Előfizetés

Egy szintbetolás kihívásai

Vas András írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.06.10. 07:08

Hosszú évek, s rengeteg ígéret után ugyanis tavaly végre megkezdődhetett a kaposvári Csiky Gergely Színház rekonstrukciója. Jelenleg a kevéssé látványos, statikai megerősítés fázisánál tartanak.

- Omlásveszély! – figyelmeztetett a tábla a kaposvári színház épülete előtt már vagy tíz esztendeje. A különbség csupán annyi, hogy akik jelenleg a teátrumban és környékén dolgoznak, tisztában vannak a veszéllyel, fejükön kobakot, azaz műanyag sisakot viselnek, ami - valljuk be - egy kisestélyi vagy egy öltöny mellé nemigen passzolna. Persze csinos ruhában már vagy nyolc hónapja nem jár erre senki, hiszen a társulat tavaly novemberben kiköltözött, hogy átadja helyét az építőmunkásoknak. Hosszú évek, s rengeteg ígéret után ugyanis tavaly végre megkezdődhetett a színház rekonstrukciója.

Utoljára a nyolcvanas évek végén újították fel az épületet, akkor a szoros határidők miatt néhány munkafolyamat összecsúszott, s a kivitelezési hiányosságok már a kilencvenes években jelentkeztek. Az azóta elhunyt Schwajda György igazgatósága idején úgy tervezték, az épület centenáriumára, azaz 2011-re sor kerül a rekonstrukcióra, ám az ígéretek mellé sohasem sikerült pénzt tenni, pedig a 2010-es kormányváltás után az egyik évadzárón Szita Károly polgármester bejelentette, Orbán Viktor személyesen ígérte meg neki, hogy jut pénz a Csiky-rekonstrukcióra. Vélhetően ő sem bő fél évtizeddel számolt…

- Nem is látszik olyan nagy különbség – jegyezte meg pikírten egy újságíró a csütörtöki sajtóbejáráson a homlokzatra mutatva. – Ha még bent lennének az ablakok, simán elhinném, este előadás lesz…

Erre persze még 2018 év végéig várni kell, a tervek szerint ugyanis addigra fejeződnek be a 9 milliárd forintba kerülő munkálatok, melyek jelenleg a kevéssé látványos, statikai megerősítés fázisánál tartanak.

- Magyarországon 1910-ben fogadták el a vasbeton-szabványt – magyarázta L. Balogh Krisztina városi főépítész –, így a kaposvári színház az elsők között épült ezzel a technikával. Az akkori elvárások és kivitelezés mára persze elavult, így a beton másfajta szilárdságot eredményezett. Éppen ezért minden egyes pillért külön meg kellett vizsgálni, főleg az előcsarnokban, mely alá egy újabb fogadószintet álmodtak a tervezők, s így az oszlopoknak plusz terhet kell majd elbírniuk, de a külső tartópilléreket is megerősítik. Az épület formája is megváltozik: az 1988-ban hozzátoldott részeket már el is bontották, s hátsó színpadra és a stúdiószínházra is ez a sors vár majd.

Az új épület kilenc méterrel hosszabb lesz, s lefelé és fölfelé is kap egy-egy új szintet.

De nemcsak az épület, a technika is megfelel majd a kor követelményeinek. Eddig gyakorlatilag nem létezett a színpad alatt gépészet, az új teátrumban viszont tíz méteres, dobforgós színpad, no és süllyedők és liftek segítik a rendezők és a színészek munkáját. A zsinórpadlásról is eltűnnek a mozgatáshoz szükséges kenderkötelek, a műszakiak gépekkel dolgozhatnak a jövőben.

A nézőtér is meredekebb lesz, s egy sorral kisebb az eddiginél, alatta gépészeti vezetékek futnak majd. Új díszpáholyok épülnek az eddigi műszaki vezérlés helyére, s az emeleti büfé is költözik, a második szinten pedig újat alakítanak ki. A legnagyobb kihívás persze az új fogadórész: egy kezdetleges technikával készült műemlék épület alá kell betolni egy új szintet anélkül, hogy összeomlana.

A tábla a bejáratnál mindenesetre minden nap erre figyelmeztet…

7-en a 7-ről - Kinek van több hátra, Orbánnak vagy Trumpnak?

Publikálás dátuma
2017.06.10. 07:07
Orbán Viktor Donald Trump mellett feszít a NATO-csúcson FOTÓ: Reuters/ Jonathan Ernst

Arató András

Klubrádió

Attól függ, honnan fúj a szél. Ha keletről, akkor a Felcsút a nyerő. Ha északról, akkor mindenki fázik. Délről a menekülteket fújja felénk a soros vihar. Hátszélben alig van különbség, ellenszélben Trump tarul néz ki, Orbánnak szotyola megy a szemébe.

Avar János

újságíró

Komoly dilemma elé állítottak: tőlem bármelyikük előzhet a bukásban, de nem bánnám a holtversenyt sem. Pillanatnyilag Trumpnak van erre nagyobb esélye, de a Watergate-botrány is két évig tartott, elnökbuktatást nem lehet elhamarkodni. S hát Orbán is rácáfolhat minden mai felmérésre, kérdezze csak meg londoni kolléganőjét.

Bolgár György

rádiós újságíró

Orbánnak. Egyrészt mert élete végéig miniszterelnök lehet, míg Trump maximum még hét és fél évig maradhat elnök. Másrészt mert Trumpnak csak pár milliárd dolláros vagyona van, míg Orbáné az egész ország. És harmadrészt ez az ország erős, büszke és európai, Amerika pedig gyenge, szégyenlős és nem is európai.

Friss Róbert

újságíró

Nagyjából egyszerre érhetnének célba és ott végre találkozhatnának.

Horváth István

hírlapíró

Orbánnak, ez nyilván való! Mert amíg szerencsétlen Trumpnak pechére egy James Comey jutott, addig Polt és Pintér Orbáné.

Horváth Zoltán

újságíró

Pontos dátumokkal természetesen felelőtlenség lenne dobálózni, de hadd osszam meg a teljesen biztos forrásból származó értesülésemet: minden újabb 24 óra elteltével pontosan egy nappal kerülünk közelebb a nevezett urak rezsimjének a végéhez.

Veress Jenő

a Népszava főmunkatársa

Ha arra gondolok, hogy Trumpnak nincs CÖF-je, Poltja, Németh Szilárdja, magyar ellenzéke, akkor valószínűleg Orbánnak. Trump nekem az első pillanattól az amerikai Jelcin. Csak őt nem a pia, hanem a kimondott hülyeségei miatt kell rendre talpra állítani nála felelősségteljesebb embereknek. Orbán meg áll magától, mint önmaga szobra.

Marad a civil billog

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.06.10. 07:06
A civilek Hősök Vétója II. - Civilek az országért, az ország a civilekért címmel rendezett demonstrációja a Kossuth Lajos téren
A kormány csak kozmetikázni próbálja az eleve elfuserált jogszabályt – a Magyar Helsinki Bizottság képviselője így reagált arra, hogy a civiltörvény módosításakor a kabinet néhány ponton változtat majd eredeti elképzelésén.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy a kormány a Velencei Bizottság jogi észrevételeit elfogadja, a politikai jellegű ítéletét nem tudja akceptálni. Lázár nem tért ki rá, hogy értelmezésében mi számít jogi, illetve politikai bírálatnak.

Az biztos, hogy a Velencei Bizottság előzetes szakértői álláspontja világossá tette: a törvény elfogadása előtt a kormánynak egyeztetnie kellene az érintett szervezetekkel. Lázár János halványan sem utalt rá, hogy a Fidesznek szándékában állna bármifajta konzultációt tartani. A miniszter nyilván úgy gondolkodik, hogy ez már a „nem akceptálható” politikai feltételek kategóriájába tartozik.

Azoknak a változtatásoknak a végrehajtására, amelyekre a kormány ígéretet tett, nagy valószínűséggel még a mostani összetételű Alkotmánybíróság is kötelezte volna – mondta lapunknak nyilatkozva Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtómunkatársa. A lényeg azonban nem változik: a „külföldről támogatott szervezetek” ugyanúgy billogot kapnak.

Miközben a kormány próbálja a látszatát kelteni a józan belátásnak, valójában egy kizsarolt, kierőszakolt törvényt akar elfogadtatni a jövő héten. Zádori Zsolt szerint a civilellenes törvénymódosítás felesleges, káros és nem szolgálja azt a célt, amit máskülönben a Velencei Bizottság is legitimnek tekint, a szervezetek átláthatóságát. Más civil szervezetekkel együtt a Magyar Helsinki Bizottság is egyedül azt tartja elfogadható megoldásnak, ha a Fidesz visszavonja javaslatát, vagy legalábbis az őszi ülésszakra halasztja az érdemben átdolgozott javaslat elfogadását.