béremelés;

2017-06-07 07:23:00

Béremelés miatt beruházásokat halasztanak

A kormánynak aligha az volt a célja az év elején megemelt minimálbérrel, hogy a vállalkozások ennek hatására bizonytalan időre elnapolják fejlesztéseiket. Márpedig az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) friss kutatása szerint a társaságok nagy aránya éppen erről döntött a magasabb minimálbér okozta tehernövekedés hatására.

A mintegy 3200 vállalkozás megkérdezésével készült felmérés eredménye szerint a leginkább jellemző reakció a béremelésre a tervezett létszámfelvétel elhalasztása. A cégek csaknem harmada döntött így. Jellemző válaszlépés – a bérfeszültségek elkerülése érdekében - az is, hogy a minimum felett keresők bérét szintén megemelik. Erre valamivel több mint a társaságok negyede készül. Nagyon hasonló arányban – vagyis közel a válaszadók negyede - azonban arról határozott, hogy a tervezett beruházásait elhalasztja.

A reakciók tárháza azonban itt nem áll meg. Számos – mintegy 20 százalék - társaság például a mozgó bérek (például a jutalmak) csökkentése mellett döntött. Nagyjából minden tizedik vállalat módosítja a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait, részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi át őket, csökkenti egyéb juttatásaikat, de a palettán az is szerepel, hogy elbocsátásokat hajtanak végre.

A MKIK GVI tanulmányra egy nem túl örömteli körülményre is rámutat. A fenti lépéseket leginkább a mikrovállalkozások, a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedők, a tisztán magyar tulajdonban lévő, illetve a nem exportáló cégek körében gyakoriak. Vagyis jellemzően éppen az a kör, amelynek megsegítéséről lépten-nyomon nyilatkoznak kormányközeli megszólalok. Ezzel párhuzamosan éppen ebben a körben szeretné a látványos módon javítani a kabinet a versenyképességet is.

Hogy ez mennyire így van az feketén-fehéren kiderül, ugyanis ha csak a mikrovállalkozások válaszait veszik alapul, akkor esetükben 45 százalék azok aránya, ahol a tervezett létszámfelvétel elmarad, míg a másik három létszám-kategóriában (10-49 fő, 50-249 fő, 250 fő fölött) ez az arány 1-9 százalék között változik. A tervezett beruházások elhalasztása a mikrovállalkozások körében pedig megközelíti a 40 százalékot. A másik három esetben ez is jóval alacsonyabb, nem haladja meg a 7 százalékot, sőt 250 fő fölöttiek esetében ez 0 százalék. E szerint nagyon úgy tűnik, hogy amit egyik kezével ad az Orbán-kormány – például a társasági adó, a munkáltatói járulék, a kisvállalati adó (kiva) mérséklése – azt a másik kezével, az említett béremeléssel, ha nem is közvetlenül, de mégiscsak elveszi.