A NATO csatlakozik az Iszlám Állam elleni harchoz

Publikálás dátuma
2017.05.25 12:09
Jens Stoltenberg FOTÓ: REUTERS/Jonathan Ernst/File Photo
Fotó: /
Az észak-atlanti szövetség csatlakozik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen harcoló nemzetközi koalícióhoz - jelentette be Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a katonai szövetség brüsszeli csúcstalálkozóját megelőzően, csütörtökön.

Hozzátette viszont, hogy a katonai szövetség konkrét katonai műveletekben nem vesz részt a terrorcsoport tevékenysége által érintett egyetlen területen sem. Stoltenberg úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi koalícióhoz való NATO-csatlakozás hathatós politikai üzenetet hordoz a terrorizmus elleni küzdelemben.

Diplomáciai források inkább jelképes jelentőségű lépésnek tekintik a NATO csatlakozását, hiszen intézményes részvétele mindössze arra fog korlátozódni, hogy képviselői jelen lesznek a koalíciós egyeztetéseken. A tagállamok már korábban határoztak arról, hogy a szövetség kiterjeszti a szíriai légtérről adatokat továbbító AWACS-ok tevékenységét.

Orbán-Trump találkozó nem szerepel a programban, de az új NATO-székház felavatása és a vacsorával egybekötött ülés kezdete közötti egy-másfél óra lehetőséget nyújt informális beszélgetésekre - mondták a szövetség székhelyén. Csütörtök délelőtt az amerikai elnök rövid megbeszélést folytat az EU vezetőivel, és együtt ebédel Emmanuel Macron francia elnökkel.

Orbán: Magyarország teljesíti a NATO elvárásait

Ezzel az üzenettel érkezik Orbán Viktor miniszterelnök az észak-atlanti szövetség csütörtök délután kezdődő, nemhivatalos csúcstalálkozójára. A háromórásra tervezett brüsszeli eszmecsere elsődleges célja, hogy a NATO és Donald Trump amerikai elnök bemutatkozzanak egymásnak. “A csúcs éppúgy szolgálja Trump megnyugtatását, mint az európaiakét” - fogalmazott egy magas rangú diplomata az óceán két partján elhangzott ellentmondásos nyilatkozatokra emlékeztetve. A washingtoni vezetés igazságosabb teherviselést, az európai tagállamok az amerikai politikai és katonai szerepvállalás megerősítésére vonatkozó nyilatkozatot várnak a találkozótól. Brüsszelben ugyanakkor nagy a bizonytalanság: mit fog mondani, és miről fog tweetelni Donald Trump?

Franciaország diplomáciai űrt tölt be?

Ha Franciaországnak egy jelenlegi diplomáciai űrt betöltve sikerülne közvetítőként fellépnie Oroszország, Németország és az Egyesült Államok között, akkor Emmanuel Macron elnök vezetésével a nagy világpolitikai ügyekben kiterjeszthetné a befolyását - mondta Soós Eszter Petronella, Franciaország-szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtök reggel. A szakértőt a NATO-csúccsal kapcsolatban kérdezték, hiszen a francia államfő hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozik.

Soós Eszter Petronella azt mondta: biztosra vehető, hogy az amerikai és a francia elnök kétoldalú találkozót is tart Brüsszelben. Ezen várhatóan szóba kerül majd az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP), a közel-keleti helyzet és a francia diplomácia egyik nagy sikerének számító párizsi klímaegyezmény, amely mellett azonban Donald Trump nem elkötelezett. A Macron-Putyin találkozóval kapcsolatban a politológus arról beszélt: Oroszországnak mindenképpen érdeke normalizálni viszonyát Franciaországgal - mint az EU egyik fontos tagállamával -, mert ez kitörést jelenthetne a jelenlegi elszigeteltségéből. Emmanuel Macron pedig felismerte, hogy - mivel mind az Egyesült Királyság, mind az Egyesült Államok mással van elfoglalva - van egy diplomáciai űr: az oroszokkal való együttműködés, vagyis az Oroszország, Németország (az unió) és az Egyesült Államok közötti közvetítés által Franciaország újra kiterjesztheti a befolyását a nagy világpolitikai ügyekben - fogalmazott a szakértő.

Szerző
2017.05.25 12:09
Frissítve: 2017.05.25 16:17

Moszkvában egyre feszültebbek a rakétavédelmi rendszer miatt

Publikálás dátuma
2018.09.26 09:00

Fotó: NurPhoto/ Jaap Arriens
Az 1987-es fegyverkorlátozó egyezmény felmondásával fenyegetőzik Oroszország, mivel az amerikaiak Romániába és Lengyelországba telepítenének rakétavédelmi rendszereket, sőt, utóbbi egy állandó bázist is szívesen látna.
A romániai Deveselura telepített amerikai rakétavédelmi rendszer és a Lengyelországban épülő hasonló a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződés (INF-szerződés, Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) felbontását kockáztatja, a felelősség pedig az Egyesült Államokat terheli, legalábbis az orosz külügyminisztérium szerint. Erről Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium non-proliferációért – a nukleáris fegyverkezés visszaszorításért – felelős igazgatója beszélt kedden az ITAR-Tassz hírügynökségnek. Moszkva nem először fenyegetőzik az európai (és nemcsak európai) stabilitás és biztonság egyik legfontosabb sarokkövének számító INF-szerződés felmondásával. Vlagyimir Putyin már 2007. február 10-én bejelentette, hogy nem tekinti Oroszországra hatályosnak a szerződést, ha az Egyesült Államok folytatja a volt Varsói Szerződés tagországaiba tervezett rakétavédelmi programját. A kérdés azóta is nyitott, Moszkva és Washington kapcsolata pedig az ukrán válság kezdete óta a végsőkig feszült. A Putyin vezette Oroszország kezdettől nem rejtette véka alá, hogy haderejét az egykori Szovjetunió szintjére duzzasztaná vissza, ami félelmet kelt a térség országaiban és idegességet Washingtonban.    Putyin idén júliusban is Helsinkiben Donald Trump amerikai elnöknek felvetette ezt a kérdést, a sajtótájékoztatón is veszélynek nevezte a kelet-közép-európai térségbe telepített védelmi rendszereket. Tárgyalásra azóta nem került sor, az, hogy most az orosz külügy ismét az INF-szerződés felbontásával kezdett fenyegetőzni, vélhetően nem független attól, hogy múlt héten Andrzej Duda lengyel elnök washingtoni látogatása során azt jelentették be, hogy az Egyesült Államok állandó katonai jelenlétet tervez Lengyelországba. Valamint az is, hogy Moszkva hevesen bírálta az a közelmúltbeli bejelentést is, hogy Washington Aegis rakétavédelmi rendszert ad el Japánnak. Oroszország viszont hétfőn jelezte, hogy az orosz felderítőgép múlt héten történt szíriai lelövése nyomán, (amiért Izraelt hibáztatja) leszállítja Damaszkusznak a korábban megvett, de leállított S300-as orosz rakétavédelmi rendszert, amit viszont Washington bírál. Az INF-szerződés felbontásának meglebegtetése viszont közvetlenül az S-300-as bírált eladása után történt. James Mattis amerikai védelmi miniszter ezzel egy időben, tegnap közölte, nincs még végleges döntés a Lengyelországba tervezett amerikai katonai támaszpont kérdésében, Washington egyelőre tanulmányozza a lengyel javaslatot. 
Az INF -szerződést 1987. december 8-án írta alá Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov.
Szerző
2018.09.26 09:00
Frissítve: 2018.09.26 09:00

Letöltendő börtönt kapott, tíz évre is rács mögé kerülhet Bill Cosby

Publikálás dátuma
2018.09.26 08:35

Fotó: POOL / AFP/
Bebizonyosodott, hogy bedrogozott és megerőszakolt egy nőt az amerikai komikus, és az ítélet szerint börtön vár rá ezért. Ő az első, akit a #MeToo kezdete óta már el is ítéltek.
A pennsylvaniai bíróság szexuális bűncselekmények miatt ítélte letöltendő börtönbüntetésre Bill Cosbyt. A kedden hozott ítélet értelmében legkevesebb három, legfeljebb 10 évre kerülhet rácsok mögé a most 81 éves férfi - írja az Euronews.
Bűnösségét már tavasszal kimondta az esküdtszék.
A Temple University egykori adminisztrátora, a Cosbyt akkoriban barátjaként kezelő Andrea Constand indította a pert, és az eljárás során bebizonyosodott, hogy 2004-ben bedrogozta és megerőszakolta philadelphiai otthonában a tévésztár.
A szexuális zaklatás ellen küzdő #MeToo mozgalom elindulása óta Cosby az első híresség, akit már elítéltek.
2018.09.26 08:35