Angela Merkel;Donald Trump;

2017-05-30 08:07:00

Berlini végállomás

Angela Merkel a legkiélezettebb pillanatokban is igyekszik megőrizni hidegvérét, bár egyes sajtóértekezletein (amit például egykor Donald Trumppal vagy épp Orbán Viktorral tartott) nagyon is az arcára van írva, mit gondol a tárgyalópartneréről. Merkel azonban mintha az utolsó pillanatig bízna abban, hogy a világpolitika fenegyerekeit igenis jó útra lehet terelni. Abból indul ki: a felelős vezetők a diplomáciai realitásokat helyezik előtérbe, nem az érzelmeket, a populizmust. Ha már a német kancellár odáig megy, hogy azt mondja, Európának a saját kezébe kell vennie a sorsát, és utal arra, hogy az Egyesült Államok nem megbízható partner, akkor tényleg nagy a baj.

Az évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen partneri viszony hivatalosan is véget ért. Az amerikai elnök ugyanis képtelen megérteni a transzatlanti politika összefüggéseit, semmit sem jelent neki a NATO-beli együttműködés, a G7, és mit neki közös klímapolitika. „Nagyon rossznak” nevezi Németországot, ami egészen döbbenetes kijelentés a mindenkori amerikai elnök részéről. Trump kilencnapos körútja után elég nyilvánvaló: fogalma sincs az amerikai elnök nemzetközi kötelezettségeiről.

A kancellár nem vár a szeptemberi német választásig, a CDU szempontjából nagyon bátorító közvélemény-kutatások hatására elérkezettnek látja az időt, hogy a kezébe vegye az irányítást. Európa ugyan túl gyenge ahhoz, hogy a világpolitikában az Egyesült Államok versenytársa legyen, de ha rendbe tudja tenni az EU-t, s magára talál az euróövezet, akkor a közös Európa a mostaninál többre lehet képes.

Merkel határozottsága láttán aggódhat a magyar kormány. Orbán Viktor abban bízott, mi leszünk az Egyesült Államok illiberális vezetőjének szövetségesei, ám a brüsszeli NATO-csúcson készült felvételeken inkább ijedt kisfiú benyomását keltette, aki meg sem meri szólítani nagy példaképét.

Teljesen új helyzet állt elő az európai politikában. Ha alkalmazkodni akarnánk ehhez, a kormánynak 180 fokos fordulatot kellene végrehajtania. Mi azonban inkább vállaljuk az elszigetelődést. Különben ugyanis be kellene látni: Berlin és Brüsszel állított meg minket, s nem mi őket.