- Kitálal a leváltott FBI-főnök

James Comey volt FBI-igazgató csütörtökön jelenik meg a washingtoni szenátus hírszerzési bizottsága előtt. A meghallgatásnak hatalmas a tétje, hiszen Comey leváltása óta először, eskü alatt vall majd arról, valóban nyomást gyakorolt-e rá az elnök annak érdekében, hogy állítsa le a Trump-kampány embereinek kétes orosz kapcsolatai ügyében folyó vizsgálatot. Ez az igazságszolgáltatás akadályoztatásának minősülne, s akár alapot teremthetne a 45. elnök elleni alkotmányos vádemelési eljárás megindításához.

Comey ragaszkodott a nyilvános üléshez, de felvetődött, hogy Trump – elnöki kiváltságával élve – nem állíttatja-e le Comey tanúskodását, titkosnak minősítve kettejük beszélgetéseinek tartalmát. Kellyanne Conway, Trump kommunikációs tanácsadója nem zárta ki, hogy az elnök él ezzel a jogosítvánnyal. A The New York Times azonban két magas rangú fehér házi tisztviselőtől is úgy értesült, hogy Trump nem fogja útját állni Comey meghallgatásának. Jogi szakértők vitatják, hogy az „executive privilege” ez esetben egyáltalán érvényesíthető-e. A Watergate-ügyben volt ezzel kapcsolatos precedens, emlékeztetett a brit The Guardian, s akkor a bíróság úgy ítélt, hogy az elnök nem folyamodhat ehhez, ha magára nézve terhelő információkat akar leplezni

Susan Collins, Maine állam republikánus szenátora a CBS-nek vasárnap azt mondta, rengeteg kérdést készül feltenni a volt FBI-főnöknek, kíváncsi arra, pontosan milyen szavak hangzottak el, s milyen hangnemben. A kongresszus egyelőre hiába kérte az FBI-t, hogy mutassa be Comey feljegyzéseit, amelyeket e megbeszélésekről készített. Comey leváltásakor Trump nem mulasztotta el saját magát mentegetni, mondván, az FBI-igazgató háromszor is megnyugtatta: ellene nem folyik szövetségi vizsgálat. Comeyt megkérdezik majd, valóban kért-e tőle lojalitást Trump, próbálta-e akadályozni a nyomozást, s van-e bizonyíték arra, hogy Trump emberei összejátszottak Oroszországgal az amerikai elnökválasztás befolyásolására.

Ha Trump megpróbálta is leállítatni a nyomozást, nem járt sikerrel. Folytatódik a vizsgálat, méghozzá a korábbiaknál nagyobb intenzitással, és szélesebb körben. Jeff Sessions igazságügyi miniszter is bajban lehet, hiszen kinevezése előtt elhallgatta, hogy találkozott Szergej Kiszljak washingtoni orosz nagykövettel. Sessions ezért kivonta magát az orosz beavatkozással kapcsolatos nyomozásból. Az igazságügyi minisztérium helyettes vezetője, Rod Rosenstein (őt bízta meg az elnök, hogy Comey menesztését megindokolja) az FBI-főnök leváltását követően, május 17-én jelentette be, hogy különleges ügyészt (special counsel) nevez ki a Trump-kampány orosz kapcsolatainak kivizsgálására.

A vizsgálatot felügyelő különleges ügyész nem más, mint Robert Mueller, Comey elődje az FBI élén. Mueller George W. Bush és Barack Obama hivatali idejében is szolgált, személyét mindkét nagy párt elfogadja. Mueller előzetesen egyeztetett Comey-val, s „áldását adta” utóda nyilvános tanúskodására. A The Hill capitoliumi lapnak nyilatkozó szakértők szerint valószínűleg szigorú szabályokban állapodtak meg, hogy Comey tanúskodása ne hátráltassa a folyamatban lévő vizsgálatot. „Nem lennék meglepve, ha a hallgatóság csalódott lenne, mert Comey nem tesz közzé igazán zaftos részleteket” – mondta Mark Zaid, nemzetbiztonsági ügyekre szakosodott ügyvéd. Az FBI-nyomozás akár évekig is elhúzódhat.