Előfizetés

Kijózanító Paks 2-ügyi fórum

Publikálás dátuma
2017.06.01. 07:23
Süli János: a 40 százalékos hazai beszállítói arány egy elérendő cél - FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Becskeházi Attila lesz Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter hazai beszállításért felelős államtitkára – jelentette be a miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Orosz tagozatának tegnapi, Paks 2-ügyi fórumán. 

Az 1986-ban filozófia szakon végzett szakembert korábbi életrajza a paksi blokkok projektfejlesztési tanácsadójaként, illetve – több más tisztsége mellett - a Nyíregyházi Főiskola Közgazdasági és Logisztikai tanszékének projektmenedzsment-tanáraként tünteti fel. Kutatási területe például a vállalkozásfejlesztés, de jegyez filozófiai-szociológiai tanulmányokat is. A Magyar Tudományos Akadémia politikai tudományok intézetének főmunkatársaként 1993-ban Oxfordban Soros-ösztöndíjjal politikai marketinget kutat.

A 40 százalékos hazai beszállítói arányt az orosz félnek nem kötelező betartani

Bár a fórum előadói a hazai vállalkozóknak teljes körű segítséget, további találkozókat ajánlottak, pontosabb fogódzók egyelőre kevéssé hangzottak el. Mi több, a már a mostani paksi blokkok kivitelezésében is részt vevő Süli János a tőle megszokott, az építkezés napi kihívásaira összpontosító realizmusával egyelőre azt sorolta, a magyar ipar éppenséggel milyen képességeit veszítette el az elmúlt 20-30 évben. Szavaiból egyértelművé vált, hogy a sokszor hangoztatott (máig gyakorta félreértett) 40 százalékos hazai beszállítói arányt az orosz félnek nem kötelező betartani. A miniszter a hazai vállalkozókat összefogásra buzdította. Szakértők szerint, miközben a lehetséges hazai vállalkozók zöme még a szükséges minősítések és képzettségek megszerzése előtt áll, a Roszatom a sürgető határidő miatt gyorsítaná a pályáztatást. A mai magyar iparnak főként az építkezésben és egyes kiegészítők legyártásában mutatkozhat esély. Kérdésre Süli János hazai beszállítónak az itt bejegyzett, „nálunk adózó” vállalkozásokat nevezte.

Megnyitóbeszédében Parragh László MKIK-elnök hitet tett az Oroszországra vonatkozó EU-szankciók ellen, illetve a kecsegtető jövőbeli áramtermelési technológiákkal szemben a nukleáris mellett. Vlagyimir Szergejev, Oroszország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete emlékeztetett a két állam közötti, a jelenlegi paksi blokkokkal kapcsolatos zavartalan együttműködésre, illetve kiállt a megújulók ellenében az atomtechnológia mellett. Andrej Mazin, a Roszatom magyarországi képviseletvezetője korrupciómentes lebonyolítást ígért, amit szerinte a magyar és az orosz jogszabályok is biztosítanak.

Tanuljon "életet" a gyerek - Antikorrupciós képzés a gimiben

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.06.01. 07:08
FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ
Harmadik éve folyik a pécsi Gandhi Gimnáziumban egy olyan program, amely előadásokkal és szituációs játékokkal igyekszik érthetővé tenni azt, hogy mi a korrupció és hogyan lehet ellene küzdeni. Szerdán szerették volna a sajtó számára bemutatni a programot, ám előző este a nyilvános prezentációt indoklás nélkül lefújta a gimnáziumot fenntartó állami tulajdonú alapítvány igazgatója, Virág Bertalan.

Tudni kell, hogy a Gandhi a roma diákok oktatását vállalta magára, s ez az intézmény számos, rendhagyó projekt gazdája. Az antikorrupciós képzés is ilyen, ez a program az Európai Bizottság javaslatára, uniós pénzből folyik Olaszország, Szlovénia és hazánk két-két középiskolájában. A másik magyarországi középiskola, az ELTE Radnóti Gimnáziuma. A kísérleti képzés célja az, hogy az antikorrupciós ismeretanyag épüljön be a Nemzeti Alaptantervbe (NAT).

A zavarodott döntés hátterében az állhat, hogy a kormány harcot indított a neki nem tetsző civil közösségek ellen

A hazai képzés metodikáját a Transparency International egyik munkatársa, Sebestyén Diána és a civil szervezet által felkért külső szakértő, Daróczi Gábor dolgozta ki, az ő munkájukat segítette a gimnázium két pedagógusa. A négy érintett kedd este értesült Virág Bertalan döntéséről. Az eseményre érkező tudósítóként szerda délelőtt a Sebestyén-Daróczi kettőstől tudtam meg, hogy nem lesz bemutatóóra. Megjegyeztem, hogy cseppet se érzem meglepőnek az igazgató döntését, inkább azon csodálkozom, hogy a kormány által felkarolt, és a Tempus Közalapítvány által koordinált képzés egyáltalán elkezdődött, és eljutott idáig. Hisz az antikorrupciós órákon a diákok gyakran hozhatták például szóba azt, hogy a hazánkban a közpénzből gyanúsan sok jut a kormányhoz közel álló vállalkozóknak.

Sebestyén Diána nem cáfolta hipotézisemet, ám gyorsan hozzátette:

– Mi arra koncentráltunk, hogy a gyerekekkel megértessük: mi az a közpénz, hogyan lehet és miért kell ellenőrizni annak a mozgását. A vesztegetésekről, visszaélésekről szóló példákat pedig elvittük egy képzeletbeli országba, Bergengóciába.

A gyerekek meg úgy látták – szúrtam közbe –, hogy az említett fiktív ország fővárosa Budapest. A felvetésre Daróczi Gábor válaszolt:

– Valóban, a gyerekek gyakran arra következtettek, hogy az eljátszott vesztegetési szituációk és közpénz herdálások itt és most történnek. Ezt nem lehet meggátolni, hisz ők itt és most élnek, és az elmúlt években kezdte érdekelni őket a politika.

– Bár ez egy antikorrupciós program, a képzés célja az, hogy a felnőtté váló fiatalok értsék meg a világot – vette vissza a szót Sebestyén Diána. – Arra kerestük a diákokkal a választ, hogy egy állampolgár miképp gondolkodik felelősen, és hogyan tehet legtöbbet a társadalomért. A munkákról két alkalommal írásos összefoglalót készítettem a Tempusnak, s nekik semmilyen kifogásuk nem volt.

– Akkor mi lehet az oka, hogy épp most léptek fel a program ellen? – vetettem fel a kérdést.

Sebestyén elhárította a kérdést, Daróczi viszont megosztotta velem feltételezését:

– Talán az, hogy a kormány harcot indított a neki nem tetsző civil közösségek ellen, s a képzés kidolgozó Transparency International a három legelutasítottabb szervezet egyike.

Sebestyén és Daróczi ezek után felkereste Virág Bertalant, hogy meggyőzzék őt a tiltás oktalanságáról. A közalapítvány vezetője azzal indokolta döntését, hogy az óra iránt ellenzéki erők érdeklődnek, s ha ők megjelennek a bemutatón, akkor az iskola a politikai erőtérbe kerül. Sebestyén Diána azzal érvelt, hogy a képzést távol tartják a napi politikától. Virág továbbra is rázta a fejét, aztán jött a meglepetés, kiderült, hogy az igazgató nem tudta, ez a képzés már 2014 szeptembere óta folyik az iskolájában. Ebből egyértelművé vált, hogy Virág Bertalan felsőbb parancsra hozta meg tiltó döntését. Daróczi arra figyelmeztette Virágot, hogy mivel a képzés nem folytatódik, az unió visszakövetelheti az iskolától a programra juttatott pénzt. Virág bólintott, de nem engedett. Sebestyén és Daróczi tíz percnyi beszélgetés után elbúcsúzott az igazgatótól.

Aztán fél óra múlva Virág Bertalan visszahívta a két projektgazdát, s közölte velük, hogy mégis megtarthatják az órát. Ők meg is tartották. Addigra a program iránt érdeklődő újságírók messze jártak. Ám igazán ők se maradtak le semmiről, hisz június 16-án, Budapesten nyílt órát tartanak a középiskolai antikorrupciós programról. Az eseményre meghívják harminc, vidéki középiskola vezetőjét és a sajtót. Ha addigra nem lesz új tiltás.

Tanuljon "életet" a gyerek - Antikorrupciós képzés a gimiben

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.06.01. 07:08
FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ
Harmadik éve folyik a pécsi Gandhi Gimnáziumban egy olyan program, amely előadásokkal és szituációs játékokkal igyekszik érthetővé tenni azt, hogy mi a korrupció és hogyan lehet ellene küzdeni. Szerdán szerették volna a sajtó számára bemutatni a programot, ám előző este a nyilvános prezentációt indoklás nélkül lefújta a gimnáziumot fenntartó állami tulajdonú alapítvány igazgatója, Virág Bertalan.

Tudni kell, hogy a Gandhi a roma diákok oktatását vállalta magára, s ez az intézmény számos, rendhagyó projekt gazdája. Az antikorrupciós képzés is ilyen, ez a program az Európai Bizottság javaslatára, uniós pénzből folyik Olaszország, Szlovénia és hazánk két-két középiskolájában. A másik magyarországi középiskola, az ELTE Radnóti Gimnáziuma. A kísérleti képzés célja az, hogy az antikorrupciós ismeretanyag épüljön be a Nemzeti Alaptantervbe (NAT).

A zavarodott döntés hátterében az állhat, hogy a kormány harcot indított a neki nem tetsző civil közösségek ellen

A hazai képzés metodikáját a Transparency International egyik munkatársa, Sebestyén Diána és a civil szervezet által felkért külső szakértő, Daróczi Gábor dolgozta ki, az ő munkájukat segítette a gimnázium két pedagógusa. A négy érintett kedd este értesült Virág Bertalan döntéséről. Az eseményre érkező tudósítóként szerda délelőtt a Sebestyén-Daróczi kettőstől tudtam meg, hogy nem lesz bemutatóóra. Megjegyeztem, hogy cseppet se érzem meglepőnek az igazgató döntését, inkább azon csodálkozom, hogy a kormány által felkarolt, és a Tempus Közalapítvány által koordinált képzés egyáltalán elkezdődött, és eljutott idáig. Hisz az antikorrupciós órákon a diákok gyakran hozhatták például szóba azt, hogy a hazánkban a közpénzből gyanúsan sok jut a kormányhoz közel álló vállalkozóknak.

Sebestyén Diána nem cáfolta hipotézisemet, ám gyorsan hozzátette:

– Mi arra koncentráltunk, hogy a gyerekekkel megértessük: mi az a közpénz, hogyan lehet és miért kell ellenőrizni annak a mozgását. A vesztegetésekről, visszaélésekről szóló példákat pedig elvittük egy képzeletbeli országba, Bergengóciába.

A gyerekek meg úgy látták – szúrtam közbe –, hogy az említett fiktív ország fővárosa Budapest. A felvetésre Daróczi Gábor válaszolt:

– Valóban, a gyerekek gyakran arra következtettek, hogy az eljátszott vesztegetési szituációk és közpénz herdálások itt és most történnek. Ezt nem lehet meggátolni, hisz ők itt és most élnek, és az elmúlt években kezdte érdekelni őket a politika.

– Bár ez egy antikorrupciós program, a képzés célja az, hogy a felnőtté váló fiatalok értsék meg a világot – vette vissza a szót Sebestyén Diána. – Arra kerestük a diákokkal a választ, hogy egy állampolgár miképp gondolkodik felelősen, és hogyan tehet legtöbbet a társadalomért. A munkákról két alkalommal írásos összefoglalót készítettem a Tempusnak, s nekik semmilyen kifogásuk nem volt.

– Akkor mi lehet az oka, hogy épp most léptek fel a program ellen? – vetettem fel a kérdést.

Sebestyén elhárította a kérdést, Daróczi viszont megosztotta velem feltételezését:

– Talán az, hogy a kormány harcot indított a neki nem tetsző civil közösségek ellen, s a képzés kidolgozó Transparency International a három legelutasítottabb szervezet egyike.

Sebestyén és Daróczi ezek után felkereste Virág Bertalant, hogy meggyőzzék őt a tiltás oktalanságáról. A közalapítvány vezetője azzal indokolta döntését, hogy az óra iránt ellenzéki erők érdeklődnek, s ha ők megjelennek a bemutatón, akkor az iskola a politikai erőtérbe kerül. Sebestyén Diána azzal érvelt, hogy a képzést távol tartják a napi politikától. Virág továbbra is rázta a fejét, aztán jött a meglepetés, kiderült, hogy az igazgató nem tudta, ez a képzés már 2014 szeptembere óta folyik az iskolájában. Ebből egyértelművé vált, hogy Virág Bertalan felsőbb parancsra hozta meg tiltó döntését. Daróczi arra figyelmeztette Virágot, hogy mivel a képzés nem folytatódik, az unió visszakövetelheti az iskolától a programra juttatott pénzt. Virág bólintott, de nem engedett. Sebestyén és Daróczi tíz percnyi beszélgetés után elbúcsúzott az igazgatótól.

Aztán fél óra múlva Virág Bertalan visszahívta a két projektgazdát, s közölte velük, hogy mégis megtarthatják az órát. Ők meg is tartották. Addigra a program iránt érdeklődő újságírók messze jártak. Ám igazán ők se maradtak le semmiről, hisz június 16-án, Budapesten nyílt órát tartanak a középiskolai antikorrupciós programról. Az eseményre meghívják harminc, vidéki középiskola vezetőjét és a sajtót. Ha addigra nem lesz új tiltás.