Művészettel az előítéletek ellen

Publikálás dátuma
2017.06.09 18:48

Fotó: /
A romák számára a művészet mindig is az ellenállás egyik formája volt - hangzott el a berlini Európai Roma Művészeti és Kulturális Intézet (European Roma Institute for Arts and Culture, ERIAC) megnyitó ünnepségén, csütörtökön.

A Nyílt Társadalom Alapítvány, az Európai Tanács, illetve a német szövetségi kormány támogatásával életre hívott intézmény mérföldkő a roma művészet történetében. Egyebek mellett azzal a céllal jött létre, hogy kiállítási, megjelenési lehetőséget biztosítson a nemzetközi művészeti színtéren is meglehetősen alulreprezentált roma művészek számára.

A helyszínválasztás is jelentőséggel bír: a sokszínűségéről, el- és befogadásáról híres Berlin talán a legmegfelelőbb otthon az ERIAC számára a nemzetközi kulturális közegben, a városvezetés szemlélete, gondolkodásmódja is teljes mértékben egyezik az intézet által kitűzött célokkal. Michael Roth, a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere köszöntőjében elmondta: az ERIAC a német kormány teljes támogatását élvezni; elkötelezettek a romákat Európa-szerte érő előítéletek elleni küzdelemben, amelyben nagy segítséget jelent a roma művészeket és más értelmiségieket tömörítő kulturális központ. "Rendkívül nagy örömmel tölt el, hogy az ERIAC Berlinben, a demokratikus és liberális Európa szívében nyitja meg irodáját" - fogalmazott Roth.

Az intézet vezetőjének Junghaus Tímea művészettörténészt, az 52. Velencei Kortárs Művészeti Biennále első roma pavilonjának kurátorát választották. Junghaus 2010 óta a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének munkatársa, rendszeresen publikál a kortárs művészet témájában, különös tekintettel a kulturális sokféleség és a kisebbségi reprezentáció kérdésköreire. Megnyitó beszédében elmondta: az ERIAC központja lesz a romák önkifejezésnek, amellyel reményeik szerint felvehetik a harcot romák millióinak életét hosszú ideje megkeserítő társadalmi előítéletek ellen.

A megnyitó ünnepség utáni fogadáson Junghaus Tímea lapunknak elmondta: az Intézet szeptemberben kezdi meg működését. "Négy pilléren állunk. Ezek a művészet és kultúra, a holokauszt-kutatás és megemlékezés, illetve van egy publikációs funkció. De nem akarunk versenyben állni a már meglévő hasonló, kisebb szervezetekkel. Ugyancsak célunk, hogy létrehozzunk egy hatalmas hálózatot, amibe ezek a kisebb szervezetek is beletartoznak" - mondta, hozzátéve: az együttműködés során az ő működésüket is igyekeznek majd láthatóbbá tenni a nemzetközi színtéren. 

Beszélt arról is, hogy a tervezés során Berlin mellett más európai nagyvárosok, mint London vagy Brüsszel is szóba jött az ERIAC otthonaként; a lényeg az volt, hogy az európai kulturális terepen fontos szerepet betöltő főváros legyen. Végül azért döntöttek Berlin mellett, mert fontos szempont volt, hogy a város és az ország kormánya, annak politikája abszolút nyitott és befogadó legyen. Michael Roth miniszter már az elején a kezdeményezés élére állt, és jelezte, hogy Berlin tárt karokkal várja az ERIAC-ot. Arra a kérdésünkre, hogy Budapestre gondoltak-e, Junghaus úgy válaszolt: "Budapest nem nagyon jelentkezett azért, hogy otthont adjon nekünk".

2017.06.09 18:48

Jövő szerdán meneszthetik a BKK-vezért

Publikálás dátuma
2019.01.18 07:07

Fotó: / Molnár Ádám
A főpolgármester beterjesztette az erről szóló előterjesztést, Dabóczi Kálmán helyére Nemesdy Ervint javasolja kinevezni.
A főpolgármester beterjesztette Dabóczi Kálmán elbocsátásáról és Nemesdy Ervin kinevezéséről szóló előterjesztést – írja a Magyar Narancs.  A lap szerint a fővárosi közgyűlés jövő szerdán mentheti fel Dabóczit a BKK vezérigazgatói székéből, ha elfogadja a főpolgármester erről készült előterjesztését. E szerint Dabóczi munkaviszonyát felmondással szüntetnék meg, amely január 24-től február 27-ig terjedne, és annak okát Tarlós István nem közli előterjesztésben. A kirúgandó vezérigazgatót egyhavi illetményének megfelelő végkielégítést kaphat. Dabóczi helyére Tarlós Nemesdy Ervint javasolja kinevezni 1,6 milliós havi fizetéssel továbbá 360 ezer forintos igazgatósági tagsági díjazással – teszi hozzá a lap. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy Tarlós felmentette pozíciójából Dabóczi Kálmánt, a BKK vezérének a közel negyvenmilliárd forintos elektromos jegyrendszer bedőlése miatt kell távoznia. Később a főpolgármester az Indexnek megerősítette, hogy Nemesdy Ervint fogja javasolni Dabóczi helyére.
2019.01.18 07:07
Frissítve: 2019.01.18 07:09

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00