Négy újonc a G7-csúcson

A szicíliai Taorminában kezdődik ma a gazdaságilag legfejlettebb államok 43. csúcstalálkozója. A házigazda Olaszország Afrika problémáit állította volna a csúcs középpontjába, de a világesemények alighanem háttérbe szorítják az eredetileg tervezett napirendet.

Első alkalommal vesz részt G7-csúcstalálkozón Donald Trump, de rajta kívül újonc Theresa May brit kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök, s Paolo Gentiloni olasz kormányfő is. Justin Trudeau kanadai miniszterelnöknek ez lesz a második G7-es tanácskozása. A tucatnyi G7-csúcson részt vett Angela Merkel német kancellár mellett már veteránnak számít Abe Sinzo japán kormányfő is, aki hatodik alkalommal tárgyal majd hetes körben. A G7 esetében már fel sem merül, hogy visszatérjenek a G8-as formulához. Oroszországot a Krím annektálása óta nem hívják meg a legfejlettebb hatalmak találkozójára.

Trump előző nap, a NATO-csúcstalálkozón nemigen lopta be magát az európai vezetők szívébe (kevés kivétellel), mivel az új NATO-székház avatásának ünnepélyes eseményén ostorozta a tagállamokat, amiért nem teljesítik a szövetség felé tett vállalásukat, miszerint GDP-jük 2 százalékát költik védelmi kiadásokra. Trump szavaiból úgy tűnt, hogy továbbra is tévedésben van, a tagállamok egy centtel sem tartoznak az amerikai adófizetőknek, s már többször is megerősítették a walesi NATO-csúcstalálkozón tett ígéretüket a katonai kiadások emelésére.

A betanuló Trump-csapat hírek szerint megnehezíti az olasz házigazdák dolgát, a többi résztvevővel ellentétben nem hozták a római vezetés tudomására, hogy Trump miről is fog beszélni, s hogyan foglal állást egyebek mellett a párizsi klímamegállapodás kérdésében. Noha az amerikai elnököt Ferenc pápa is arra intette, hogy nem mondja fel a megállapodást, a milliárdos erre nem tett ígéretet. Ezért klímaügyben kétféle szövegváltozaton dolgoztak a szervezők, de minden bizonnyal az informális találkozón megpróbálják majd meggyőzni Trumpot, hogy ne vonuljon ki a 2015-ös, kulcsfontosságú klímaegyezményből.

A Hetek tanácskozására árnyékot vet a hétfő esti machesteri terrortámadás, amely alighanem előkelő helyen lesz a napirenden. Theresa May brit kormányfő előző nap megmondta véleményét az amerikai elnöknek, a brit kormányt kínos helyzetbe hozta, hogy az amerikai hírszerzés idő előtt hozta nyilvánosságra a manchesteri merénylő személyazonosságát, amit London egy darabig – a nyomozás érdekében – titokban akart tartani. Miután Trump megígérte, hogy útját állja a kiszivárogtatásoknak, újra helyreáll az információcsere a brit és az amerikai hírszerzés között.