Gyenge volt a fogyasztás, mégis nőtt a GDP

Publikálás dátuma
2017.06.08. 07:22
FOTÓ: NÉPSZAVA
A reálbérek kimutatható növekedése ellenére a lakossági fogyasztás alig-alig bővül. A legalacsonyabb jövedelműek nagy részének bevételeit átcsoportosították.

Bár egy hónap adataiból aligha lehet messzemenő következtetést levonni, de az elgondolkodtató, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom mindössze 2,5 százalékkal növekedett áprilisban, - a KSH szerdán közzé tett adatai szerint - a megelőző esztendő azonos időszakához képest. Nyoma sincs a kormányzati programmá emelt fogyasztás-vezérelt gazdasági növekedésnek. A tavasszal bejelentett versenyképességi lépések, az adócsökkentések és a bérmegállapodások - már a nemzetgazdasági tárca által is elismerten - csak hosszú távon támogatják majd a bővülést.

A minisztérium azonban abban téved - vélik a szakértők -, hogy a gazdasági növekedés záloga az, hogy megvédjük hazánk önállóságát a gazdaság-, az adó- és a foglalkoztatáspolitikában is. Ilyen védelemre ugyanis semmi szükség nincs, minél elmélyültebb gazdasági integrációra annál inkább. Nehéz magyarázatot találni arra, hogy a jelentős bérkiáramlások ellenére a lakosság miért nem növelte meg számottevően a vásárlásait - mondta lapunk érdeklődésére Virovácz Péter.

Az ING Bank vezető elemzője úgy véli, hogy a minimálbéresek és a garantált bérminimumosok 15, illetve 25 százalékos emelése csak részben érte el a hatását. Ennek oka, hogy a kiáramló jövedelem mintegy 15 százalék a szürkegazdaságból származik, amelynek fele olyan, amelynél a foglalkoztatottakat teljes mértékben zsebből fizetik, viszont a másik felét minimálbéren tartják, és az ezen felüli összeget fizetik zsebből. (Ez a minimálbéreseknek akár 60 százalékát is jelentheti.) Most nem történt más, mint az utóbbinak megfelelő részét minimálbéresítették. Erre utalt a blokkk.com internetes portál is, amikor a friss statisztikai adatokat úgy kommentálták, hogy jövedelme "a béren kívül máshonnan is lehet a családnak, gondoljunk csak a vállalkozói jövedelmekre, vagy a külföldön dolgozók hazautalásaira, vagy a feketézés surranó pénzeire."

A GDP viszont az első negyedévben az előzetesen számítottnál egytized százalékponttal jobban, 4,2 százalékkal növekedett. Amelyről Banai Péter Benő, államháztartásért felelős államtitkára az állami televízióban azt mondta, hogy az kétszerese az uniós átlagnak. Hozzátette, az építőipar és a szolgáltatások is jelentősen bővültek az első három hónapban, míg a mezőgazdaság némileg visszavett a növekedésből. Utalt arra, hogy a beruházások érdemben hozzájárultak a növekedéshez, és bővültek a kormányzati és uniós forrásból finanszírozott beruházások, valamint az otthonteremtési támogatások rendszerének köszönhetően a magánberuházások is.

Ebből kitűnik, hogy a tavalyi évtől eltérően idén ismét érkeznek az uniós pénzek, amelyek lendületet adnak a gazdasági bővülésének, és a külkereskedelem is az előzetes várakozásoknál jobban teljesít, bár a beruházások 28,4 százalékos bővülésével hirtelen megugrott az import részaránya is.

Az ipar 1,6, a szolgáltatások pedig 1,7 százalékpontot tettek hozzá a növekedéshez, de az év elején fellendülő építőipar is segítette a bővülést - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A szakember szerint viszont meglepő, hogy a fogyasztási komponens viszonylag gyengén szerepelt. A háztartások tényleges fogyasztása 2,5 százalékkal, a háztartások fogyasztási kiadása pedig 3,5 százalékkal nőtt. Mindez azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás a nettó reálbérek jelentős, több mint 8 százalékos növekedése ellenére visszafogottan járult hozzá a növekedéshez.

Miután az első negyedéves GDP-hez az ipar kiemelkedően járult hozzá, igencsak elgondolkodtató, hogy áprilisban 3 százalékkal csökkent az ipar teljesítménye éves összevetésben. A visszaesés annyiban meglepő, hogy az ipar lendületesen kezdte az évet, az év első három hónapjában ugyanis közel 8 százalékos volt a növekedés - közölte Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője véleménye szerint a 3 százalékos visszaesés egyszeri tényezőkkel magyarázható. Várhatóan májusban már újra pluszba kerül az ágazat termelése - tette a szakember. Az viszont még kérdéses, hogy az első negyedévben elért közel 8 százalékos növekedés tartható-e. A jelenlegi kilátások alapján az iparban ennél valamivel alacsonyabb, 5-6 százalékos többlet várható az év egészében.

A gazdaság növekedéséből ugyanakkor keveset észlel a lakosság.

Szerző

Támogatott konvektorcsere - Még a fűtési szezon előtt

Publikálás dátuma
2017.06.08. 07:21
illusztráció: Thinkstock
Lehetőség szerint a nyár folyamán, de mindenképp a fűtési szezon előtt gázkonvektorcsere-támogatási programot hirdet a kabinet – tudtuk meg az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM). A nyertes pályázók egy évet kapnának a kivitelezésre.

A kedden indult gázkazáncsere-pályázaton az elavult gázkészülékek csak kondenzációs gázkazánra cserélhetőek, 40 százalékos támogatási aránnyal, lakásonként hétszázezer forintos plafonnal. A tárca márciusban a konvektort kivette az így vásárolható készülékek sorából. Azoknak, akik ragaszkodnak a konvektorhoz, új pályázatot ígértek. A feltételeket májusra, az indulást júliusra tették, várható támogatási arányként 60 százalékot, keretként pedig másfélmilliárd forintot kilátásba helyezve. Ehhez képest a feltételek mindmáig váratnak magukra. Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár párttársa, Németh Szilárd baráti hangulatú parlamenti kérdésére már nem jelölt meg konkrét indulási időpontot. Viszont támogatási arányként már 80 százalékot említett.

Egy lapunk által megkérdezett szakértő szerint a konvektorcsere nagyságrendileg olcsóbb a kazánfejlesztésnél. Ezért a lehetőség a kevésbé módosakat célozhatja. Így furcsállotta, hogy e körnek nem különítettek el nagyobb összeget, akár a kondenzációs keret kárára. (A most futó pályázaton konvektoros rendszer is cserélhető kazánosra, körülbelül egymillióért.)

A kedden indult kondenzációskazános csereprogramot óriási érdeklődés kíséri: 24 óra alatt több mint 3 ezer 500 pályázatot nyújtottak be, mintegy 2 milliárd forintos, pályázónként átlag félmilliós támogatási igénnyel – adta hírül tegnap az NFM. A 3,5 milliárd forintos keretösszegből így további másfélmilliárd vissza nem térítendő támogatás a lakosság rendelkezésére áll – tették hozzá. Egyszersmind indulatosan cáfolták a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. keddi közlését, mely szerint „a keretösszeget perceken belül túligényelték”. Ezt a lapunk által megkeresett pályázók az időben előrehaladva több tízezresre emelkedő sorszámokra hivatkozva feltételezték. Ennek kapcsán a szaktárca tegnap lapunknak rögzítette: a kiadott kódok nem sorszámok, a rendszer véletlenszerű azonosítókat rendel a jelentkezésekhez.

A MEHI fontos előrelépésnek tekinti a mostani kiírást, de szükségesnek tartja a rendelkezésre álló források megemelését és az egységes, alapszerű támogatási rendszert - közölte az intézet. A szabályok 2015 ősze óta másfél-kétszeresére növelték a kazáncsere-költségeket. Így a lakosság inkább régi, környezetszennyező készülékeit javítgatja és a „szürke cserék” aránya is 40 százalékra tehető – véli az intézet. Felhívják a figyelmet, hogy a gyűjtőkéményes rendszerek felújítása egyik vissza nem térítendő támogatási rendszerbe se illeszthetőek be; e körre a kamattámogatott hitel se alkalmazható.

Szerző

A Posta felügyelheti az étel-, és italautomatákat

Publikálás dátuma
2017.06.07. 21:06
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
A szakmai szövetség számára értelmezhetetlen törvényjavaslatot nyújtott be még májusban Bodó Sándor fideszes országgyűlési képviselő az ital- és áruautomaták szabályozásával kapcsolatban - írta az mno.hu. 

Az eredeti terv szerint a készülékeket július 1-jétől kellene bekötni az adóhatósághoz egy online rendszeren, az automata felügyeleti egységeken keresztül. Több cég vállalkozott volna a felügyeleti rendszer kialakítására, egyben a szolgáltató szerepére, de a javaslatban megjelent az eddig ismeretlen, menedékes felügyeleti szolgáltató fogalma, amelynek kijelölése és szabályozása a kormány joga lenne. Ráadásul csak olyan cég láthatja el ezt a feladatot, amely a 2000-es lélekszám feletti településeken ügyintézésre alkalmas ügyfélszolgálatot működtet. Ehhez Magyarországon egyetlen cég rendelkezik megfelelő infrastruktúrával, méghozzá a Magyar Posta Zrt.

Szerző