Béremelés miatt beruházásokat halasztanak

A kormánynak aligha az volt a célja az év elején megemelt minimálbérrel, hogy a vállalkozások ennek hatására bizonytalan időre elnapolják fejlesztéseiket. Márpedig az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) friss kutatása szerint a társaságok nagy aránya éppen erről döntött a magasabb minimálbér okozta tehernövekedés hatására.

A mintegy 3200 vállalkozás megkérdezésével készült felmérés eredménye szerint a leginkább jellemző reakció a béremelésre a tervezett létszámfelvétel elhalasztása. A cégek csaknem harmada döntött így. Jellemző válaszlépés – a bérfeszültségek elkerülése érdekében - az is, hogy a minimum felett keresők bérét szintén megemelik. Erre valamivel több mint a társaságok negyede készül. Nagyon hasonló arányban – vagyis közel a válaszadók negyede - azonban arról határozott, hogy a tervezett beruházásait elhalasztja.

A reakciók tárháza azonban itt nem áll meg. Számos – mintegy 20 százalék - társaság például a mozgó bérek (például a jutalmak) csökkentése mellett döntött. Nagyjából minden tizedik vállalat módosítja a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait, részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi át őket, csökkenti egyéb juttatásaikat, de a palettán az is szerepel, hogy elbocsátásokat hajtanak végre.

A MKIK GVI tanulmányra egy nem túl örömteli körülményre is rámutat. A fenti lépéseket leginkább a mikrovállalkozások, a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedők, a tisztán magyar tulajdonban lévő, illetve a nem exportáló cégek körében gyakoriak. Vagyis jellemzően éppen az a kör, amelynek megsegítéséről lépten-nyomon nyilatkoznak kormányközeli megszólalok. Ezzel párhuzamosan éppen ebben a körben szeretné a látványos módon javítani a kabinet a versenyképességet is.

Hogy ez mennyire így van az feketén-fehéren kiderül, ugyanis ha csak a mikrovállalkozások válaszait veszik alapul, akkor esetükben 45 százalék azok aránya, ahol a tervezett létszámfelvétel elmarad, míg a másik három létszám-kategóriában (10-49 fő, 50-249 fő, 250 fő fölött) ez az arány 1-9 százalék között változik. A tervezett beruházások elhalasztása a mikrovállalkozások körében pedig megközelíti a 40 százalékot. A másik három esetben ez is jóval alacsonyabb, nem haladja meg a 7 százalékot, sőt 250 fő fölöttiek esetében ez 0 százalék. E szerint nagyon úgy tűnik, hogy amit egyik kezével ad az Orbán-kormány – például a társasági adó, a munkáltatói járulék, a kisvállalati adó (kiva) mérséklése – azt a másik kezével, az említett béremeléssel, ha nem is közvetlenül, de mégiscsak elveszi.

Szerző
2017.06.07 07:23

Négyszeres áron veszi offshore-cégektől a világörökségi zóna házait az állam

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:39
Andrássy út 70.
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Milliárdokat fizet az állam egy kiskapuk által lyuggatott törvény alapján, és eközben van, hogy egy vagyon tűnik el nyom nélkül. Két nagyon gyanús ingatlanvásárlás miatt követel ÁSZ-vizsgálatot az MSZP.
2017 decembere óta ha valaki el akarja adni a világörökségi zónában álló ingatlanját, akkor azt fel kell ajánlania az államnak, amelynek elővásárlási joga van. A törvény alapján két házat is vett már az állam, milliárdokkal azok korábban becsült értéke fölötti áron, átláthatatlan hátterű cégektől - írja a 444.hu. Az MSZP mindkét esetben az Állami Számvevőszék vizsgálatát követeli.

675 millióra tartották, 3 milliárdot fizetett érte a Miniszterelnökség

Az egyik gyanús ügylet - egyben az első, hogy a kormány élt a világörökségi zónákról szóló törvény szerinti elővásárlási jogával - a Malév volt székházának esete. Az épület a Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az V. kerületben. Az eladó cég 2017-es beszámolója szerint 675,8 millió forint értéken tartotta nyilván az ingatlant. Aztán idén januárban, mikor a házat eladásra kínálták, a Miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, Lázár János nyilatkozott, hogy élni akar a kormány az elővásárlási jogával, és kész kifizetni a 8,2 millió eurós vételárat. Akkori árfolyamon ez 2,54 milliárd forint volt. Végül megfejelte az árat még egymillió euróval nyáron a már Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség. Ennek nem ismert az oka, de tény, hogy végül az eladó beszámolója szerinti árnál 2,31 milliárd forinttal drágábban, 2,986 milliárdért került az államhoz az épület.
A törvény szerint az elővásárlás esetében az ár úgy derül ki, hogy az eladó benyújt egy szándéknyilatkozatot egy potenciális vevőtől, hogy ennyiért tudná eladni az ingatlant, és ha az állam ennyiért megvenné, akkor viheti. Itt jelentkezik a törvény első nagy hibája: a "vevő" szándéknyilatkozata vagy szerződéstervezete nem kötelezi őt semmire.
Könnyű tehát feltornázni az árakat, és ha a kormányt sikerül ezzel megvezetni - vagy egyéb okai vannak a döntésre - jóval a piaci ár felett lehet túladni az épületen.
Felmerült egy másik probléma is az ügylettel: az eladó cég, az Atrium Estate Kft. fele részben egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában volt. A magyar törvények szerint az állam viszont nem üzletelhetne nem átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal. Tóth Bertalan pártelnök feljelentést tett az ügyben, de a XIII. kerületi ügyészség nem indított nyomozást, mert "nem áll a rendelkezésükre" sem az adásvételi szerződés, sem az Atrium Estate átláthatósági nyilatkozata. Ilyet egyébként minden állammal üzletelő cégnek le kell adnia 2011 óta. Amikor Tóth rákérdezett Polt Péternél, hogy miért nem szerzik be ezeket a papírokat a Miniszterelnökségtől, akkor a legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy ezeket Tóthnak kellett volna csatolnia a feljelentéséhez. Egy előkészítő eljárás azért elindult, ami jövő februárban hozhat eredményt.

1,64 milliárdra becsülték, 2,9 milliárdot fizetett a kormány

A másik gyanús bevásárlás, amit az MSZP kivizsgáltatna az ÁSZ-szal, egy Andrássy úti épület, a 70-es szám alatt lévő irodaházzá alakított palota, aminek az aljában egy cukrászda is működik. Ezt augusztus elején vásárolta meg a magyar állam, szintén az elővásárlási jogával élve.
9 millió eurót fizettek érte, vagyis akkori árfolyamon 2,9 milliárd forintot. Az eladó a Stena Property (Hungary) Kft. volt, aminek legutóbbi beszámolójában az ingatlanról a következő bejegyzés szerepel: "Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5.300.000 EUR." Vagyis 4,7 millió euróval - 1,257 milliárd forinttal - kevesebb, mint amennyiért az állam megvette.
A vásárlásról szóló kormányhatározatban végül 4 milliárd forintot különítettek el az épületre, de végül csak 2,9 milliárdot fizettek ki.
Hogy mi lett a többi 1,1 milliárd forinttal, arról nincs hivatalos feljegyzés az MSZP beadványa szerint.
A bevásárlásnál - csak úgy, mint az előző alkalommal - külső jogi segítséget igényelt a kormány. A megbízást - szintén, mint legutóbb - Répássy Róbert ügyvédi irodája kapta meg. Répássy 1998-2018 között fideszes parlamenti képviselő volt, 2010 és 2015 között pedig államtitkár az igazságügyi tárcánál.

Sok a kiskapu

Az elővásárlási jog nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor nem egy ingatlan, hanem az ingatlant birtokló cég cserél gazdát. Így szerzett Andrássy úti ingatlant a törvény hatályba lépése óta Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz köthető cég is: hivatalosan üzletrészeket vettek projekt cégekből, nem pedig ingatlant.
(A teljes cikk a 444.hu-n olvasható.)
2018.09.20 08:39

Öntözni akkor is muszáj, ha Áder aggódik a vízért

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:30

Fotó: / Németh András Péter
Az engedély nélküli kútfúrást a körtársasági elnök megfúrta, de a mezőgazdaságnak szüksége van az öntözésre. Új szabályozás jön, és a következő évtizedben 17 milliárd forintot szánnak öntözési célú fejlesztésekre.
Az elmúlt 110 évben a statisztikai adatok szerint 10 százalékkal csökkent a Magyarországon mért eső, illetve hó mennyisége, miközben az átlagos középhőmérséklet a globális trendekhez igazodva emelkedik. Eközben a hazai mezőgazdasági területek alig 2 százalékát, mindössze 80-100 ezer hektárt öntöznek a gazdák. Ez az európai átlag negyede – hívta fel a figyelmet Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke Áder János államfővel és Jakab Istvánnal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnökével szerdán tartott egyeztetések utáni sajtótájékoztatóján. 

Miért Áder?

Áder János köztársasági elnök, mint a vízügyekért elkötelezett államfő nemrég a Alkotmánybírósághoz küldte azt a törvénymódosítást, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélküli létrehozható vízi létesítmény, magyarul fúrt kút. Az Ab pedig úgy találta, neki van igaza: az indoklás szerint az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége a felszín alatti vizek védelme, illetve a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása. Az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése pedig más módon is elérhető.

Az öntözés hiánya és az aszály miatt például 2015-ben 6,4 millió tonna kukorica termett, az előző évi 9 millió tonnával szemben. Csak ebben az egy ágazatban akkor 100 milliárd forintos kár keletkezett – emlékeztetett a NAK elnöke. Az uniós szabályozás miatt elsősorban a felszíni vizekből lehet öntözésre vizet kiemelni, ezért ezt az irányt kell fejleszteni. 
A kamara 43 ezer gazdára és 1,2 millió hektárra kiterjedően végzett felmérése azt bizonyította, hogy a jelenleginél 270 ezer hektárral nagyobb területen öntöznének a gazdák. Az öntözéssel növényfajtától függően 25-40 százalékkal növelhető a termés. A korszerű öntözéses rendszer ugyanakkor rendkívül drága, de ez csak az egyik akadály. A birtokszerkezet sem kedvez az öntözéses gazdálkodás kialakításának. Legalább ekkora gond a bonyolult és drága vízjogi engedély kiváltása, amely estenként évekig eltarthat és 2 millió forintot is rááldozhat a gazda. Majd az engedély lejártakor mindent elölről kell kezdenie. Jakab István ígéretet tett arra, hogy az országgyűlés ki fogja gyomlálni az életidegen, a gazdálkodást hátráltató jogszabályokat, de hogy erre mikor kerül sor, azt nem tudta megmondani.  Győrffy bejelentette: a kormány a hatékony és fenntartható vízgazdálkodás érdekében 2020-2030 között évi 17 milliárd forintot szán öntözési célú fejlesztésekre. A Népszava kérdésére megerősítette, ez az ilyen célokat szolgáló víztározókra is érvényes lesz. Jakab István azt mondta: a fúrt kutakból a vízkiemelést csak akkor lehet megtiltani, ha megoldott a felszíni víz elérése. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jövőben kutat kizárólag szakember fúrhat és valamennyi kutat és a vízhozamukat nyilvántartásba kell venni, de úgy, hogy az a gazdálkodók számára semmilyen szankcióval ne járjon. A NAK elnöke megfontolásra javasolta, hogy a tisztított ipari és lakossági szennyvizet nem érkezési célú, például vetőmag termesztésre is hasznosítsák.
2018.09.20 08:30
Frissítve: 2018.09.20 08:30