Lázár János azt mondta a csütörtöki kormányinfón, ezek az emberek kiállnak a kerítés, a jogi határzár, az alacsony energiaárak mellett, illetve amellett, hogy a magyar parlament mondja meg, mennyi legyen az adó, a szociális segély, a munkahelyi támogatás, valamint az áram és a gáz ára. Jelezte, hogy ezt a párbeszédet fent kívánják tartani, mivel számos ügy van a kormány előtt, például a kerítés miatt indított kötelezettségszegési eljárás.
Érdekes módon tehát a kancelláriaminiszter már ismeretekkel rendelkezett a május 31-én zárult nemzeti konzultáció eredményeiről, holott a kérdőívek, s a válaszok feldolgozását vélhetően még csak most kezdi meg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH). Utóbbihoz kérdésekkel is fordultunk a feldolgozás módjáról, idejéről, s határidejéről, amiként az eredmények közlésére és az adatkezelés módjára is rákérdeztünk. Az ugyanis egyértelmű, hogy az Orbán-kormány biztosra veszi: aki visszaküldte a konzultációs kérdőívet, az bizony Orbán Viktorral ért egyet mindenben. Már csak ezért sem meglepő fordulat, hogy a kormány a "Brüsszelezős" konzultáció sikerén felbuzdulva annak lezárulta után "köszönő- és eredménykampányt" indít, melynek központi üzenete az lesz, hogy „Magyarország erős és büszke európai ország”. A kormány Facebook-oldalán közzétett, új plakát szerint a most zárult volt "Minden idők legsikeresebb Nemzeti Konzultációja". A kormány szerint ugyanis több mint 90 százalékos "bólogatási" arány mellett 1,7 millió ember küldte vissza ingyen – valójában adóforintokból – a közpénzen postázott propagandaanyagot.
Persze nemcsak a kérdőívekre adott válaszokról közöltek kérdőjelezhetőek meg, hanem maga a módszer is. A Brüsszel-ellenes propagandaanyag kérdéseit például az Európai Bizottság is pontonként cáfolta, ahogyan az eddigi kérdéssorok is leginkább a manipulációt szolgálták. 2011 óta hatszor fordult az Orbán-kormány konzultációs kérdésekkel a választókhoz, így összesen már a 8 milliárd forintot is meghaladja az az összeg, amibe a nemzeti konzultációk eddig kerültek az adófizetőknek. Ám, miként Brüsszel, a kormány sem áll meg itt: másfél milliárd forinttal költhet többet a tervezettnél a Miniszterelnöki Kabinetiroda a nemzeti konzultációra és a kormányzati kommunikációra – méghozzá az országmentő alapból.
