Mosányi Emőke Forrás: Facebook
Mosányi Emőke a köztévében hétfőn azt mondta: a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek bizonytalanabbul, lassabban tanulnak átlagosan fejlődő társaiknál, ugyanakkor kiemelt tanári, szülői odafigyeléssel meg tudnak felelni az iskolai elvárásoknak.
A főigazgató szerint az osztályozás folyamatos bevezetése megfelelő motivációt jelent majd náluk, így sok tanulási nehézséggel küzdő gyermeknek nem kell majd 14-18 éves korában szembesülnie például azzal, hogy azért nem tud továbbtanulni, mert egy klasszikus érettségi tantárgyból nem kapott érdemjegyet.
Mint ismert, kedden a parlament kormánypárti többsége elfogadta a köznevelési törvénynek azt a módosítását, amely egyes tantárgyak esetében megvonná a felmentés lehetőségét a BTMN-es gyerekektől. Így akár meg is buktathatják őket. Tették ezt arra hivatkozva, hogy sokan visszaélnek ezekkel a felmentésekkel, miközben erről semmilyen kimutatás, felmérés nem készült. - Ezeket a felmentéseket nem a gyerekek írják maguknak, hanem szakemberek állítják ki. Vizsgálatokkal kell alátámasztani, hogy a gyerek valamilyen nehézséggel küzd - fogalmazott lapunknak Gyarmathy Éva nevelés-lélektani szakpszichológus. Az MTA TTK tudományos főmunkatársa és a magyarországi Diszlexia Központ alapítója szerint szakmailag elfogadhatatlan, hogy a törvénymódosítástól a kormány azt is reméli, hogy a gyerekek, szülők, tanárok majd "motiváltabbak" lesznek a nehézségek leküzdése érdekében.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekeket érintő törvénymódosítás célja, hogy sokkal több fejlesztésben és segítségben részesüljenek, ne a „magára hagyás”, a „lemondás” és a tantárgyi felmentés legyen esetükben a kizárólagos eszköz - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményében.
Mint írták, az egyes tantárgyak, tantárgyrészek alóli felmentés helyett az iskola köteles a tanuló fejlesztéséről gondoskodni. Csakhogy szakértők épp arra figyelmeztetnek, hogy a fejlesztő pedagógusok hiánya miatt számos iskolában jelenleg nem biztosított a megfelelő fejlesztés, emellett úgy vélik, a felmentés nem "magára hagyás" vagy "lemondás".
A módosítás felmenő rendszerben, 2018. szeptember 1-jével lép életbe. Az Emmi hangsúlyozta: az a BTMN tanuló, akit 2018. augusztus 31. napjáig valamilyen tantárgyból felmentésben részesült, a mentesítés időtartamának félbeszakadása nélkül, középfokú iskolai tanulmányainak befejezéséig az értékelés és a minősítés és az adott tárgy esetén az érettségi alól is mentesülhet.
Gyarmathy Éva hangsúlyozta: ő maga sem a felmentés híve, de annak a lehetőségét csak akkor lenne szabad megszüntetni, ha a megfelelő fejlesztések biztosítva vannak. Csakhogy jelenleg az iskolákban alig van fejlesztő pedagógus, az érintett gyerekeknek csupán töredéke kap szakszerű fejlesztést. Így megvonni a felmentést súlyos hiba. - Korábban egyébként a beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákat is "zavarként" tartották számon, ma már "csak" nehézségnek nevezik őket. Átnevezni mindent lehet, de attól a probléma nem szűnik meg - tette hozzá.
Gyarmathy Éva szerint azzal, hogy az elfogadott törvénymódosítással elveszik a a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő diákoktól a felmentéseket, a gyerekeket büntetik az oktatás nem megfelelő volta miatt, egész életükre kudarcokra ítélik őket. "Az atipikus fejlődésű gyerekek nem fognak megtanulni írni, olvasni, számolni attól, hogy megbuknak vagy gyenge osztályzatokat kapnak, ha továbbra sem hatékony módszereket használó oktatásban részesülnek. Jó eséllyel sokan sajátos nevelési igényűvé válnak, és ezzel tovább terhelik az amúgy is túlterhelt ellátórendszert" - figyelmeztetett Gyarmathy Aáry-Tamás Lajos ombudsmannak küldött levelében.
