vállalkozások számára fontos hitelgarancia alap forrásainak 80 százalékát vonnák el.