May és Corbyn közvetett csatája

Publikálás dátuma
2017.05.31. 07:32
Theresa May nem áll ki közvetlen vitára Jeremy Corbynnal FOTÓ: REUTERS/Darren Staples
A június 8-i rendkívüli parlamenti választás előtt ismét nem sikerült meggyőzni a voks kimenetelét eldöntő két nagy párt vezetőjét, hogy az amerikai vagy francia példát követve álljanak ki közvetlen, élő tévévitára egymás ellen. A legtöbb, amire hajlandók voltak, az a Sky News és a Channel 4 kereskedelmi csatornákon hétfő este lezajlott fórum volt.

Kompromisszumos megoldásként Theresa May kormányfőnek és Jeremy Corbynnak, az ellenzék vezérének előbb a Sky politikai főszerkesztője, Faisal Islam és a hallgatóság tett fel kérdéseket, majd a BBC korábbi munkatársa, a csökönyös stílusáról elhíresült Jeremy Paxman faggatta őket külön-külön interjúban.

A kellemetlen kérdésektől messze nem tartózkodó másfél órás programban mindkét vezető gyenge pontjai kereszttűzbe kerültek. Theresa May érthetően azt az üzenetet igyekezett közvetíteni, hogy egyedül ő képes mindössze tizenegy nappal a voks után érdemi tárgyalásokat kezdeni Brüsszellel a Brexitről. Miközben ismét hangoztatta, hogy inkább eltekint a megegyezéstől, mintsem előnytelen megállapodást írjon alá, nehezen tudta megvédeni a bevándorlás visszafogására vonatkozó ígéretét, hiszen az elmúlt évben sem sikerült a tervezett százezer alá csökkenteni a számot. Mind a közönség, mind Paxman kitért arra, hogy az elmúlt hetekben May több kérdésben is meghátrálásra kényszerült. Különösen az idősek szociális ellátásának finanszírozását, a "demencia-adót" pellengérezték ki. Míg May a veterán tory politikus, Kenneth Clarke korábbi kritikai megjegyzését elfogadva “rettentően nehéz nőként” állította be magát, Paxman szerint az Európai Unió joggal gondolhatja, hogy minden “kérkedő szóözön” ellenére könnyen le lehet majd szerelni a brüsszeli tárgyalásokon.

A brit sajtó túlnyomó része által ostromolt Jeremy Corbyn elsősorban a Munkáspárt adóemelési tendenciái miatt kapott ellenséges kérdéseket, de meg kellett védenie magát az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) és a Hamász iránti vitatható, rokonszenvező nézetei és pacifista, a Trident nukleáris elrettentő rakétarendszert ellenző politikája miatt. Corbyn az elmúlt két évben két hosszú vezetőválasztási küzdelemből került ki sikeresen, így derekasan állta a sarat a tévés próbatétel során is. Ha nem is ért el áttörést azon a téren, hogy a választók benne bíznának jobban, mint kormányfőben, emberileg jó benyomást keltett, érzékeltetve, hogy hatalomra kerülve “nem csak a száját, hanem a fülét is használná”, meghallgatva a lakosság véleményét. Az ellenzék vezére kizárt mindenféle választási, kormányalakítási alkut a liberális demokratákkal és a Skót Nemzeti Párttal.

A kampánycsend idején folytatódott a Munkáspárt felzárkózása a közvélemény-kutatásokban. A keddi The Daily Telegraph-ban megjelent összesített felmérés szerint a Konzervatív Párt népszerűsége 44,2, a Munkáspárté 35,8, a Liberális Demokratáké 7,9, a UK Függetlenségi Párté 4,5 százalék. A Survation intézet 43 százalékos tory és 37 százalékos Labour-támogatottságot észlelt. Nem mintha a brit közvélemény a 2015-ös választás és a tavalyi EU-népszavazás kudarca után bízna a közvélemény-kutatókban, ám a jelenlegi állás szerint nem valósul meg a Konzervatív Párt reménye, hogy földcsuszamlásszerű győzelemmel akár kétszáz mandátumos többséget szerezzen a Munkáspárttal szemben.

Kit láttak jobbnak?
A SkyNews gyorsfelmérése szerint az internetes felmérésen szavazók 66 százaléka Jeremy Corbynt látta jobbnak, s csak 34 százalék voksolt Theresa Mayre. A Chronicle live portál szerint a Brexit és a védelem kérdésében May nyert, Jeremy Corbyn jövőképét, s a Munkáspárt választási programját ugyanakkor jobbnak ítélték. A bevándorlás kérdésében, s összességében is döntetlenre hozták ki a két pártvezető szereplését.

Undorító körülmények között a menekültek

Publikálás dátuma
2017.05.31. 07:31
A Földközi-tengeren sodródó menekültek gyakran sosem érik el az európai partokat FOTÓ: GETTY IMAGES/CHRIS MCGRATH
Ürülékben úszó fogdákban tartanak fogva menekülteket Líbiában. A lapunknak nyilatkozó szemtanú szerint a válságra a legális útvonalak jelenthetnek megoldást.

Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi egészségügyi segélyszervezet németországi vezetőjeként Tankred Stöbe több katasztrófaövezetet megjárt már, de arra a látványra ő sem volt felkészülve, ami a Miszráta és Tripoli közt fekvő líbiai fogdában várta. „Mintegy negyven nigériai fiatalt tartottak fogva, borzasztó körülmények között. Az egész egységben egy fürdőszoba volt, ami úszott az ürülékben és a vizeletben. Elviselhetetlen volt a bűz. ’Kérem, vigyen minket haza Nigériába’, könyörögtek nekem sírva a fiatalok. Már egy hónapja tartották őket fogva, és nem tudták, hogy mikor szabadulnak – számolt be lapunknak Tankred Stöbe januári látogatásáról.

A Berlinből telefonon nyilatkozó orvos legutóbb három hónapja járt az észak-afrikai országban, amely számos menekült számára az utolsó állomás, mielőtt átkelne a Földközi-tengeren, hogy eljusson Európába. Stöbe tapasztalatai szerint ezek a menekültek, és a Líbiában dolgozó fekete-afrikai, pakisztáni és bangladesi vendégmunkások vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, hiszen állampolgárság nélkül gyakorlatilag nincsenek jogaik. A polgárháború sújtotta ország „hatóságai” ki is használják a helyzetet. „Találomra összeszedik őket az utcán, és a fogdákba viszik őket… Öt ilyen egységben jártam, de egyikben sem voltak elfogadhatóak a körülmények. Többnyire hatalmas termekbe zárják az embereket, ahol alig van természetes fény. Ha szerencséjük van, több ezer emberre jut egy-két WC és tusoló, bár általában ezek nem működnek” – mondta a Népszavának Stöbe, akinek szavait megerősítette egy, az El País spanyol napilap birtokába jutott, európai uniós embercsempészetről szóló hírszerzési jelentés is.

Stöbe sem volt felkészülve erre a látványra FOTÓ: TANKRED STÖBE/MSF

Stöbe sem volt felkészülve erre a látványra FOTÓ: TANKRED STÖBE/MSF

A frissen publikált dokumentum szerint a német orvos által is felkeresett „hivatalos” fogdák mellett számos olyan börtön van, amelyet embercsempészek üzemeltetnek, s onnan csak pénzért engedik szabadon a menekülteket. Nem tudni, hogy a „hivatalos” fogdákban is működik-e a váltságdíjas gyakorlat, de nem elképzelhetetlen, tekintve, hogy Líbiában Moamer Kadhafi 2011-es megbuktatása óta káosz uralkodik. Jelenleg is két kormány működik párhuzamosan, s ezeken kívül törzsi csoportok és szélsőséges iszlamisták versengenek egymással a hatalomért. Az elmúlt években az embercsempészet melegágya lett Líbia: az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) becslései szerint csak 2015-ben 4 milliárd eurós jövedelmet generált a régiós embercsempész hálózatoknak, hogy Európába juttattak menekülteket. Már akiket sikerült.

„Negyedik éve, hogy évről-évre egyre többen halnak meg Európa határainál. Ez a legveszélyesebb menekültútvonal az egész világon... idén is arra számítunk, hogy rengetegen kísérelik meg az átkelést” – mondta Ströbe, aki szerint ez is jelzi, hogy a migrációs hullámot nem fékezte meg sem a balkáni útvonal lezárása, sem az EU Törökországgal kötött megállapodása.

Az orvos szerint humanitárius szempontból az jelenthet megoldást, ha biztonságos, legális útvonalakat hoznak létre, hogy menekülstátusért folyamodjanak az emberek, amelyhez a nemzetközi egyezmények értelmében joguk van. „Rendkívül cinikus dolog, hogy csak azok folyamodhatnak menekültstátusért, akik túlélik az átkelést a Földközi-tengeren. Ha erre lehetőséget biztosítanának Európán kívül, s ott elbírálnák a kérelmüket, akkor azokat, akik valóban jogosultak, repülőn vagy hajón elszállíthatnák Európába” – magyarázta Ströbe, aki ugyanakkor úgy látja, hogy egy ilyen megoldás aligha van kilátásban most a kontinensen. „Úgy látszik, egy dologban értenek mostanában egyet Európában: az összes határ lezárásában.”

Célkeresztben a civilek
Az utóbbi időben mind gyakrabban vádolják azzal a tengeren sodródó menekültek segítségére siető civil mentőegységeket, hogy az embercsempészek munkáját segítik. Tankred Stöbe azonban úgy látja: a Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az európai hatóságok felelőssége lenne, hogy kimentsék az embereket, ám nem tesznek eleget kötelességüknek.
„Ahelyett, hogy beismernék, hogy nem képesek ellátni a feladatukat, vagy nincs meg a kellő politikai akarat, a civileket vádolják. Ha az MSF-hez hasonló civil szervezetek nem mentenék ki a menekülteket, még többen vesznének oka” – mondta lapunknak Stöbe.



Schulz: az amerikai elnöknek "útját kell állni"

Publikálás dátuma
2017.05.30. 22:02
Fotó: REUTERS/Fabrizio Bensch
A nyugati értékek lerombolójának nevezte Donald Trump amerikai elnököt Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, kancellárjelöltje kedden Berlinben.

Martin Schulz az SPD szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának ülése után tett nyilatkozatában kiemelte, hogy az amerikai elnök stratégiája a tolerancia, a tisztelet és a népek kölcsönös megbecsülésen alapuló együttműködése ellen irányul.

A "felfegyverkezés ideológiáját" valló amerikai elnöknek "útját kell állni" - mondta Martin Schulz.

Thomas Oppermann frakcióvezető hangsúlyozta, hogy "új helyzet" alakult ki Donald Trump keddi Twitter-bejegyzésével, amely azt jelenti, hogy az amerikai elnök "politikai ellenfelet lát Németországban".

Oppermann az amerikai elnököt és a koalíciós társ CDU/CSU vezetőjét, Angela Merkel kancellárt egyaránt bírálva megjegyezte: a német-amerikai kapcsolatok túl fontosak ahhoz, hogy a konfliktusokat "sörsátras beszédekben és a Twitteren játsszák le". Hasonlóan fogalmazott az SPD-s külügyminiszter, Sigmar Gabriel is, aki szerint a két ország kapcsolatához "nem méltó, hogy sörsátrak és a Twitter révén kommunikáljunk".

A német külügyminiszter bolgár kollégájával, Ekaterina Zaharievával folytatott tárgyalása előtt tett sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a német-amerikai kapcsolatok nehéz szakaszban vannak, de ez véget ér majd, mert az Egyesült Államok "régebbi és nagyobb, mint a mostani konfliktusaink".

A feszültség a napokban, Donald Trump első amerikai útja révén erősödött fel. A NATO brüsszeli csúcstalálkozóján és a világ legnagyobb ipari államait összefogó G7 csoport vezetőinek olaszországi tanácskozásán a szabadkereskedelemtől a klímavédelemig egy sor ügyben véleménykülönbségek mutatkoztak.

Angela Merkel vasárnap egy bajorországi sörsátorban mondott beszédében az általa levont tanulságot összegezve kiemelte, hogy Európának saját kezébe kell vennie sorsát, és ugyan meg kell őrizni a barátságot az Egyesült Államokkal és az EU-ból távozni készülő Nagy-Britanniával, és jó szomszédságra kell törekedni Oroszországgal és más államokkal, "de tudnunk kell, hogy nekünk kell megharcolnunk a saját jövőnkért".

Az amerikai elnök kedden megismételte bírálatát. Twitter-bejegyzése szerint "TETEMES külkereskedelmi hiányunk van Németországgal szemben, plusz JÓVAL KEVESEBBET költenek a kelleténél a NATO-ra és a hadseregükre. Ez nagyon rossz az Egyesült Államoknak. Ez meg fog változni" - írta Donald Trump.

Szerző