May és Corbyn közvetett csatája

Publikálás dátuma
2017.05.31 07:32
Theresa May nem áll ki közvetlen vitára Jeremy Corbynnal FOTÓ: REUTERS/Darren Staples
A június 8-i rendkívüli parlamenti választás előtt ismét nem sikerült meggyőzni a voks kimenetelét eldöntő két nagy párt vezetőjét, hogy az amerikai vagy francia példát követve álljanak ki közvetlen, élő tévévitára egymás ellen. A legtöbb, amire hajlandók voltak, az a Sky News és a Channel 4 kereskedelmi csatornákon hétfő este lezajlott fórum volt.

Kompromisszumos megoldásként Theresa May kormányfőnek és Jeremy Corbynnak, az ellenzék vezérének előbb a Sky politikai főszerkesztője, Faisal Islam és a hallgatóság tett fel kérdéseket, majd a BBC korábbi munkatársa, a csökönyös stílusáról elhíresült Jeremy Paxman faggatta őket külön-külön interjúban.

A kellemetlen kérdésektől messze nem tartózkodó másfél órás programban mindkét vezető gyenge pontjai kereszttűzbe kerültek. Theresa May érthetően azt az üzenetet igyekezett közvetíteni, hogy egyedül ő képes mindössze tizenegy nappal a voks után érdemi tárgyalásokat kezdeni Brüsszellel a Brexitről. Miközben ismét hangoztatta, hogy inkább eltekint a megegyezéstől, mintsem előnytelen megállapodást írjon alá, nehezen tudta megvédeni a bevándorlás visszafogására vonatkozó ígéretét, hiszen az elmúlt évben sem sikerült a tervezett százezer alá csökkenteni a számot. Mind a közönség, mind Paxman kitért arra, hogy az elmúlt hetekben May több kérdésben is meghátrálásra kényszerült. Különösen az idősek szociális ellátásának finanszírozását, a "demencia-adót" pellengérezték ki. Míg May a veterán tory politikus, Kenneth Clarke korábbi kritikai megjegyzését elfogadva “rettentően nehéz nőként” állította be magát, Paxman szerint az Európai Unió joggal gondolhatja, hogy minden “kérkedő szóözön” ellenére könnyen le lehet majd szerelni a brüsszeli tárgyalásokon.

A brit sajtó túlnyomó része által ostromolt Jeremy Corbyn elsősorban a Munkáspárt adóemelési tendenciái miatt kapott ellenséges kérdéseket, de meg kellett védenie magát az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) és a Hamász iránti vitatható, rokonszenvező nézetei és pacifista, a Trident nukleáris elrettentő rakétarendszert ellenző politikája miatt. Corbyn az elmúlt két évben két hosszú vezetőválasztási küzdelemből került ki sikeresen, így derekasan állta a sarat a tévés próbatétel során is. Ha nem is ért el áttörést azon a téren, hogy a választók benne bíznának jobban, mint kormányfőben, emberileg jó benyomást keltett, érzékeltetve, hogy hatalomra kerülve “nem csak a száját, hanem a fülét is használná”, meghallgatva a lakosság véleményét. Az ellenzék vezére kizárt mindenféle választási, kormányalakítási alkut a liberális demokratákkal és a Skót Nemzeti Párttal.

A kampánycsend idején folytatódott a Munkáspárt felzárkózása a közvélemény-kutatásokban. A keddi The Daily Telegraph-ban megjelent összesített felmérés szerint a Konzervatív Párt népszerűsége 44,2, a Munkáspárté 35,8, a Liberális Demokratáké 7,9, a UK Függetlenségi Párté 4,5 százalék. A Survation intézet 43 százalékos tory és 37 százalékos Labour-támogatottságot észlelt. Nem mintha a brit közvélemény a 2015-ös választás és a tavalyi EU-népszavazás kudarca után bízna a közvélemény-kutatókban, ám a jelenlegi állás szerint nem valósul meg a Konzervatív Párt reménye, hogy földcsuszamlásszerű győzelemmel akár kétszáz mandátumos többséget szerezzen a Munkáspárttal szemben.

Kit láttak jobbnak?
A SkyNews gyorsfelmérése szerint az internetes felmérésen szavazók 66 százaléka Jeremy Corbynt látta jobbnak, s csak 34 százalék voksolt Theresa Mayre. A Chronicle live portál szerint a Brexit és a védelem kérdésében May nyert, Jeremy Corbyn jövőképét, s a Munkáspárt választási programját ugyanakkor jobbnak ítélték. A bevándorlás kérdésében, s összességében is döntetlenre hozták ki a két pártvezető szereplését.

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző