Szabolcsi ingázók

Publikálás dátuma
2017.06.07 07:05
Sokan vannak, akik naponta több száz kilométert is kénytelenek utazni otthonuk és munkahelyük között A SZERZŐ FELVÉTELE
Fotó: /
Ez a kétlakiság sok vidéki ember életében jelen van. A szabolcsiak „vagonkalandja” nagyjából három és fél órás oda, s ugyanannyi vissza.

A gurulós bőröndök zakatolását már észre sem veszik, akik sokat hallják. Jönnek majd mennek, s életüket rendszeresen belecsomagolják a négykerekű dobozba. Átmenetileg máshol alszanak, más ételeket esznek, és persze közlekednek naphosszat: vonatra fel, metróból le, villamosról trolira, amíg aztán vissza nem fordulnak, hogy otthon is legyenek egy kicsit.

Ez a kétlakiság sok vidéki ember életében jelen van. A szabolcsiak „vagonkalandja” nagyjából három és fél órás oda, s ugyanannyi vissza. Ennyi ideig kell egy másokkal összezártan, ,,viselkedve” utazni, hogy ,,fent, Pesten” elkezdődjön a nap. Addigra persze túl vannak a feszes tartáson, feladták a tiszta mosdó iránti igényüket, utastársaik meglehet, megtudták, hogy horkolnak, és még az is előfordulhat, hogy egy vadidegennek – maguk sem értik, miért – kiteregették a családi szennyest. S amíg a mezei utasok a Debrecenben csatlakozó külföldi cserediákokra próbálnak nem bámulni, nem is gondolnák, hogy a mellettük ülő kilencven éves nagymama táskájában egy arany emlékkereszt lapul, amit az unokájának visz megmutatni.

– Nem volt könnyű életünk, apánkat málenkij robotra hurcolták, anyám hat gyerekkel maradt magára. A legkisebb testvérem két hónapos volt. Gyerekkor ide vagy oda, nekünk is dolgozni kellett. A férjem 13 évig volt hadifogságban Oroszországban, úgy került haza, 30 kilósan. Pedig milyen szép nagy ember volt! Túl kellett élni, akárhogyan – mondja Péter Béláné Borbás Julianna. Arcán sajátos mosoly, fáradtságnak, türelmetlenségnek, stressznek semmi jele. – Szeretek utazni, ez éltet. Voltam könyvelő, titkárnő, gyors- és gépíró, mindig megcsináltam, amit kellett, még nyugdíj után is. Most társadalmi munkában járok Pestre, nekem az a természetes, hogy dolgozni kell. Mindig is kellett.

Beszélgetésünkből kolbászillat rángat vissza: Murphy törvénye szerint minden járaton akad legalább egy utas kolbászos szendviccsel. Később majd az is kiderül, ki az aktuális béna „kezdő”: őt zárja be az önműködő vagonajtó. Egy hangos asszony Alfa Rómeóra alkuszik, telefonon. Könnyen azonosítható a tanárnő, és a randizó középkorú, mosolyt csal a nagymama-unoka páros az utasok arcára, ha mondókákat sorjáznak, és mindig utazik több idős házaspár, akik a gyerekekhez iparkodnak, hatalmas pakkokkal.

A vagon végében egy gyermekarcú, szép lány a tájba feledkezik. Mintha itt sem lenne. Míg testét a zakatoló fémszoba szállítja, ő egészen máshol utazik…

– A család Nyíregyházán, az összes lehetőség Budapesten van. Nem tudom lesz-e valaha elég erőm, bátorságom, hogy egyik vagy másik szerint lépjek? – sóhajt egy nagyot Kérész Sára zenetanár. Személyisége magával sodró, s szemében ott a táncházak minden öröme. – Sok lehetőséget kihagytam, ami költözéssel járt volna. Aztán valahogy megtalált egy állami ösztöndíj, amire 31 évesen keveseknek adódik alkalma. Talán nekem is az utolsó volt. Beiratkoztam, azután derült ki, hogy csak nappali tagozaton indulhatok. Egyéni tanrenddel két és fél évet ingáztam: hétfőn-kedden Pesten, aztán vissza a gyerekekhez. Sajátos ördögi mókuskerék ez, mint egy csattanó nélküli népmese. Volt egyszer egy szegény ember: hogy pénze legyen, munkát kellett keresnie, de előbb elment tanulni, hogy munkája legyen.

Neki mindig van terve, hogy mit csinál majd a vonaton, nem is zökkenti ki semmi az önmagával töltött értékes időből.

– Mondjuk felülni az utolsó vonatra egy hosszú nap után, és órákat menni hazáig, kimerítő. Rosszul esik, ha elfelejtenek időben szólni, hogy változik a fővárosi program. Kellemetlen, ha késik a vonat és nem érek oda, s kiakasztó, ha a fővárosiak több év után sem képesek számolni azzal: van, aki órákat utazik, mire odaér – mondja az asszony.

A diákok is állandó szereplői a vonatozásnak, a laza baráti társaságtól a vizsga előtt izguló lányokon keresztül, a magába zárkózott fülhallgatós, vagy épp ájultságig kimerült fiatalig.

– Közösségi oldalakon böngészve találtam olyan lehetőségeket, amiért ingáznom kell. Jelentkeztem képzésekre, nyitott műhelyekre, projektekbe résztvevőnek, önkéntesnek, s ezek révén később eljutottam Dániába, Görögországba, Lengyelországba is – sorolja az afrikai édesapja után cserediáknak kinéző fiatalember, Djogni Joel, aki máskülönben tősgyökeres nyíregyházi. Tavaly óta a Nemzeti Ifjúsági Tanács Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei koordinátora, s emiatt is sokat utazik. – Muszáj Budapestig menni, ha ott vannak a szakemberek, akikre szükségünk van, ott a nemzetközi jó példa, minden információ, ami ahhoz kell, hogy tájékozott légy. Várhatunk arra, hogy „lehozzák” vidékre a jó programokat, de ez nagyjából olyan, mint a sült galambra várni.

Így nem marad más, mint az ingázás. Napi három és fél óra oda. És ugyanannyi vissza.

2017.06.07 07:05

NER-lovagok sündörögnek a tokaji borkincs körül

Publikálás dátuma
2018.09.20 07:30

Fotó: /
Felbecsülhetetlen értékű, muzeális borkészlet halmozódott fel Tolcsván, és úgy tűnik, többen látnak benne zsíros üzletet.
Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél – ez a mondás jár mostanság azoknak a szőlőhöz és borhoz kötődő tolcsvai embereknek az eszében, akik attól féltik az itt őrzött, nagy értékű muzeális borkészletet, hogy az közvetve Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátjának érdekeltségébe kerülhet. Elterjedt ugyanis annak híre, hogy a több százéves aszúkat őrző Nemzeti Borkincstár a tárolópince felújításának idején a felcsúti gázszerelő cégéhez köthető tarcali Andrássy Kúria borpincéjébe kerül. – Márpedig, ha odakerül, egy része akár ott is maradhat, tárolás vagy megőrzés címén, láttunk már olyat a történelemben, hogy a nemzeti vagyon részét képező nagy értékű festmények, bútorok kerültek „letétileg” magánkúriákba – mondták a tolcsvaiak, akik azzal keresték meg lapunkat, hogy veszélyben érzik a helyi muzeális borpincét. Itt az 1800-as évek közepétől őriznek borokat: az idők folyamán körülbelül 390 ezer palack gyűlt össze a Tokaji Borvidék aszúiból, borkülönlegességeiből.

A kormány tavaly jelentette be, hogy másfél milliárd forintot biztosít a világon egyedülálló borászati kincs borszakmai vizsgálatára, kezelésére, valamint a tárolás feltételeinek javítására, a bemutathatóság lehetőségeinek előkészítésére. A borokat féltőket az sem nyugtatja meg, hogy az utóbbi időben több alkalommal feltűnt Tolcsván Balla Attila vállalkozó: ő a helyiek szerint annak a Kékessy Dezső, volt párizsi nagykövetnek a pártfogoltja, aki korábban üzlettársa volt Orbán Viktor feleségének is. Balla Attila megjelenése Tolcsván azért is érdekes, mert ő az egyik tulajdonosa a 2010 áprilisában Kaliforniában alapított Vinum Tokaj International LLC-nek, amely arra kötött szerződést korábban a Tokaj Kereskedőházzal, hogy az USA-ban árulja a tokaji borokat. Később azonban Balla cége 11 millió dollárra beperelte a kereskedőházat tulajdonló magyar államot, azt állítva, hogy a 2014-ben kipattant tokaji borhamisítási botrány miatt nem tudta értékesíteni a készletet. Kékessy Dezső az egyik alapítója volt az analitikával foglalkozó Diagnosticum Zrt-nek, amely tavaly egy négymilliárdos megbízást nyert el az állam gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programjából arra, hogy megalkossa a magyar borok eredetmintázati térképét, és létrehozzon egy matematikai modellszámítás alapján elkészített, nemzetközileg is hiteles adatbázist. Kékessy Dezsőhöz azonban jelenleg már nem köthető ez a cég, miután az érdekleltségét eladta. A helyiek szerint az analitikai vizsgálatokat a NÉBIH laborjai is képesek lennének elvégezni. Sőt, a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztosa tavaly még úgy nyilatkozott: a muzeális borokat őrző pince rekonstrukciójával együtt elkezdődnek a borkészlet állagmegóvásával összefüggő borszakmai feladatok, és a programban az FM az Országos Borszakértő Bizottsággal, helyi borszakértőkkel, borászokkal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal borászati és alkoholos italok igazgatóságával, valamint a Szent István Egyetem borászati tanszékével együttműködve dolgozik. Az analitikai vizsgálatokba magáncég bevonásáról ekkor még nem esett szó. Kerestük Balla Attilát, aki Facebook-profilja alapján jelenleg is a tokaji borok promóciójával foglalkozik –, de megkeresésünkre nem reagált. Az agrártárca a borkincstárral kapcsolatos kérdéseinkre azt válaszolta: a tolcsvai pincében található muzeális borkészlet valóban nagy értéket képvisel, ezért a kormány úgy döntött, hogy mintegy 1,5 milliárd forintos forrás biztosításával rendezi annak helyzetét. „Ennek keretében a pince felújítása mellett a borok azonosítására és analitikai vizsgálatára is sor kerül. Egy korábbi kormányhatározat rendelkezett a 2018. évi források biztosításáról, így a pince felújítása idén ősszel megindulhat, és az első üteme jövő év közepére be is fejeződhet” – írták. A tárca válaszában azt is megjegyezte, hogy a muzeális készlet megóvása érdekében a borok tárolása a felújítás ideje alatt a pince más helyiségeiben is lehetséges, így azok elszállítására nincsen szükség. A készlet tehát továbbra is Tolcsván marad. Arra, hogy miért kellett magáncéget bevonni az analitikai vizsgálatokba, azt a választ kaptuk, hogy a készlet értékének felbecsülése során a korábban kialakított koncepciónak megfelelően továbbra is a lehető legtöbb vizsgálat elvégzésére törekszenek, amelyhez igyekeznek a Magyarországon fellelhető legmodernebb kapacitásokat igénybe venni.
2018.09.20 07:30
Frissítve: 2018.09.20 07:30

„Ha van egy kis gerinc a Néppártban, kizárnak minket”

Publikálás dátuma
2018.09.20 06:00
Orbán Viktor érkezik a strasbourgi vitára
Fotó: Európai Parlament/ DAINA LE LARDIC
A kormánypártban úgy látják, a mostani dokumentum a Tavares-jelentéshez hasonló sorsra jut majd, Orbánnak pedig még a Fidesz kizárása sem árthatna túl sokat. Volt, aki azon viccelődött, hogy a legszívesebben még tett volna néhány durva mondatot a szövegbe.
Hiába szavazták meg sokan az Európai Néppártból (EPP) is a Sargentini-jelentést az Európai Parlament múltheti ülésén, a Fideszben nem aggódnak sem az eredmény, sem pedig amiatt, hogy a magyar kormánypártnak távoznia kell az európai pártcsaládból. Pontosabban utóbbival kapcsolatban a legtöbben tartózkodtak attól, hogy saját érzéseiket megosszák velünk, a vélemények legtöbbje viszont arról szólt, hogy a Fideszben ebben az esetben sem lenne semmilyen belső bírálat, elégedetlenség a miniszterelnök politikájával szemben. „Miért lenne? Amikor Orbán Viktor egyszer csak kiléptette a Fideszt a Liberális Internacionáléból, akkor történt valami?” – tette fel a költői kérdést egy képviselő. (A Fidesz 1992-ben lépett be a szervezetbe, majd az Orbán Viktor által levezényelt konzervatív fordulat után 2000-ben hagyta ott a Liberális Internacionálét.) – Ha van egy kis gerinc az Európai Néppártban, akkor kizárnak minket – mondta minden irónia nélkül egy, az előző ciklusban még kormányzati szerepet vállalt fideszes képviselő. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a „gyengülő Néppárt, erősödő Fidesz” konstellációban nem számít kizárásra. 
Azok a Fideszes képviselők, akikkel beszéltünk, a kizárás lehetőségét és jelentőségét igyekeztek kisebbíteni, a legtöbben azt mondták, az EPP-nek úgysem érdeke, hogy a jövő évi európai parlamenti választások előtt kiélezze a helyzetet, így a kérdés szerintük napirendre sem kerül májusig. A legtöbben hasonlóan vélekedtek a Sargentini-jelentésről is. – Az egész nem szól majd másról, minthogy minden tagállamból idejön egy-egy miniszter, elbeszélgetnek a magyar kollégáikkal és mire a huszonhetedik is hazamegy, már rég elmúlt húsvét, jön a választás, és jön majd egy teljesen más Európai Parlament – mondta egy képviselő. A leggyakrabban hangoztatott vélemény azonban az volt, hogy a Judith Sargentini nevével jelzett dokumentum hasonló sorsra jut majd, mint „elődje”, a Tavares-jelentés. (Rui Tavares portugál EP-képviselő jelentését a magyar alapjogi helyzetről még 2013-ban fogadta el az Európai Parlament, a dokumentumnak és a döntésnek semmilyen következménye nem volt.) Abban viszont teljes volt az egyetértés, hogy hiába a kétharmados szavazatarány a Sargentini-jelentés mögött, a magyar kormány belpolitikai célokra remekül felhasználhatja az egészet. Még a strasbourgi parlamenti szavazás előtt egy EP-képviselő például azon ironizált lapunknak, hogy a legszívesebben még ők maguk tetettek volna bele néhány egészen durva mondatot a dokumentumba, hogy később hivatkozhassanak rá, csak „nyilván nagyon kilógott volna a lóláb”.

Kurz szerint „ez csak a párbeszéd kezdete”

Nincs hatással a Fidesz európai néppárti tagságára a Sargentini-jelentés elfogadása – mondta a Der Standard osztrák lapnak Sebastian Kurz kancellár. A 24.hu által idézett interjúban Kurz arról beszélt, világos a hozzáállása a demokráciához és az emberi jogokhoz, ezek az Európai Unióban nem vitathatók, de a jelentésről szóló szavazás „nem ítélet és nem bizonyíték, hanem az Orbán Viktorral folytatott párbeszéd kezdete”. Kedden egyébként elindult a Magyarország elleni eljárás, az EU soros osztrák elnöksége ugyanis megkapta az Európai Parlament elnökének levelét, amelyben a képviselő-testület a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményezi Magyarország ellen – írta a Bruxinfo. 

Megjött az „anti-Sargentini kampány”

Már el is készültek a kormány „tájékoztató kampányának” első darabjai a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban. A rövid videóban Orbán Viktor európai parlamenti felszólalását idézik, aki szerint a jelentéssel valójában „el akarják hallgattatni Magyarországot”, mert az „meg akarja védeni a határt, a magyar földet, a magyar embereket”. A szöveg közben Sargentini, Soros György és az európai liberális frakció vezetője, Guy Verhofstadt meglehetősen primitíven összemontírozott képe, valamint a határkerítés és egy Fideszes tüntetés látható.

2018.09.20 06:00
Frissítve: 2018.09.20 06:00