Nógrádi György már nem kell a kereskedőházaknak

Publikálás dátuma
2017.06.02. 13:34

Szerződést bontott a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. Nógrádi Györggyel, a kormányzat egyik kedvenc biztonságpolitikai szakértőjével – értesült a Magyar Nemzet. 

A külügyminisztérium felügyelete alatt működő társaságnak 2015 szeptembere óta havonta félmillió forintért adott tanácsot a szakember, ám úgy tűnik, már nincs szükség a tudására. A kereskedőház május elsején bontotta fel vele az eredetileg határozatlan időre szóló megállapodást.

Az időzítés azért érdekes, mert alig egy hónappal korábban – április végén – egy dombóvári fórumon Nógrádi a megszokottnál is megdöbbentőbb állítást tett. Közölte: „Az amerikai nagykövetség bekérette a Fidesz egyik legmagasabb rangú vezetőjét, hogy vállalja el, hogy miniszterelnök lesz. Az illető azonnal elment a miniszterelnökhöz, és elmondta az egészet.” Nem mindennapi kijelentését azonban a kormány és az Egyesült Államok nagykövetsége is azonnal tagadta. Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt mondta, bár folyamatosak a Magyarországgal szembeni külföldi befolyásolási kísérletek, az, amit Nógrádi állít, nem történt meg. Az RTL Klub kérdésére pedig az amerikai nagykövetség azt közölte, hogy Nógrádi állításai „színtiszta fikciók”.

A kormányközeli biztonságpolitikai szakértő nem először hozta magát kínos helyzetbe. Korábban az Indexnek adott interjúja miatt vált hiteltelenné. A portál utánajárt Nógrádi önéletrajzának, amelyből többek között az derült ki, hogy a szakértő egy nem létező egyetem rektor-helyettesi posztját is betöltötte.

A MNJK azt nem árulta el, hogy miért mondták fel a szerződést Nógrádival, de kiderült: nem ő az egyetlen, akivel felbontották a megállapodást. Nem dolgozik már a kereskedőháznak Lengyel Zoltán volt fideszes képviselő sem, igaz, vele már tavaly év elején szakított a társaság.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja!

Szerző

Lex Taigetosz - Csúsztat a kormány

Publikálás dátuma
2017.06.02. 13:12
Illusztráció: Thinkstock
Nem igaz, hogy csak a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek küzdhetnek például olvasási, számolási nehézségekkel (tehát diszlexiával, diszkalkuliával), a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdők pedig nem - nyilatkozta lapunknak Gyarmathy Éva nevelés-lélektani szakpszichológus. Az MTA TTK tudományos főmunkatársa és a magyarországi Diszlexia Központ alapítója szerint rengeteg BTMN-es gyereknek vannak "diszes" problémái, igaz, azok még nem a legerősebb, gyógyíthatatlan kategóriába tartoznak, mint az SNI-sek esetében. 

Mint ismert, kedden a parlament kormánypárti többsége elfogadta a köznevelési törvénynek azt a módosítását, amely egyes tantárgyak esetében megvonná a felmentés lehetőségét a BTMN-es gyerekektől. Így akár meg is buktathatják őket. Tették ezt arra hivatkozva, hogy sokan visszaélnek ezekkel a felmentésekkel, miközben erről semmilyen kimutatás, felmérés nem készült. - Ezeket a felmentéseket nem a gyerekek írják maguknak, hanem szakemberek állítják ki. Vizsgálatokkal kell alátámasztani, hogy a gyerek valamilyen nehézséggel küzd - fogalmazott Gyarmathy Éva. A törvénymódosítástól a kormány azt is reméli, hogy a gyerekek, szülők, tanárok majd "motiváltabbak" lesznek a nehézségek leküzdése érdekében. Gyarmathy szerint ez szakmailag elfogadhatatlan. 

Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár az ATV híradójában úgy nyilatkozott, a diszlexiás, diszgráfiás és más "diszes" problémával küzdő gyerekek továbbra is kaphatnak felmentést, hiszen a törvénymódosítás "csak" a BTMN-es gyerekekre vonatkozik, az SNI-sekre nem. Ugyanezt az álláspontot képviselte később Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman is. Gyarmathy Éva szerint azonban a helyzet jóval összetettebb, nem lehet feketén-fehéren kijelenteni, hogy csak az SNI-seknek vannak ilyen tanulási problémáik. Ugyanígy vélekedett korábbi cikkünkben Gál Judit diszlexia szakértő is.

Emmi: a fejlesztés a cél
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekeket érintő törvénymódosítás célja, hogy sokkal több fejlesztésben és segítségben részesüljenek, ne a „magára hagyás”, a „lemondás” és a tantárgyi felmentés legyen esetükben a kizárólagos eszköz - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményében.
Mint írták, az egyes tantárgyak, tantárgyrészek alóli felmentés helyett az iskola köteles a tanuló fejlesztéséről gondoskodni. Csakhogy szakértők épp arra figyelmeztetnek, hogy a fejlesztő pedagógusok hiánya miatt számos iskolában jelenleg nem biztosított a megfelelő fejlesztés, emellett úgy vélik, a felmentés nem "magára hagyás" vagy "lemondás".
A módosítás felmenő rendszerben, 2018. szeptember 1-jével lép életbe. Az Emmi hangsúlyozta: az a BTMN tanuló, akit 2018. augusztus 31. napjáig valamilyen tantárgyból felmentésben részesült, a mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül, középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig az értékelés és a minősítés és az adott tárgy esetén az érettségi alól is mentesülhet.


Gyarmathy Éva levelet küldött Aáry-Tamás Lajosnak, amelyben rámutatott: a BTMN kategóriába a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia olyan formái tartoznak, amelyek megfelelő fejlesztési és tanítási módszerekkel nem kellene, hogy zavarrá alakuljanak. Az iskolai készségek elsajátítási zavarainak ezen formái az egyéni neurológiai eltérés mellett a nem megfelelő tanítási módszerek hatására válnak súlyosabb, akár az egyén egész életére kiható zavarokká. Az SNI kategóriába azok kerülnek, akik már súlyos tanulási zavarokkal küzdenek, de Gyarmathy szerint rendkívül álságos csak őket "diszes" gyerekeknek tekinteni. 

"A tanulók két százaléka kerül az SNI szintű tanulási zavar kategóriába, öt százalék BTMN kategóriás. Ezek azonban csak azok,  akik megkapták a diagnózist, mert ennél legalább kétszer ennyi az írás, olvasás, számolás terén zavarokkal küzdő tanuló, és a számuk tovább fog nőni, amennyiben a tanítási módszereken nem változtatnak a közoktatásban" - írta. A szakpszichológus ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, nem az a tapasztalata, hogy sokan visszaélnek a felmentéssel, épp ellenkezőleg, sokkal többen vannak azok, akiknek bár szükségük lenne rá, még sincs felmentésük. 

Hangsúlyozta: ő maga sem a felmentés híve, de annak a lehetőségét csak akkor lenne szabad megszüntetni, ha a megfelelő fejlesztések biztosítva vannak. Csakhogy jelenleg az iskolákban alig van fejlesztő pedagógus, az érintett gyerekeknek csupán töredéke kap szakszerű fejlesztést. Így megvonni a felmentést súlyos hiba. - Korábban egyébként a beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákat is "zavarként" tartották számon, ma már "csak" nehézségnek nevezik őket. Átnevezni mindent lehet, de attól a probléma nem szűnik meg - tette hozzá. 

Gyarmathy Éva szerint azzal, hogy az elfogadott törvénymódosítással elveszik a BTMN-es diákoktól a felmentéseket, a gyerekeket büntetik az oktatás nem megfelelő volta miatt, egész életükre kudarcokra ítélik őket. "Az atipikus fejlődésű gyerekek nem fognak megtanulni írni, olvasni, számolni attól, hogy megbuknak vagy gyenge osztályzatokat kapnak, ha továbbra sem hatékony módszereket használó oktatásban részesülnek. Jó eséllyel sokan sajátos nevelési igényűvé válnak, és ezzel tovább terhelik az amúgy is túlterhelt ellátórendszert" - figyelmeztetett az ombudsmannak küldött levelében.

Szüdi János (a PSZ oktatási szakértője): nem állt meg a túltolt bicikli
- A kormány szerint a BTMN-es gyerekek nem, csak az SNI-s diákok lehetnek például diszgráfiások. Ön mit gondol erről?
- Ennek megítélése valóban nehéz, állandó vitatéma a szakértők között is. Egy a lényeg: a BTMN-es gyerekek, akikre a törvény vonatkozik, ugyanúgy küzdhetnek tanulási nehézségekkel, csak náluk, ha megadják nekik a megfelelő fejlesztést, ezek a nehézségek kiküszöbölhetők. Kivéve, ha elveszik tőlük a felmentés lehetőségét és megbuktatják őket. 
- A kormány szerint sokan visszaéltek a felmentés lehetőségével. 
- Minden gyerekről készül szakértői vélemény, meg kell nézni. Nem értem, ha rossz a rendszer, miért nem az eljárást vizsgálják felül? Miért a gyerekeket büntetik? 
- Szerintük ez nem büntetés, sőt épp ezzel akarják ösztönözni őket arra, hogy jobban tanuljanak. 
- Egyetlen gyereket sem fog motiválni, ha megadják a lehetőséget, hogy megbukjanak. A BTMN-es gyerekek eddig sem csak azért kaptak felmentést, hogy megússzák az értékelést, hanem azért, hogy ne maradjanak vissza, ne kelljen évet ismételniük. Nekik több idő kell, hogy felzárkózzanak. Egyetlen civilizált, sikeres oktatási rendszerrel rendelkező országban sem teszik ki annak ezeket a gyerekeket, amit most a kormány tervez. 
- Balog Zoltán miniszter szerint épp a köznevelési rendszer évtizedes átalakítása zárul le. Ön hogy látja?
- Mégis hogyan zárulna le, ha a Nemzeti alaptantervet is most akarják átalakítani? Itt van a kilenc évfolyamos iskola homályos terve is. Nem tudni, pontosan mit akarnak az iskolaszerkezeti átalakításokkal. Mindig bedobnak valamit, de semmi nem áll össze egy egésszé. Nem állt meg a túltolt bicikli. Az igazság az, hogy jelenleg szinte semmi nem működik jogszabályszerűen. Erre volt jó a központosított állami fenntartás. A kézi vezérlés alapja ez.

Szerző
Frissítve: 2017.06.02. 15:54

Tarlós látja a (3-as metró) alagút végét

Publikálás dátuma
2017.06.02. 12:49
FOTÓ: Tóth Gergő
Várhatóan a 3-as metró három felújítási szakasza közül a déli szakaszon indulhatnak meg a közeljövőben a felújítási munkálatok - jelentette be Tarlós István főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A déli szakasz állomásai és az alagút teljes felújítása kezdődhet majd meg, ha erre megadja az engedélyt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy ebben az esetben kora ősszel indulhatnak meg a munkálatok. Megjegyezte, a további szakaszok - az északi és a középső - esetében egy évük van arra, hogy megpróbáljanak olcsóbb ajánlatokat begyűjteni.

Tarlós István közölte azt is, hogy jövő szerdán részt vesz a kormányülésen, és ott elmondja elképzeléseit a metrófelújításról. A főpolgármester úgy fogalmazott, "bizonyos várakozás ellenére van előremozdulás, és bizony látszik az alagút vége". 

"Összetett problémával állunk szemben", és észre kell venni a felújításra vonatkozó ajánlatoknál, hogy nem az anyagárak ugrottak meg, hanem a díjak. Ennek az az oka, hogy "az iparosok tekintélyes része elment" - mondta Tarlós István. Kifejtette, a jelenlegi helyzet az, hogy a négy tenderre beérkeztek az ajánlatok, és négy jogilag független tenderről van szó: a három felújítási szakaszra van három, az állomásokra vonatkozó tender, a negyedik tender pedig az alagút felújítására vonatkozik. Továbbá van egy érvényes 137,5 milliárd forintos támogatási szerződés.

A négy tender közül kettő kezelhető, az alagút felújítása esetében például 15 százalék körüli a költségtúllépés - közölte Tarlós István. Kijelentette, "életszerű feltételezni", hogy a 137,5 milliárd forintos fedezet alapján az alagút és a déli szakasz állomásai esetében elindulhatnak a felújítási munkálatok. Ha az NGM megadja a szerződéskötésre az engedélyt, akkor megkezdődhet a munka - fűzte hozzá a főpolgármester.

A római-parti védművel kapcsolatban azt közölte, hogy a tervezés a vége felé jár. A részterveket és a környezeti hatásvizsgálati dokumentumokat június 7-ig észrevételezik, a Fővárosi Csatornázási Művek 42 napra becsüli a környezeti hatásvizsgálat eljárását, a vízjogi engedélyeztetés becsült időtartama két hónap.

Tarlós István közölte: a tendertervek július végére készülnek el, a tenderkiírás szeptemberre várható, ennek becsült időtartama körülbelül négy hónap. Ez azt jelenti, hogy december végére, legkésőbb január elejére szerződés lehet. Februárban, de legkésőbb március elején a munkálatok megkezdődhetnek, és a tervezett befejezési időpont 2019. nyár vége, ősz eleje - jelezte.

Kérdésekre válaszolva a főpolgármester elmondta, ha a metrófelújítás ügyében netán a főváros magára marad, akkor azért a saját erejére hagyatkozva is mindent elkövet, és ha másképpen nem megy, akkor hajlandók átcsoportosítani is az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programon (IKOP) belül. Ehhez valamiféle állami garanciára szükség lenne - jegyezte meg.

MSZP: Tarlós hazudik
Horváth Csaba pénteken tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: Tarlós István hazudik, amikor azt állítja, a főváros saját erőből is meg tud birkózni a 3-as metró felújításával.  A szocialisták fővárosi képviselője azt mondta, nem tudja, a főpolgármester miként nevezheti barátságosnak a felújítás első szakaszára érkezett tízmilliárdos többletköltséget, amikor a fővárosnak a BKV-dolgozók fizetésemelésére sincs meg a 7 milliárd forintos fedezete.
Az MSZP képviselője felháborítónak nevezte, hogy szerinte Tarlós a metrófelújítással kapcsolatban nem zárkózott el budapesti fejlesztések leállításától, szolgáltatások színvonalának csökkentésétől, valamint a hitelfelvételtől sem. A budapestiek átlagosan napi 20 milliárd forint adót fizetnek be az államnak, amely ilyen szempontból a főváros "számlavezető bankjaként" is tekinthető, és nem bújhat semmi mögé, ha Budapest 40 évente nyolcnapi befizetéséből fel akarja újítani egyik metróvonalát - fejtette ki.  

A Széll Kálmán térről szólva arról beszélt, nem jó, hogy három cég üzemelteti a teret, ezért egyet kell kinevezni, továbbá a hibák felszámolására megtörténtek az utasítások.

Szerző
Frissítve: 2017.06.02. 15:20