Soros György;
2017-06-01 11:53:00
Soros: Orbánt is meglephette a magyarok ellenállása
Egyszerre kell az Európai Uniót megmenteni és megújítani - írta a Project Syndicaten megjelent írásában Soros György magyar származású üzletember.
Szerinte, bár az uniót ellenségek - Oroszország, Törökország és Trump - veszik körül, és a Brexit is a széthullás felé vezető út első lépése volt, ám vannak reményteli jelek. Ilyen szerinte Macron megválasztása, a német idegen-és unióellenes AFD folyamatos gyengülése és az orbáni maffiaállammal szemben magyar ellenállás.
"A magyar ellenállás valószínűleg éppúgy meglephette Orbánt, ahogy engem is. Orbán a velem folytatott személyes konfliktusra fűzi fel a politikáját. Célpontja lettem kormánya kíméletlen propagandahadjáratának, ahol Orbán saját magát a magyar szuverenitás védelmezőjének állítja be, engem pedig spekuláns pénzembernek, aki valami homályos, gonosz összeesküvés keretében azon dolgozom, hogy illegális bevándorlókkal árasszam el Európát.
Azonban igazság az, hogy én a Közép-európai Egyetem büszke alapítója vagyok, amely 26 év után a világ legjobb 50 egyeteme között szerepel számos társadalomtudományi képzésével. A CEU támogatásával lehetővé tettem, hogy megőrizze akadémiai szabadságát minden befolyással szemben, beleértve a magyar kormányt, vagy akár az alapítóját magát.
Soros szerint a magyar ügynek két tanulsága van: egyfelől a nyílt társadalmak megőrzéséhez nem elég a jogállamban bízni, hanem ki is kell állni azért, amiben hiszünk és szerinte a CEU és az alapítványainak a támogatottjai is ezt teszik, mivel itt már a létük a tét. Másrészt megtanulta, hogy a demokráciát nem lehet külföldről szállítani. Azt a népnek magának kell kivívnia és megvédenie.
"Csodálom a magyarok bátorságát, amivel szembeszállnak Orbán által felépített maffiaállam hazugságaival és korrupciójával. És bátorító, hogy az európai intézmények energikus választ adtak a Lengyelországból és Magyarországról érkező kihívásokra."
Külső és belső veszélyek
Az uniót fenyegető veszélyek egy része kívülről ered - írja Soros. Európát ma olyan hatalmak veszik körül, amelyek ellenségesek EU értékeivel szemben: ilyen Vlagyimir Putyin Oroszországa, Erdogan Törökországa, al-Sziszi Egyiptomja és az az Amerika, amelyet éppen Donald Trump próbál létrehozni.
Ugyanakkor van belső fenyegetés is. Az EU olyan egyezmények talaján áll, amelyek a 2008-as pénzügyi válság után elvesztették értelmüket. Még az euró fenntarthatóságát szolgáló legegyszerűbb változások végrehajtásához is olyan kormányközi együttműködés kellene, amely ezeken a szerződéseken kívül valósul meg. És ahogy az európai intézmények működése egyre bonyolultabbá vált, maga az unió is részben működésképtelenné lett mára.
Erre jó példa az eurozóna, amely mára pontosan ellentéte annak amiért létrehozták. Az EU olyan, hasonló értékeket valló államok önkéntes szövetsége volt. A 2008-as válság után viszont az eurozóna úgy alakult át, hogy a hitelező államok diktálhatták a feltételeket az adósoknak, akik képtelenek voltak azoknak megfelelni. A megszorítások erőltetése gyakorlatilag lehetetlenné tette a gyenge országoknak, hogy kinőjék gondjaikat.
Ha ez így folytatódik, kevés esély marad - véli Soros György.
Ezért kell az uniót radikálisan újjáépíteni. Az a felülről szervező elv, amellyel Jean Monnet elindította az európai integrációt az 1950-es években, igen sokáig kitartott. Azonban most már olyan uniós intézményekre van szükség amely együttműködik az alulról induló kezdeményezésekkel, közösen újra visszaszerezve a választók bizalmát.
Soros György úgy látja: a Brexitre ugyan romboló hatással lesz mindkét félre, ám az uniónak konstruktívan, minden eshetőségre készen kell vezetnie a Brexit-tárgyalásokat. Az elhúzódó elszakadás során ugyanis könnyen lehet, hogy a britek meggondolják magukat és rájönnek, jobb nekik az EU-ban maradni.
Ennek a valószínűsége csekély, de nem nulla - vélelmezi Soros György. Fel kellene ismerni egész Európában, hogy a Brexit az EU széthullásához vezető lépés, és mint ilyen, mindenki a vesztese lehet. Egy újra vonzóvá váló Európa ugyanakkor a jobb jövő reményét hordozná – különösen a fiatal generációk számára.
Soros szerint az új Európa egyik alapelve lehetne, hogy elváljon egymástól az Unió és az eurozóna fogalma. "Az EU-ban ma az eurozóna a mag, a többi tag pedig alacsonyabb rendű. Ez így nem maradhat" - mondja Soros, aki szerint nem szabad hagyni, hogy az euró problémái szétverjék az EU-t.
Másfelől az eurozóna ilyetén kialakítása is abból a feltételezésből fakad, hogy hogy a tagállamok különböző sebességgel, de ugyanazon cél felé haladnak. Ehhez képest egyre több ország nyíltan visszautasítja a szorosabb európai integrációt.
Soros úgy látja: olyan Európára van szükség, amelyben a tagállamoknak szélesebb demokratikus mozgástér jut, mint most. Ma az államok inkább a saját szuverenitásukat erősítgetik, mint hogy még többet adnának fel belőle. Pedig ha az együttműködés haszna kézzelfogható lenne, akkor változhatna az európai népek véleménye az unióról és sokkal inkább érdekeltek lennének az együttműködésben.
Soros szerint három kérdésre az EU-nak mindenképpen közös választ kell adnia: ez a területi szétesés, amelynek példája a Brexit a menekültkrízis és a gazdasági növekedés hiánya.
Ez különösen a menekültkérdésben érhető tetten, és egyre rosszabbodik. Európának még mindig nincs egységes bevándorláspolitikája. Minden ország a saját vélt érdekei alapján cselekszik, sokszor más tagállamok ellenében. Soros György aláhúzza: Angela Merkelnek igaza volt, a menekültválság valóban elpusztíthatja az EU-t. Azonban ha erre a problémára sikerül hatékony és értelmes választ adni, az éppenséggel lendületet adhat Európának.