Nyolcvanévente le kell fordítani a klasszikusokat

Publikálás dátuma
2017.06.01 07:47
Marcel Proust
Fotó: /
Jancsó Júlia huszonhat éve foglalkozik Az eltűnt idő nyomában magyarításával. Csodálja, hogy e műveletlenségből erényt kovácsoló országban is olvassák.

A világirodalom gyöngyszemét, Az eltűnt idő nyomában-t fordította újra Jancsó Júlia műfordító. A múlt század elején elhunyt, francia Marcel Proust tudatregénye legutóbb tizenegy éve, a Magvető gondozásában jelent meg magyar nyelven, az újrafordított változatot pedig az Atlantisz Könyvkiadó a napokban jelentette meg. A hét részes regény első három kötete eddig egyetlen fordításban, Gyergyai Albert irodalomtudós átültetésében volt olvasható (az első kötet magyarul 1937-ben jelent meg). A négy további kötetet viszont Jancsó Júlia műfordításában jutott el az olvasókhoz.

A műfordító lapunk azon kérdésére, miszerint remegett-e a keze, amikor a francia irodalom legnagyobb magyar értője általa lefordított műhöz nyúlt, azt mondta, a kézremegés korszaka nem az újrafordítással járt, hanem a munka kezdetével, a Gyergyai-fordítás folytatásával. – Számolnom kellett azzal, hogy egy kultikus mű rajongói és kritikusai egyaránt bírálhatnak. Ezt a félelmet felülírta az a célkitűzés, hogy végre teljes egészében megjelenjen magyarul Az eltűnt idő nyomában – mesélte.

Aktuális
– A nagy művek bizonyos szempontból, bizonyos részleteikben mindig aktuálisak. A családtörténetek új virágkorát éljük, márpedig Proust a mikrokörnyezetek legérzékenyebb megfigyelője. Hihetetlenül sok mindent lát meg, a legapróbb benyomásokból is világokat bontakoztat ki, és gyilkos iróniája ellenére békét teremt. Csak remélni tudom, hogy az eldurvult, a műveletlenségből és a mások gyalázásából erényt faragó mai Magyarországon is akad olvasója, akit megragad. És hogy nem lesz bestseller? Nem is az a dolga – véli Jancsó.

Több szerző művének újrafordítását azzal szokták indokolni, hogy a szerző nyelvhasználata elavult és frissítésre vár, azonban Gyergyai fordítása cseppet sem tűnik porosnak, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy a mű cselekménye a 19-20. században játszódik. – Valóban nem beszélhetünk határozott elavulásról. De a nyelv és a fordítási elvárások sokat változtak az elmúlt nyolcvan évben. A pontosság ma már jóval komolyabb követelmény, mint korábban. A klasszikusok elkerülhetetlen sorsa az újrafordítás – mondta Jancsó. Sok olyan irodalombarát akad, akiknek a szemében az újrafordítás valami olyannak a meggyalázása, ami szent. Erre a kérdésre viszont műfordító nem tud kellő higgadtsággal válaszolni, így csak annyit mondott, az újrafordítás nem jelenti az előző földbe döngölését, akár leszólását.

Jancsó Júliát arról is kérdeztük, mennyi időt ölelt fel Proust regényfolyamának magyarítása. – Először a korábban nem fordított négy kötetet magyarítottam. Az újrafordított elsővel így most az ötödik olyan kötet kerül az olvasó kezébe, amely az én munkám. 1991 óta foglalkozom a Proust-ciklussal, de főállásban tanár vagyok, néha egyéb műveket is fordítok, így lassan haladok – emlékeztetett. Kíváncsiak voltunk arra is, milyen technikával s konkrétan hogyan vértezte fel magát a munkára: - Mindenekelőtt „össze kellett költöznöm” Prousttal. Ezt segítette, hogy már a szakdolgozatomat is Az eltűnt időből írtam. Próbálok hűséges lenni az eredeti szöveghez és annak zeneiségéhez, megőrzöm a mondatok híres katedrálisépítő szellemét – tette hozzá.

Az újrafordítás tanulságosabb, alázatra és önkritikára tanít, ezt is mondta a magyarító. Megkérdeztük Jancsó Júliától azt is, el tudja-e képzelni azt, hogy néhány évtized múlva az ő fordítását is aktualizálni fogják. - Biztos vagyok benne, és már előre tisztelem az utódok munkáját – jelentette ki.

A hét kötet sorsa
Az eltűnt idő nyomában hét kötetből áll, eredeti - francia - nyelven 1913 és 1927 között jelent meg, az első és a záró kötetet párhuzamosan írta Proust. Az utolsó három rész a rövid életű szerző halála után jelent meg. Magyarul 1937-ben jött ki az első kötet (Swann), 1938-ban a második (Bimbózó lányok árnyékában), mindkettőt Gyergyai Albert fordította. A harmadik magyarul 1981-ben jött (Guermantes-ék), ez is Gyergyai munkája, 1995-ben a negyedik (Szodoma és Gomorra), amelyet már Jancsó Júlia jegyzett.
Az ötödik (A fogoly lány) és a hatodik (Albertine nincs többé - a szökevény) viszonylag gyorsan követték egymást, és 2009-ben jelent meg a hetedik, befejező könyv, A megtalált idő. Most újra olvasható az első kötet, új mondatokkal. Kosztolányi Dezső a szépségről elmélkedve említi Proustot, elég frivol mondatban.
"Az a hiedelem megbukott, hogy a szépség tulajdonképpen az épség, a testi és szellemi egészség, s ép testben okvetlenül ép lélek lakik. Ha ez így volna, akkor labdarúgóbajnokaink vezethetnék az emberiséget. De a púpos Leopardinak, a sánta Byronnak, a nyavalyatörős Dosztojevszkijnek, az iszákos Poe-nak, a rögeszmés Tolsztojnak, az idegbajos Nietzschének, az asztmás Proustnak mégis többet köszönhetünk, mint nekik."



2017.06.01 07:47

A Szabadság híd a budapesti demokraták jelképe

Publikálás dátuma
2018.11.18 00:02

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Budapest akkor lehet szabad és virágzó város, ha főpolgármester nem a Fidesz-elnökével köt paktumot, hanem az emberekkel állapodik meg.
Fáklyagyújtással és felvonulással emlékezett Budapest 145 évvel ezelőtti egyesítésére az MSZP és a Párbeszéd a Szabadság híd pesti hídfőjénél szombat este. Budapest úgy mondja el 145 éves történelmét, hogy a jövő nemzedékeinek követendő példát mutat és intő példát is nyújt: minek nem szabad megtörténnie, hangsúlyozta Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke arra kérte a résztvevőket, vegyék kezükbe a város sorsát, formálják a jövőt, egyesítsék Budapest szabadságszerető választópolgárait az önkormányzati választás és az azt megelőző "iránymutató" budapesti előválasztás közeledtével. "Budapest demokratái egyesüljenek, és a Szabadság híd legyen a jelképe annak, ami összetart mindnyájunkat!" - adott még egy szimbólumot az MSZP kék szívéhez (lásd: az uniós választások logója) Molnár Zsolt. A Szabadság híd azt szimbolizálja, hogy Budapest lakóit a szabadság köti össze, bontotta ki a "híd-hasonlatot" Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint mindannyian, akik Budapesten élünk - pestiek, budaiak, óbudaiak, férfiak és nők, autóval vagy kerékpárral közlekedők, idősebbek és fiatalabbak, panelban lakók vagy épp a kertvárosban élők - ennek a városnak a polgárai vagyunk, és megvan a szabadságunk ahhoz, hogy a várost olyan irányba fejlesszük, amerre mi szeretnénk. Éppen ezért, mutatta fel a jövő őszi önkormányzati választás tétjét karácsony, az a tét, hogy az elmúlt kilenc év centralizációja után Budapest polgárai szabad akaratukból visszaveszik-e városuk irányítását. Ehhez viszont az kell, hogy a következő főpolgármester a budapestiek főpolgármestere legyen, és ne a Fidesz elnökével (lásd: az Orbán-Tarlós-paktum), hanem a polgárokkal állapodjon meg. "Azt szeretnénk, ha Budapest "nem alamizsnát kapna a saját kormányától", hanem megkapnánk a "jogos jussunkat" abból a pénzből, amit Budapest gazdasága és lakossága befizet a költségvetésbe", tette világossá Karácsony, hogy míg délelőtt a miniszterelnök álságosan ezermilliárdos fejlesztéskeről beszélt, valójában a kormányzat Budapest minden erőforrását igyekszik kiszippantani.  És nem aprópénzről van szó, figyelmeztetett Horváth Csaba: a budapestiek naponta húszmilliárd forint adót fizetnek be az ország kasszájába, amiből alig kapnak vissza valamit. Nem csoda, hogy a főváros fejlődése megtorpant, így az MSZP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője, az itt élők tehetsége, szorgalma, áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy Budapest a legnagyobb fővárosok sorába emelkedjen. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester szombaton "Budapest kifosztásáról" írt alá egyezményt, kettejük szerződése "csak egy blöff" az önkormányzati választásokra. Úgy fogalmazott: Budapestnek olyan vezetője kell, hogy legyen, akinek Budapest az első. 
2018.11.18 00:02

Csak majdnem-milliárdos lehetne az, aki ezt az öt számot ikszelte

Publikálás dátuma
2018.11.17 19:40
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
850 millió forintot vihet haza, akinek malaca, pontosabban ötöse van.
És akkor a lottó eheti nyerő számai:
3;64;73;78;84
2018.11.17 19:40