Mundruczó: másképp provokatív

Publikálás dátuma
2017.06.07 07:46
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Mundruczó Kornélnak holnap debütál a magyar mozikban a Jupiter holdja című filmje. A rendező célja elsősorban az volt, hogy megmutassa az a feszültséget, mely a társadalmunkat áthatja a 2010-es években.

– A Jupiter holdjának irodalmi alapjául szolgáló, Alekszandr Beljajev A repülő ember című regényének indiai főhőséből, hogyan lett Budapestre érkező szír bevándorló végül a filmben?

– Amikor 2013-ban Schubert Winterreise című dalciklusát megrendeztem Antwerpenben, két hetet töltöttem Bicskén a menekülttáborban, ahol migránsokkal vettem fel a videoinstallációhoz szükséges felvételeket. Itt döntöttem el, hogy a Jupiter holdjának repülő embere egy lesz közülük, aki egyfajta tükörként funkcionál majd a történetben. Amikor 2015-ben végül berobbant a migránsválság Európában, összeültünk és feltettük magunknak a kérdést: érdemes-, illetve le szabad-e leforgatni ezt a filmet vagy ez tabu. Végül úgy döntöttünk, belevágunk. Ezt éreztük helyesnek.

– Nem tart attól, hogy Jupiter holdja kapcsán a migránskérdés vitáit fogja elsősorban „látni” a közvélemény?

– Napi politikai kérdésekben nem tud egy játékfilm állást foglalni. Válaszokat adni sem lehetséges. Látleletet akartunk készíteni arról, hogy mit jelentett nekünk a 2010-es évek közepe. Azt, amit minden nap átélünk, egyfajta látleletként egy extrém vízióban előadva. Érzésem szerint ezt jobban lehet majd érteni és értékelni tíz év múlva, mert az adott pillanatban mindenki azt várja, hogy politikai módon működjön, adjon aznapi válaszokat félelmeinkre. Sajnos nincsenek jelenleg revelatív válaszaink, de már a diagnózis is nagy eredmény lehet. De persze ez egy “ forró téma”. Másképpen provokatív a Jupiter holdja: azzal, hogy megteremtettük azt a közeget, a paranoiát, ami minket körülvesz. A migránsválság problémáira semmilyen ismert ideológiára felhúzott érvelés nem ad választ.

– A külföldi kritika nem egyszer Az ember gyermekéhez hasonlította a Jupiter holdját. Ebben tényleg hasonló volt az elképzelt jövő atmoszférája.

– Nekem semmi bajom azzal, ha egy jó filmhez hasonlítják az alkotásaimat. Mindazonáltal elképesztően sok rendezővel hoztak már engem közös nevezőre eddig a pályám során. Ha engem kérdez, akkor én egyetlen nagy hatásról tudok beszámolni, az pedig Rainer Werner Fassbinder. Ez tudatos folyamat, szeretnék fassbinderi módon gondolkozni. Egyszerűen és igaz módon. A „többiek” nem járnak a fejemben.

– Tizenöt éve rendszeres résztvevője a Cannes-i filmfesztiválnak. Nem bánja, hogy nem nyert még soha Arany pálmát?

– Azt tudom, hogy rengetegen vágynak Cannes-ba. Én nem ismerek semmilyen más fesztivált ennyire behatóan, valóban itt indultam és folyamatosan jelen vagyok. Az, hogy öt játék- és két rövidfilmmel itt voltam, tényleg fontos visszaigazolás. Erre senki sem mondhatja, hogy érdektelen. De hangsúlyozom: végtelen jelentősége nincsen. Mindeneken túl egy filmnek úgyis a nézőkkel kell találkoznia. Egy néző visszajelzése adott esetben sokkal fontosabb is lehet mint a Cannes-i hisztéria. Mindazonáltal Cannes-ban jól lehet eladni külföldre a filmeket, így üzletileg fontos esemény.

– Igen, mert a market már nagyobb, mint maga a fesztivál.

– Pontosan. A nagy része meg politika és markerting. Vannak díjazható és kevésbé díjazható filmek. Aztán néha megtörténik a csoda, amikor Apichatpong Weerasethakul megnyerte 2010-ben az Arany pálmát a Boonme bácsival. Én nem kaptam Arany pálmát, de négy másik díjat már igen. De tovább megyek: Stanley Kubrick pedig rendezőként az életében nem kapott semmilyen díjat. Egyébként aki ismer tudja hogy nem vagyok versenyző típus a szemeben tulajdonképpen nemesebb morál nem nyerni.

– Nagyon sokat rendez színházban – egyre többet külföldön.

– Felszabadító színpadon rendezni és mai szemmel nézve, százezerszer bátrabb műfaj, mint a film. Nem a történet perfekcionizmusa a legfontosabb, hanem az, hogyan gondolkozol egy adott témáról vagy jelenségről. Ez pedig óriási szabadságot jelent, különösen, hogy bronzkorban élünk: minden konzervatív körülöttünk. Főleg a filmben, mely nagyon sok pénzbe kertül. Ma már nincs lehetőség kísérletezésre, egy Jancsó ma már nem tudná leforgatni a filmjeit. Nehéz formákat és szabályokat felszakítani. A bronzkor nem kedvez a nagy műveknek, nevetségessé válhatnak.

NÉVJEGY
Mundruczó Kornél 1975-ben született. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerzett diplomát előbb színész szakon 1998-ban Zsámbéki Gábor, majd 2003-ban film- és televíziórendezőként Szász János és Zsombolyai János osztályában. Főbb filmjei: Nincsen nekem vágyam semmi (2000), Szép napok (2002), Johanna (2005), Delta (2008), Szelíd teremtés - A Frankenstein-terv (2010), Fehér isten (2014), Jupiter holdja (2017). Színházban is rendszeresen rendez, az utóbbi években saját produkciókat hoz létre a Proton Színházzal.



2017.06.07 07:46

Havi 1,4 millióval nem számolnak el az EP-képviselők

Publikálás dátuma
2018.09.26 06:00

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az Európai Unió Törvényszéke elutasította az újságírók által benyújtott keresetet, vagyis egyelőre nem lesz nyilvános, az Európai Parlament tagjai mire költik havi a költségtérítésüket. A titkolózás viszont nem lesz sokáig fenntartható.
Remélem, az Európai Parlament (EP) mihamarabb eleget tesz annak a jogos társadalmi elvárásnak, hogy elszámoltassa a tagjait hivatali költségeikről — így reagált lapunknak Heidi Hautala finn zöldpárti EP-képviselő az Európai Unió Törvényszékének keddi döntésére. Határozatukban a bírák megállapították: a képviselők kiadásainak az ellenőrzése az EP hatáskörébe tartozik. Egyúttal helybenhagyták azt a döntést, amelyben a parlament megtagadta, hogy újságírók – köztük az Átlátszó oknyomozó portál munkatársai –hozzáférhessenek az EP-képviselők napidíjára, utazási és hivatali költségeik megtérítésére vonatkozó dokumentumokhoz. A törvényszék érvelése szerint a kérelmezők nem tudták kellőképpen megindokolni, miért van szükség a képviselők személyes jogainak korlátozására, ami együtt járt volna adataik továbbításával. Az Európai Parlament tagjai – a fizetésük mellett – havonta 4400 eurót (körülbelül 1,4 millió forintot) kapnak hivatali és adminisztratív költségeikre. Ennek elköltéséről nem kell számot adniuk. Az újságírók pereskedése és a civilek petíciói ráébresztették a képviselő-testületet, hogy inkább előbb, mint utóbb meg kell reformálnia a visszaélésekre módot nyújtó költségtérítési rendszert. Az erről szóló belső viták zárt ajtók mögött zajlanak az EP elnökéből és 14 alelnökéből álló grémiumban, a Büróban, amely a nyári szünet előtti utolsó ülésén nem tudott egyetértésre jutni a szükséges lépésekről. A testület valamennyi néppárti és néhány szocialista tagja leszavazta az előterjesztést, amely megszigorította volna a pénzköltés szabályait. A testület szeptember 11-re összehívott tanácskozásán pedig az elnök és az alelnökök többsége nem állt ki amellett, hogy a témát újra napirendre tűzzék. – A törvényszéki ítéletnek az az üzenete, hogy a reformot haladéktalanul végre kell hajtanunk - hangsúlyozta lapunknak Heidi Hautala, aki a reformot előkészítő parlamenti munkacsoport tagja.  – A parlament nem követelhet nyitottságot és átláthatóságot másoktól, miközben önmagát kivonja a követelmények teljesítése alól – mondta Hautala, hozzátéve, hogy a Bürónak ismét foglalkoznia kell a költségtérítés ellenőrzésének a bevezetésével. Ha az EP vezető testülete továbbra is gátolni fogja a reformot, akkor a Zöldek az EP Eljárási Szabályzatának módosításával próbálják majd elérni a változtatást. Ezt a parlament plenáris ülésének kell jóváhagynia.
2018.09.26 06:00
Frissítve: 2018.09.26 06:00

Fogaskerekek között beszélt az élet matematikájáról Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.25 22:14
Orbán Viktor az EuroSkills 2018 ünnepi megnyitóján
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Nem, ez nem egy futurista lázálom: a miniszterelnök az Euroskills megnyitóján, ipari díszletek között méltatta Magyarország „világszínvonalú szakmunkásait”. Akik valószínűleg külföldön inkább próbálnak szerencsét, hiszen itthon közel 84 ezer betöltetlen álláshely maradt.
Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján. Orbán szerint a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással. „Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van.Ezt a hátrányt kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” - fogalmazott a miniszterelnök. 
Orbán Viktor szerint Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, akikre büszke az ország, és akiket megbecsül. A magyarok a szellemi és fizikai erejükre, tudásukra és munkájukra számíthatnak - idézi szavait az MTI.
A legfennköltebb retorikai képek azonban csak ezután következtek: Orbán elmagyarázta, hogy – miként a szakmáknak – úgy az életnek is van matematikája. Az élet matematikájának alapképlete, hogy ha nincsenek fiatalok, nincs jövő sem. Ha megszületnek és vannak fiatalok, de úgy érzik, nincs jövőjük, akkor az országuknak sincs jövője. Ha az országoknak nincs jövője, akkor Európának sincs, és eltűnik minden, ami kétezer év alatt a földrészen létrejött – mondta a miniszterelnök.
A gazdasági statisztikák matematikája azonban nem kedvez Orbánnak: a napokban derült ki, hogy közel 84 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon – ennek több mint negyede az iparban –  miközben tavaly 25 ezer és 2016-ban pedig 29 ezer  ember hagyta el az országot, külföldön próbálva szerencsét. A „kalandvágyból itthon maradók” helyzete sem könnyű – legutóbb a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége  hívta fel rá a figyelmet, hogy a munkába álló fiatalok 25 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis nem érti a rábízott feladatot. Az MGYOSZ ezért a kormánytól kérte, állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát, hogy ne képzetlen pályakezdők essenek ki az iskolapadból.
2018.09.25 22:14
Frissítve: 2018.09.25 22:17