G7 - Közös fellépés a terror ellen

Publikálás dátuma
2017.05.27. 07:38
Fotó: REUTERS - Jonathan Ernst
Donald Trump konfrontatív fellépése a G7 csúcstalálkozóra is rányomta bélyegét, feszült légkörben zajlott a hét legfejlettebb állam informális egyeztetése.

A szicíliai Taorminában pénteken kezdődött, kétnapos csúcson a terrorizmus elleni fellépés állt a középpontban, noha Olaszország az európai menekültválság kezelésére helyezett volna nagyobb hangsúlyt. Első alkalommal vett részt G7-csúcson Donald Trump, de az amerikai elnökön kívül újonc Theresa May brit kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök, s Paolo Gentiloni olasz kormányfő is. Justin Trudeau kanadai miniszterelnöknek ez a második G7-es tanácskozása. Angela Merkel német kancellár tizenkétszer, Abe Sinzo japán kormányfő hatszor tárgyalt hetes körben. Fel sem merült, hogy visszatérjenek a G8-as formulához. Oroszországot a Krím annektálása óta nem hívják meg a legfejlettebb gazdasági hatalmak találkozójára. Az Európai Uniót Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, illetve Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke képviselte a 43. G7-tanácskozáson.

A rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartott tanácskozás megnyitó ünnepségét a felújított ókori görög színházban tartották, Paolo Gentiloni üdvözölte a vendégeket s ott készült el a családi fotó is, s megtekintették az olasz légierő átrepülését. Az állam- és kormányfők gyalog sétáltak át Taormina utcáin a San Domenico szállodáig, egyedül Trump ment golfautóval - írta olasz sajtójelentések alapján az MTI. Este Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök adott díszvacsorát.

May mielőbb kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást kötne

A betanuló Trump-csapat megnehezítette az olasz házigazdák dolgát, a többi résztvevővel ellentétben nem hozták a római vezetés tudomására, hogy Trump miről is fog beszélni, s hogyan foglal állást egyebek mellett a párizsi klímamegállapodás kérdésében. Emiatt kétféle szövegváltozaton dolgoztak a szervezők. Az informális találkozón próbálták meggyőzni Trumpot, hogy ne vonuljon ki a 2015-ös klímaegyezményből. A Foreign Policy hetilap úgy értesült, Washington torpedózta meg Olaszország szándékát, hogy az Európába érkezett menekültek elhelyezését állítsák a csúcs középpontjába.

Trudeau Macronnal megerősítette a kanadai-francia barátságot

A tanácskozás első napján a résztvevők közös nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat Nagy-Britanniával, a terrorizmus elleni összefogás megerősítését ígérve. Donald Trump a csúcs margóján a brit kormányfővel is külön tanácskozást folytatott, egyebek mellett a manchesteri merénylettel kapcsolatos amerikai kiszivárogtatás miatt kialakult feszültségről. Miután az amerikai elnök ígéretet tett rá, hogy véget vet a kiszivárogtatásoknak, brit részről mégsem állítják le a hírszerzési információcserét. Theresa May, aki az otthoni válság miatt csak egy napig maradt, ígéretet kapott Trumptól, hogy a Brexit után mielőbb kétoldalú kereskedelmi megállapodást kötnek. May Emmanuel Macron francia elnökkel "nagyon jó, produktív" megbeszélést folytatott, mondta sajtóértekezletén. A brit kormányfő hangsúlyozta, az internetes cégekkel is tárgyalnak a terrorista propaganda elleni fellépésről.

Amerikai-német feszültség
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Der Spiegel szerint igyekezett elvenni az élét Donald Trump németeket érintő bírálatának, de megerősítette: az uniós vezetőkkel tárgyalva az amerikai elnök kétségkívül azt mondta, hogy „a németek rosszak”, de nem azt mondta, hogy „gonoszak” vagy „szörnyűségesek” lennének. Trumpot a német kereskedelmi többlet aggasztja, s korlátozná a német autóipari bevitelt. Az elnököt Abe Sinzo japán kormányfővel folytatott megbeszélése után megkérdezték, tényleg mondta-e ezt, Trump azonban egy szót sem válaszolt. Trump és Abe tárgyalásain a feszült koreai helyzetet tekintették át.



Szerző

Macron újabb győzelemre tör

Publikálás dátuma
2017.05.27. 07:31
Fotó: Reuters/Francois Lenoir
Tovább tart a Macron-effektus, és a közvélemény-kutatások szerint az új francia elnök népszerűsége kihat pártjáéra, a République En Marche!-ra (LREM) is.

Április elején alakult politikai erő, amelyet magyarra „Előre a Köztársaságért”-ra fordíthatnánk, abszolút többséget szerez a kétfordulós parlamenti választáson, amelynek első körét két hét múlva rendezik meg. Az Elabe iroda felmérése a párt eddigi legnagyobb előnyét mutatta ki: 33 százalékot szerezhet, a konzervatív Republikánusok 20-at, Marine Le Pen Nemzeti Frontja (FN) pedig 19-et. Ez az iroda első ízben tette közzé a közelgő voksolással kapcsolatos előrejelzését. Az OpinionWay mandátumbecsléssel is próbálkozott. Ez azért rendkívül nehéz feladat, mert az 577 mandátum sorsa egyéni választókörzetben dől el, nagy többségük csak a második körben, így az esetleges visszalépések miatt egy ilyen felmérés nem hozhat pontos eredményt. Az iroda úgy véli, hogy a LREM várható 28 százalékos eredménye elég lesz az abszolút többséghez, mivel 310-330 mandátumra tehet szert. Ez nem kis teljesítmény lenne annál is inkább, mert a 2012-es parlamenti választáson a szocialisták még koalíciós partnereikkel sem tudtak ekkora fölényre szert tenni.

A megkérdezettek ötven százaléka reményét fejezte ki, hogy az államfő többségre tesz majd szert a törvényhozásban. Ha az előrejelzések valósnak bizonyulnak – a közvélemény-kutatók igen jó munkát végeztek az elnökválasztás előtt - Macron biztos kézzel, a parlament jelentős támogatásával kormányozhat majd, nem lesz francia szóval élve „cohabitation”, amit azt jelenti: más politikai párt képviselője az elnök, illetve a miniszterelnök. A francia államfő eddigi bel- és külpolitikai lépései is azt mutatják, fiatal kora ellenére minden hájjal megkent, ügyes, taktikus politikus. Kormányát úgy állította össze, hogy abba jobb-, baloldali és centrista politikusokat egyaránt bevont, ezzel a kormány fölé pozícionálta magát. Másrészt a héten a nemzetközi porondon is igazolta, hogy a külföldi vezetők előtt is képes kiállni az ország sorsáért, ez pedig rendkívül fontos honfitársai számára.

Nagy támogatója Jean-Claude Juncker: a francia elnök megerősített abban, hogy az Európai Bizottság szövetségese lesz mindabban, ami Európa javát szolgálja

Közép-Európa számára is fontos üzenete, hogy Jean-Claude Junckerral, az Európai Bizottság elnökével folytatott találkozója során ugyanakkora bért követelt a hazai és a külföldi uniós polgárok számára. Macron egyértelműen a „szociális Európáért” szállt síkra. Mint fogalmazott, ha Európa polgárai nem érik meg az uniós politikát, az a radikálisokat erősíti. A francia elnök a csütörtöki NATO-csúcs margóján Donald Trump amerikai elnökkel tanácskozott, akit arra kért, ne hozzon elhamarkodott döntéseket a klímapolitikában. Trump az amerikai elnökválasztási kampány során nem bizonyult a klímavédelem nagy támogatójának. Elnöksége során pedig bejelentette, hogy felülvizsgálja országának a párizsi klímaegyezménnyel vállalt kötelezettségeit. Macron ezzel kapcsolatban kijelentette, elfogadja ezt, de reményét fejezte ki, hogy az amerikaiak nem tesznek átgondolatlan lépéseket. Macron elnök azt is közölte, őszinte, nyílt tárgyalásokat folytatott az amerikai elnökkel. Mint a L’Express című lap írta, Trump azt is állította, Macronnak szurkolt az államfőválasztáson. Mindezt a tőle megszokott, felettébb egyszerű szavakkal hozta a francia vezető tudomására („You were my guy!”). Az amerikai elnök előzetes kijelentéseiből egyébként nem feltétlenül ez kristályosodott ki. Még két nappal az első forduló előtt is azt mondta, hogy nem is lenne baj, ha Marine Le Pen nyerne a bevándorlásról alkotott nézetei miatt.

Szerző

Macron újabb győzelemre tör

Publikálás dátuma
2017.05.27. 07:31
Fotó: Reuters/Francois Lenoir
Tovább tart a Macron-effektus, és a közvélemény-kutatások szerint az új francia elnök népszerűsége kihat pártjáéra, a République En Marche!-ra (LREM) is.

Április elején alakult politikai erő, amelyet magyarra „Előre a Köztársaságért”-ra fordíthatnánk, abszolút többséget szerez a kétfordulós parlamenti választáson, amelynek első körét két hét múlva rendezik meg. Az Elabe iroda felmérése a párt eddigi legnagyobb előnyét mutatta ki: 33 százalékot szerezhet, a konzervatív Republikánusok 20-at, Marine Le Pen Nemzeti Frontja (FN) pedig 19-et. Ez az iroda első ízben tette közzé a közelgő voksolással kapcsolatos előrejelzését. Az OpinionWay mandátumbecsléssel is próbálkozott. Ez azért rendkívül nehéz feladat, mert az 577 mandátum sorsa egyéni választókörzetben dől el, nagy többségük csak a második körben, így az esetleges visszalépések miatt egy ilyen felmérés nem hozhat pontos eredményt. Az iroda úgy véli, hogy a LREM várható 28 százalékos eredménye elég lesz az abszolút többséghez, mivel 310-330 mandátumra tehet szert. Ez nem kis teljesítmény lenne annál is inkább, mert a 2012-es parlamenti választáson a szocialisták még koalíciós partnereikkel sem tudtak ekkora fölényre szert tenni.

A megkérdezettek ötven százaléka reményét fejezte ki, hogy az államfő többségre tesz majd szert a törvényhozásban. Ha az előrejelzések valósnak bizonyulnak – a közvélemény-kutatók igen jó munkát végeztek az elnökválasztás előtt - Macron biztos kézzel, a parlament jelentős támogatásával kormányozhat majd, nem lesz francia szóval élve „cohabitation”, amit azt jelenti: más politikai párt képviselője az elnök, illetve a miniszterelnök. A francia államfő eddigi bel- és külpolitikai lépései is azt mutatják, fiatal kora ellenére minden hájjal megkent, ügyes, taktikus politikus. Kormányát úgy állította össze, hogy abba jobb-, baloldali és centrista politikusokat egyaránt bevont, ezzel a kormány fölé pozícionálta magát. Másrészt a héten a nemzetközi porondon is igazolta, hogy a külföldi vezetők előtt is képes kiállni az ország sorsáért, ez pedig rendkívül fontos honfitársai számára.

Nagy támogatója Jean-Claude Juncker: a francia elnök megerősített abban, hogy az Európai Bizottság szövetségese lesz mindabban, ami Európa javát szolgálja

Közép-Európa számára is fontos üzenete, hogy Jean-Claude Junckerral, az Európai Bizottság elnökével folytatott találkozója során ugyanakkora bért követelt a hazai és a külföldi uniós polgárok számára. Macron egyértelműen a „szociális Európáért” szállt síkra. Mint fogalmazott, ha Európa polgárai nem érik meg az uniós politikát, az a radikálisokat erősíti. A francia elnök a csütörtöki NATO-csúcs margóján Donald Trump amerikai elnökkel tanácskozott, akit arra kért, ne hozzon elhamarkodott döntéseket a klímapolitikában. Trump az amerikai elnökválasztási kampány során nem bizonyult a klímavédelem nagy támogatójának. Elnöksége során pedig bejelentette, hogy felülvizsgálja országának a párizsi klímaegyezménnyel vállalt kötelezettségeit. Macron ezzel kapcsolatban kijelentette, elfogadja ezt, de reményét fejezte ki, hogy az amerikaiak nem tesznek átgondolatlan lépéseket. Macron elnök azt is közölte, őszinte, nyílt tárgyalásokat folytatott az amerikai elnökkel. Mint a L’Express című lap írta, Trump azt is állította, Macronnak szurkolt az államfőválasztáson. Mindezt a tőle megszokott, felettébb egyszerű szavakkal hozta a francia vezető tudomására („You were my guy!”). Az amerikai elnök előzetes kijelentéseiből egyébként nem feltétlenül ez kristályosodott ki. Még két nappal az első forduló előtt is azt mondta, hogy nem is lenne baj, ha Marine Le Pen nyerne a bevándorlásról alkotott nézetei miatt.

Szerző