R. Hahn Veronika (London);
Nagy-Britannia;brit választás;Theresa May;
2017-06-09 18:52:00
Noha a közvélemény-kutató intézetek többsége ezúttal is rosszul mérte fel a parlamenti választás kimenetelét, a YouGov helyesen jósolta meg a kampány utolsó napjaiban, hogy a voks patthelyzettel végződik. Pártvezetők és politikai kommentátorok egyaránt meghökkenve fogadták mégis a szavazókörzetek bezárásának pillanatában nyilvánosságra hozott, az elmúlt években megbízhatónak bizonyult BBC/ITV/Sky News exit poll kimenetelét, amely meglehetős pontossággal jelezte: a Konzervatív Párt marad ugyan a legnagyobb párt, de nem szerzi meg a 650 tagú alsóházban a kormányzáshoz szükséges 326 képviselői helyet.
A péntek reggelre nyilvánosságra került számok igazolták, hogy egyik nagy párt sem tud egyedül kormányt alakítani. Theresa May saját maidenheadi képviselői helyét ugyan fölényesen bebiztosította, de mégis csalódottan nyilatkozott. Rövid beszédében jelezte, hogy “akármilyenek az eredmények, az országnak stabilitásra van szüksége. A Konzervatív Párt teljesíteni fogja kötelességét a stabilitás biztosítására és arra, hogy együttesen előre tudjunk lépni”.
A 60 éves kormányfő péntek délelőtt az északír koronahű tömörüléssel, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP) állt folyamatos konzultációban, miután egyedül az ulsteriektől remélhette, hogy tíz mandátumukkal a toryk mögé állnak és hozzásegítik a Konzervatív Pártot egy nagyon csekély, de munkaképes többséghez. A hagyományosan szoros kapcsolatban álló két párt nem lép formális koalícióra és együttesen 328 mandátumuk nem ígér könnyű kormányzást és törvénykezést. A DUP elsődleges célja, hogy távol tartsa a hatalomtól a Jeremy Corbyn vezette Munkáspártot, mert ez az alternatíva “elviselhetetlennek” minősül számára. A párt a The Guardian szerint azzal a feltétellel megy bele a May-kabinet külső támogatásába, hogy nem jön létre olyan “Brexit-deal”, amely egy különleges státusz révén a távozás-párti tartományt fél lábbal az Európai Unión belül hagyja.
A veterán Jeremy Corbyn szenzációt keltett azzal, hogy képes volt a fiatalok megszólítására FOTÓ: GETTY IMAGES/CHRIS J. RATCLIFFE
Theresa May a választás éjszakáján megviseltnek látszott, péntekre már összeszedettebben indult - londoni idő szerint fél 1 órakor - a Buckingham-palotába. II. Erzsébettől a hagyományok szerint felhatalmazást kért a kormány megalakítására. A Downing Street 10.-be visszatérve újságírók előtt bejelentette, hogy az új kormány a korábban egyeztetett menetrend szerint folytatja le a Brexit-tárgyalásokat. A rezidenciára nem egészen 11 hónappal ezelőtt beköltözött May a választási kudarc ellenére azt a benyomást próbálja kelteni, hogy csakis ő képes a szigetország érdekeit képviselni a tíz nap múlva kezdődő kilépési tárgyalásokon. Pedig a vereséggel feléről győzelem nyomán súlyosan megkérdőjeleződött a volt belügyminiszter ítélőképessége.
Ahogy Laura Kuenssberg, a BBC befolyásos politikai főszerkesztője hangsúlyozta: “tekintélye helyrehozhatatlan kárt szenvedett”. David Cameron után, aki egy nem elkerülhetetlen EU-népszavazással kockára tette és elvesztette egy évvel korábban megszerzett hatalmát, Theresa May ugyanabba a csapdába esett bele. A rögzített ideig, öt évig tartó parlamenti ciklusról szóló törvény megváltoztatásával kiírt és elvesztett egy szükségtelen rendkívüli választást. Nehéz jól dönteni: 2007 őszén Gordon Brown éppen azért került bírálatok kereszttüzébe, mert a kedvező népszerűségi mutatók ellenére nem mert idő előtt kiállni az ország elé, hogy önálló mandátummal igazolja alkalmasságát a vezetésre.
A független pénzügyi-gazdasági kutatóintézet, az OMFIF pénteken kiadott jelentése szerint utoljára 1974-ben “számította el magát” ennyire brit miniszterelnök, Edward Heath, mint most Theresa May. A tavaszi “meglepetésszerű” választás ugyanígy döntésképtelen parlamentet produkált, azzal a különbséggel, hogy Harold Wilson Munkáspártja megelőzte a Konzervatívokat, majd a kilenc hónappal később megismételt voksoláson munkaképes többséget is szerzett.
May április 18-án, a választás kiírásával ki akarta használni, hogy szokatlanul nagy, több mint 20 százalékos fölénnyel állt az élen a közvélemény-kutatásokban a “szerencsétlen és félig-meddig irányíthatatlannak látszó” Labour előtt. “Össze akarta zúzni” a Munkáspártot, egyben támogatást szerezni a későbbi Brexit-megállapodáshoz. David Marsh, az intézet igazgatója szerint May választási programja is hozzájárult a balsikerhez, például azzal a gyorsan visszavont, “demencia adóként” emlegetett tervvel, amely szerint a tehetősebb idős embereknek jelentős önrészt kell vállalniuk gondozásukból.
Külföldi reakciók
Az európai vezetők gyorsan véleményt formáltak a bizonytalan eredménnyel végződött brit választásról. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke levélben gratulált Theresa Maynek kormányfői megbízásához, egyben figyelmeztetett a Brexit-tárgyalások elkezdésének sürgősségére, mert “nincs veszteni való idő”. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy Nagy-Britanniának “minél hamarabb kormányt kell alakítania”. Michael Roth, az Európáért felelős német miniszter “rendkívül büszkének” nevezte magát, amiért “a fiatal britek Európára, a szociális egyenlőségre és szolidaritásra szavaztak”. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-tárgyalója “öngólnak” nevezte a választás kiírását. Angela Merkel a maga részéről Mauricio Macri argentín elnökkel pezsgőzött egy órával az exit poll után.
Nincs pánik a pénz- és tőkepiacokon
Annak ellenére, hogy némileg váratlan eredmény született a brit előrehozott parlamenti választásokon, az angol font mindössze 1,5 százalék körüli értékkel, visszafogottan gyengült az amerikai dollárral szemben, és kötvénypiacokon sem volt eladási pánik, sőt a részvényárfolyamok inkább emelkedtek - mondta a Népszava érdeklődésére Kiss Mónika. Az Equilor vezető elemzője szerint ez azzal magyarázható, hogy a piaci szereplők kivárnak, egy második eladási hullám esetén 1,26-ig, majd az 1,23-as szintig is gyengülhet a font.
Ami a Brexit-tárgyalásokat illeti, jelenleg még nem tudni, hogy ki és kinek a képviseletében ül majd a tárgyalóasztalnál.
Ugyanakkor több pénzügyi csoport bejelentette már távozási szándékát Londonból, ezek között nem csak bankok vannak. A Lloyds Berlinbe készül, az HSBC (1000 fő költözhet) Párizsba, a Barclays és a Standard Chartered Dublint választotta, a Credit Suisse is ide készül. A Goldman Sachs (1000 fő) frankfurti áttelepülése is tény már, ide költözik a Citi (9000 fő) és várhatóan a JPM (4000 fő) is, amely dublini irodát is felállít majd. Sok szupranacionális intézmény is távozni kényszerülhet, ilyen például az európai gyógyszerhatóság (European Medicines Agency, EMA) és a bankhatóság (European Banking Authority, EBA) is. -B.M.