Vitatják Trump döntését

Publikálás dátuma
2017.06.03. 07:31
A Fehér Ház előtt tüntettek, amiért Trump felmondta a párizsi megállapodást FOTÓ: PROFIMEDIA
Trump bejelentése világszerte megdöbbenést keltett. Az Európai Unió vezetői megüzenték, nincs lehetőség a klímaegyezmény újratárgyalására.

Több amerikai városban – New Yorkban, Washingtonban a Fehér Ház előtt, Miamiban, San Diegóban és másutt – tüntetéseket tartottak azt követően, hogy Donald Trump közölte, az Egyesült Államok felmondja a 2015-ben megkötött történelmi klímamegállapodást, amelynek elfogadtatásában elődje, Barack Obama vezető szerepet játszott. A volt elnök sajnálkozását fejezte ki. „Még ha ez a kormányzat csatlakozik is ahhoz a maroknyi államhoz, amely nem törődik a jövővel, biztos vagyok benne, hogy a szövetségi államok, az amerikai városok, a vállalkozások továbbra is élen járnak majd a következő generációk védelmében” – közölte.

Amerikai városok, államok és vállalatok képviselői tervet készülnek benyújtani az ENSZ-nek, amelyben kiállnak az Egyesült Államok által a párizsi egyezményben vállalt korlátozások betartása mellett – jelentette a The New York Times. Eddig 30 város polgármestere, három állam kormányzója, több mint 80 egyetem vezetője, s több mint 100 nagyvállalat csatlakozott a kezdeményezéshez. Michael Bloomberg volt New York-i polgármester szerint e vállalások együttesen meg is haladhatják az eredeti tervet: 2025-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 26-28 százalékos csökkentését ígérte az Egyesült Államok a 2005-ös szinthez képest. Kalifornia, New York és Washington állam, Los Angeles, Atlanta és Salt Lake City is csatlakozott a többi között, s az a Pittsburgh is, amelyet Trump a beszédében idézett, mondván: „Nem azért választottak meg, hogy Párizs, hanem azért, hogy Pittsburgh érdekeit védelmezzem”. A város nem kér Trump védelméből, továbbra is kitartanak a klímacélok teljesítése mellett. Elon Musk, a Tesla vezetője, s Robert Iger, a Disney főnöke egyaránt bejelentette, kilépnek Trump fehér házi tanácsadó testületéből.

Trump a klímadöntés bejelentése után telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Theresa May brit, valamint Justin Trudeau kanadai kormányfővel. Noha az amerikai elnök felvetette, hogy kész újratárgyalni az egyezményt, Merkel, Macron és Paolo Gentiloni olasz kormányfő közös nyilatkozatban utasította el a bolygó jövője szempontjából kulcsfontosságú nemzetközi megállapodás újratárgyalásának lehetőségét. Angela Merkel közölte: "A washingtoni döntés nem tartóztatja fel a Föld védelme mellett elkötelezett erőket". Csalódottan nyilatkozott Theresa May is, mondván, az egyezmény garantálja a jövendő generációk biztonságát. Emmanuel Macron szerint az amerikai elnök hibát követett el. A francia elnök Trump kedvelt fordulatát használta fel: "Valamennyiünk kötelessége, hogy a bolygót naggyá tegyük!"

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte: "Megingathatatlan az unió elkötelezettsége. Az EU továbbra is vezetni fogja a kílmaváltozás elleni harcot. Az Európai Unió és Kína minden korábbinál fontosabbnak tartja a fellépést a klímaváltozás ellen és az átállást a tiszta energiára" - olvasható a nyilatkozatban, amelyet Li Ko-csiang kínai kormányfő, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács és Juncker írt alá. Aszo Taro japán pénzügyminiszter hangsúlyozta, nem csupán csalódott, hanem dühös is a washingtoni döntés miatt. Elkeseredetten reagáltak a kis szigetállamok vezetői, akik számára egzisztenciális kérdés a klímavédelem. Hilda Heine, a Marshall-szigetek elnöke rámutatott: "Komolyan aggódunk, mivel a klímaváltozás frontvonalában élünk."

Utazási tilalom: a legfelsőbb bíróság dönt
A Trump-kormányzat a legfelsőbb bírósághoz fordul, kérve az alsóbb szintű bíróságok által leállított utazási tilalmának engedélyezését. Az elnöki rendelet második, javított változatának visszaállítását kezdeményezték, amely hat muszlim többségű állam polgárainak beutazását korlátozná átmenetileg. Az utazási tilalom bejelentése idején még foghíjas volt a legfelsőbb bíróság, azóta kiegészült a konzervatív irányba hajló, kilenc tagú taláros testület, s már a Trump által kinevezett új bíró, Neil Gorsuch is részt vesz a döntéshozatalban.

Szerző

Óvatosan a "tudományos" cikkekkel - Opiáttúladagolási járvány tört ki

Publikálás dátuma
2017.06.02. 22:01
Illusztráció/Thinkstock
A tudomány is szerepet játszott abban, hogy közegészségügyi problémává vált a vényköteles fájdalomcsillapítók túladagolása az Egyesült Államokban - derül ki a The New England Journal of Medicine (NEJM) orvostudományi folyóirat honlapján közzétett elemzésből.

Kanadai kutatók kimutatták, hogy az elmúlt évtizedekben tudományos kutatásokban több százszor pontatlanul idéztek egy 1980-ban közzétett levelet, amelynek szerzője, egy bostoni kórház köztiszteletben álló orvosa arról számolt be az amerikai orvostudományi folyóiratban, hogy mintegy 40 ezer, erős fájdalomcsillapítókkal kezelt kórházi beteg közül csupán négyen váltak gyógyszerfüggővé.

A szakemberek emlékeztettek arra, hogy az elmúlt két évtizedben drámai mértékben megnőtt az erős opiáttartalmú fájdalomcsillapítók, köztük az oxikodon felírása a betegeknek az Egyesült Államokban és Kanadában, és 1999 és 2015 között több mint 183 ezer haláleset következett be túladagolás miatt az Egyesült Államokban, jelenleg amerikaiak millió opiátfüggők. A válság részben annak a számlájára írható, hogy az orvosokat megnyugtatta az 1980-as levél arról, alkalmazásuk nyomán csekély a gyógyszerfüggőség kialakulásának a veszélye.

A kanadai kutatók mostani elemzésükben kimutatták, hogy azóta 608 alkalommal idézték a levelet tudományos publikációkban. 439 cikkben, amely referenciaként utalt az 1980-as levélre, a szerzők bizonyítékként idézték a megállapítást, hogy a gyógyszerfüggőség ritka az opiátokkal kezeltek körében. 491 cikk szerzője egyáltalán nem utalt az eredeti levél azon kitételére, hogy a betegeket kórházban kezelték az erős fájdalomcsillapítókkal, és néhány szerző helytelenül mutatta be a levél következtetéseit.

A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a NEJM-ben 1980-ban publikált levelet "sokat és kritikátlanul idézték mint bizonyítékot a ritka gyógyszerfüggőségre a hosszú távú opiátterápia után". "Hisszük, hogy ez az idézési mód hozzájárult az észak-amerikai opiátválsághoz, segítette megnyugtatni az orvosokat a túladagolás kockázatát illetően" - írták.

Emlékeztettek arra, hogy 2007-ben az OxyContin nevű fájdalomcsillapító gyártója és három magas beosztású vállalatvezető bűnösnek mondta magát abban a szövetségi bűnügyben, amelyben azzal vádolták őket, hogy félrevezették az engedélyező hatóságokat, orvosokat és betegeket a gyógyszer túladagolásának kockázatát illetően. "Ténymegállapításaink felhívják a figyelmet a pontatlan idézés lehetséges következményeire és a gondosság szükségességére korábbi tanulmányok idézésekor" - olvasható az elemzésben.

Az 1980-as levél szerzője, Hershel Jick, a Bostoni Egyetem orvosközpontjának gyógyszerszakértője az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában elmondta, szégyenérzet tölti el, hogy egykori levelét a gyógyszergyártók ürügyként használták fel annak terjesztésére, hogy ezek a fájdalomcsillapítók nem okoznak függőséget. Elmondta, levelében ő csupán kórházban opiátokkal rövid ideig kezelt betegek esetét idézte, és nem utalt a járóbetegek általi hosszú távú használatra.

Szerző

Oslo lesz "Európa Zöld Fővárosa" 2019-ben

Publikálás dátuma
2017.06.02. 20:07
Oslo/Thinkstock fotó
A norvégiai Oslo nyerte el a 2019-es Európa Zöld Fővárosa címet egyebek közt azzal az átfogó megközelítésű programmal, amely a biodiverzitás megőrzését, a társadalmi befogadást, illetve a tömegközlekedés és az egészségügy fejlesztését is magában foglalja - tudatta pénteken az Európai Bizottság.

A bizottsági közleményben kiemelték: a zsűri nagyra értékelte a norvég fővárosnak az autós közlekedés visszaszorítását célzó kezdeményezését. "Az európaiak több mint kétharmada városokban él. Az Európa Zöld Fővárosa cím mutatja, hogy a városok úgy is növekedhetnek, hogy közben megőrzik zöld szívverésüket" - fogalmazott Karmenu Vella környezetpolitikáért felelős uniós biztos.

A 2010-ben létrehozott Európa Zöld Fővárosa címet minden évben olyan város tölti be, amely úttörő a környezetvédelemre tekintettel lévő életmód kialakításában, valamint különleges erőfeszítéseket tett a környezet és az életminőség javítására, a fenntartható fejlődés megteremtésére. A brüsszeli testület arról is beszámolt, hogy az úgynevezett Európai Zöld Levél díjat a belgiumi Leuven és a svédországi Vaxjö megosztva kapja meg 2018-ban. Az elismerésre olyan 20-100 ezres lakosságú városok pályázhatnak, amelyek sokat tettek a környezet javítása érdekében.

Leuven esetében elsősorban a klímaváltozás elleni küzdelmet és az energiahatékonyságot, Vaxjö kapcsán pedig a fenntartható fejlődést emelték ki.

Szerző