Művészettel az előítéletek ellen

Publikálás dátuma
2017.06.09 18:48

A romák számára a művészet mindig is az ellenállás egyik formája volt - hangzott el a berlini Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet (European Roma Institute for Arts and Culture, ERIAC) megnyitó ünnepségén, csütörtökön.

A Nyílt Társadalom Alapítvány, az Európai Tanács, illetve a német szövetségi kormány támogatásával életre hívott intézmény mérföldkő a roma művészet történetében. Egyebek mellett azzal a céllal jött létre, hogy kiállítási, megjelenési lehetőséget biztosítson a nemzetközi művészeti színtéren is meglehetősen alulreprezentált roma művészek számára.

A helyszínválasztás is jelentőséggel bír: a sokszínűségéről, el- és befogadásáról híres Berlin talán a legmegfelelőbb otthon az ERIAC számára a nemzetközi kulturális közegben, a városvezetés szemlélete, gondolkodásmódja is teljes mértékben egyezik az intézet által kitűzött célokkal. Michael Roth, a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere köszöntőjében elmondta: az ERIAC a német kormány teljes támogatását élvezni; elkötelezettek a romákat Európa-szerte érő előítéletek elleni küzdelemben, amelyben nagy segítséget jelent a roma művészeket és más értelmiségieket tömörítő kulturális központ. "Rendkívül nagy örömmel tölt el, hogy az ERIAC Berlinben, a demokratikus és liberális Európa szívében nyitja meg irodáját" - fogalmazott Roth.

Az intézet vezetőjének Junghaus Tímea művészettörténészt, az 52. Velencei Kortárs Művészeti Biennále első roma pavilonjának kurátorát választották. Junghaus 2010 óta a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének munkatársa, rendszeresen publikál a kortárs művészet témájában, különös tekintettel a kulturális sokféleség és a kisebbségi reprezentáció kérdésköreire. Megnyitó beszédében elmondta: az ERIAC központja lesz a romák önkifejezésnek, amellyel reményeik szerint felvehetik a harcot romák millióinak életét hosszú ideje megkeserítő társadalmi előítéletek ellen.

A megnyitó ünnepség utáni fogadáson Junghaus Tímea lapunknak elmondta: az Intézet szeptemberben kezdi meg működését. "Négy pilléren állunk. Ezek a művészet és kultúra, a holokauszt-kutatás és megemlékezés, illetve van egy publikációs funkció. De nem akarunk versenyben állni a már meglévő hasonló, kisebb szervezetekkel. Ugyancsak célunk, hogy létrehozzunk egy hatalmas hálózatot, amibe ezek a kisebb szervezetek is beletartoznak" - mondta, hozzátéve: az együttműködés során az ő működésüket is igyekeznek majd láthatóbbá tenni a nemzetközi színtéren. 

Beszélt arról is, hogy a tervezés során Berlin mellett más európai nagyvárosok, mint London vagy Brüsszel is szóba jött az ERIAC otthonaként; a lényeg az volt, hogy az európai kulturális terepen fontos szerepet betöltő főváros legyen. Végül azért döntöttek Berlin mellett, mert fontos szempont volt, hogy a város és az ország kormánya, annak politikája abszolút nyitott és befogadó legyen. Michael Roth miniszter már az elején a kezdeményezés élére állt, és jelezte, hogy Berlin tárt karokkal várja az ERIAC-ot. Arra a kérdésünkre, hogy Budapestre gondoltak-e, Junghaus úgy válaszolt: "Budapest nem nagyon jelentkezett azért, hogy otthont adjon nekünk".

Béres-csepp történelmi sebekre

Publikálás dátuma
2019.03.24 21:10

Fotó: Médiaklikk
Az idősebbek közül többen is találhatnak olyanokat a tágabb ismeretségi körükben, akik egykor Béres József kisvárdai háza előtt álltak sorba, mert híre ment, hogy az agrobiológus, biokémikus olyan csodaszert talált fel 1972-ben és osztogat ingyen, ami gyógyítja a rákot. Ha a rákot nem is gyógyítja, immunerősítőként, roborálószerként növelheti a túlélési esélyeket. A nyomelemeket, ásványi anyagokat tartalmazó Béres-csepp miatt feltalálóját 1975-ben kuruzslással vádolták meg. Pedig a szer mégsem felcímkézett desztillált víz: 1978-ban végül gyógyhatású készítményként kerülhetett forgalomba, majd 2000-ben hivatalosan gyógyszerré nyilvánították. A földijei által egyszerűen csak Józsi bácsinak hívott kutatót 2002-ben tüntették ki Széchenyi-díjjal tudományos munkásságáért és küzdelmes életéért. Több könyv, film, színdarab is készült az életéről – Kósa Ferenc filmrendező már az 1970-es években ütközött emiatt a cenzúrával −, legutóbb pedig egy négyrészes tévésorozat született Gyöngyössy Bence rendezésében, amelynek első epizódját szombat este mutatta be a Duna Televízió. A film épp a fentebb említett, jellemző képpel indul: hosszú sor áll Béres József háza előtt, amikor megérkezik a rendőrség, hogy letartóztassa, miközben ő a fürdőszobájában töltögeti cseppeket. A flashbackeket előszeretettel alkalmazó film a különböző idősíkokat váltogatva, mozaikszerűen mutatja be Béres József pályafutását, és jellemét. A főszerepet alakító Gáspár Tibor alakításában egy végtelenül elhivatott, örökké gondolkodó, jóakaratú és csodálatra méltóan kiegyensúlyozott karakternek látjuk, már-már földre szállt angyal, aki Gáspár Tibornak köszönhetően mégis hús-vér figura. Az már nem a színművészen múlt, hogy Béres egy-egy megszólalása inkább tűnik egy bölcseleti könyv vagy egy tanmese egy-egy mondatának. Bár néha túlságosan is steril a környezet – a korabeli kocsik fényezése úgy csillog, mintha veterán autók találkozójáról érkeztek volna −, a történelmi képeslapokat, az ötvenes, hatvanas, hetvenes éveket (vissza)látva mégis hálás lehet a néző. Akárcsak a karakterek árnyalt ábrázolásáért: pártitkár és pártitkár között is óriási különbségek voltak. Jellemző: Béres Józsefnek voltak támogatói, ám épp egy olyan pártember tett neki keresztbe, aki 1956-ban még lincselésre bujtogatott – és Béres volt az, aki ebben az útját állta. (Tacitus tollára való történet.) A Cseppben az élet színészgárdája igen erős, Für Anikó alakítása elképesztően jó Béres testvérének szerepében.  INFÓ: Cseppben az élet, 1. rész Rendező: Gyöngyössy Bence Március 23., Duna Televízió 

Orbánnak már kevés a V4

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A miniszterelnök várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez.
Kulcskérdés Magyarország számára, hogy legyen végre egy nagy európai ország, amely ugyanazt mondja, mint mi – jelentette ki Orbán Viktor a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján. A miniszterelnök szerint a migráció és a határvédelem ügye négy év után is kudarc az EU-ban, s ha nem történnek azonnali döntések az európai politikában, olyan folyamatok indulnak meg, amelyeket később „lehetetlen lesz megállítani”. Orbán várakozása szerint az olaszok lehetnek az új szövetségesek, mert ahogy Magyarország, Olaszország is határország, mégpedig tengeri határország. A miniszterelnök kijelentéseit akár úgy is lehetne értelmezni, hogy a közép-európai V4 szövetséget már nem tartja elegendőnek a magyar migrációs politika nyugat-európai erősítéséhez, ám Mikecz Dániel szerint ennél sokkal fontosabb, hogy Olaszország szerepe várhatóan jelentősebb lesz az uniós politikában. A Republikon Intézet elemzője szerint a Brexit miatt a britek befolyása gyengül, míg Olaszországé – mint másik nagy alapító országé – folyamatosan növekszik, amiből Orbán és a magyar kormány is profitálhat, különösen azután, hogy az Európai Néppártban megingott a bizalom a Fidesz iránt. Azt viszont egyelőre nem tartja valószínűnek, hogy az euroszkeptikus és migrációellenes olasz politikai erőkkel – mint például Mattheo Salvini kormányfő-helyettessel – karöltve új, bevándorlás-ellenes európai parlamenti frakció jöjjön létre. Orbán ráadásul hangsúlyozta: „sem Magyarország, sem annak politikai vezetői nem akarnak semmilyen vezető szerepet játszani Európában”. Ennek némileg ellentmond a miniszterelnök vasárnapi, a Kossuth rádióban tett nyilatkozata, amelyben egyebek mellett arról beszélt, azt várja, hogy a májusi EP-választás után „egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők”. – Rázhatja az öklét akárki, Magyarország nem fog engedni abból az alapvető jogából, amiből ezer éve nem engedünk, vagyis továbbra is a magyarok fogják eldönteni, mi történjen az életüket meghatározó fontos kérdésekben – szögezte le. Mikecz Dániel szerint a miniszterelnök továbbra is elkötelezett amellett, hogy „példát mutasson” Európában. Kijelentése alatt inkább azt kell érteni, hogy a fideszes politikusok a jelenlegi brüsszeli politikai irányításban nem kívánnak vezető – például bizottsági elnöki, házelnöki – pozíciókba kerülni. Nem véletlen, hogy látszólag erről önként lemondanak, Orbán is elismerte: Nyugat-Európában még sosem volt olyan rossz Magyarország megítélése, mint ma. Szerinte ez annak köszönhető, hogy a nyugati média és a civil szervezetek 85 százaléka liberális. Állítása szerint itthon jobb a helyzet, "nálunk 50-50 százalék a keresztény vs. baloldali hátország aránya”. Az még a politológus számára is rejtély, Orbán mit érthetett ez alatt. – A baloldal gazdasági háttere minimális, ahogy a baloldali nyilvánosság befolyása is eltörpül a kormánypárti médiabirodalom mellett – mutatott rá Mikecz.

Külföldi pénz nélkül nem megy

Orbán korrupt kormánya egy percig sem tudna életben maradni az EU pénze nélkül – hangzott el a német köztévé, a ZDF Heute Show című politikai kabaréműsorában, amiből a 444.hu idézett. Oliver Welke műsorvezető azt, hogy Orbán szerint Magyarország szuverén akar maradni, úgy kommentálta: „akkor megtanulhatnátok, hogyan lehet meglenni külföldi pénz nélkül".

Szerző
Frissítve: 2019.03.24 18:30