Európa erőt mutat

Az ijedtség néha jót tesz: a Brexit és Donald Trump összekovácsolta az uniót, amely már nem tart a széteséstől, sőt, a továbblépés lehetőségét keresi.

Európának nem szabad másra támaszkodnia, magának kell erőssé, magabiztossá és egységessé válnia, hogy polgárai közel érezzék magukhoz egymást és az uniós intézményeket. Johanna Mikl-Leitner alsó-ausztriai kormányzó szavai jól tükrözik a göttweigi bencés apátságban immár 22. alkalommal megrendezett Wachaui Európa Fórum hangulatát. A kétnapos ausztriai konferenciára nem a siránkozás és a pesszimizmus, hanem a friss európai választási eredmények nyomán a teendők számba vétele, a remény és a józan derűlátás volt a jellemző. Talán azért is, mert a felszólalókat házigazdaként bemutató Paul Lendvai kivételével ezúttal csak a hallgatóságban akadtak magyarok.

Magyarország finoman fogalmazva is kimarad az európai folyamatok fő sodrából. Ha szóba kerül, akkor is rendre negatív példaként. Mikl-Leitner is rosszallóan említette, hogy akadnak politikusok, akik egyenesen vissza akarnak térni a nemzetállamok Európájához. A európai intézményekkel szemben tapasztalható szkepszist kihasználva az uniót hibáztatják minden ellentétért, legyen szó az idősekről és fiatalokról, a tehetősekről és a szegényekről, a városról és a vidékről, az alacsony iskolázottságúakról és az elitről. Osztrák belügyminiszterként, mint mondta, tanúja volt, hogy egyes tagállamok kivonták magukat a probléma kezeléséből, és úgy vélték, hogy az legyen a többiek gondja. Bár az osztrák kerítésépítés végül szükséges és jogos volt, nem ez volt a legjobb megoldás - az a közös európai cselekvés lett volna.

Sebastian Kurz külügyminiszter, az osztrák politika meredeken ívelő pályájú és még mindig csak 30 éves csillaga leszögezte, hogy az európai béke és jólét alapja a szabadság. Ezért meg kell akadályozni a demokrácia leépülését, mondta a konzervatív Néppárt elnöke.

Ugyanebben a szellemben beszélt Johannes Hahn, az EU szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa is, aki emlékeztetett rá, hogy globális méretekben még a legnagyobb uniós tagállam is kicsi : a 80 milliós Németország is csupán a világ népességének nem egészen egy százalékát és a megtermelt javak négy százalékát adja. Javasolta, hogy minden európai uniós ország diákjait utaztassák el Brüsszelbe, hogy megismerkedjenek az uniós intézményekkel.

Az európai ügyekkel és a régióközpont együttműködéssel foglalkozó bajor államminiszter, Berta Merk szerint Donald Trump célja az Egyesült Államok megerősítése és Európa meggyengítése. Az utóbbit illetően azonban kudarcot vallott, Európa ma erősebb és egységesebb, a klímaegyezmény és a kereskedelmi tárgyalások ügye mozgósította az európai polgárokat. Mint a brit választási részvételben is látszik, éppen a legfiatalabb nemzedék a leginkább Európa-párti.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter azt mondta, Oroszország nélkül nincs európai béke, de Moszkvának ehhez tartania kell magát nemzetközi kötelezettségeihez. Oroszország földrajzilag ugyan Európa része, de Kijevben, Bécsben vagy Berlinben nincsenek Sztálin szobrok, amelyekhez az emberek naponta virágot visznek - érzékeltette a mentalitásbeli különbséget. A vasárnaptól érvényes vízummentes utazás kapcsán igyekezett megnyugtatni a hallgatóságot: a donyeckiek nem akarnak Alsó-Ausztriába költözni, inkább a Donyec medencét változtatnák át osztrák mintára.

Ivica Dacsics, a szintén az Európai Unióba vágyakozó Szerbia külügyminisztere és ideiglenes kormányfője szerint Európára belülről leselkedik a legnagyobb veszély, de, tréfált, egyelőre nincs ok aggodalomra. Úgyse tud szétesni a szövetség, amíg ők nem lépnek be.

Ukrajna Európa bűvkörében

A magyar határon ünnepli az uniós vízummentességet Pavlo Klimkin. Ukrajna külügyminisztere szombaton Ausztriában, a 22. Wachaui Európa Fórumon nyilatkozott a Népszavának.

Pavlo Klimkin

- Hogyan érinti az ukránok mindennapjait és a hangulatukat, hogy vasárnaptól nincs szükségük vízumra az Európai Unióba való belépéshez?

- Ami a hangulatot illeti, arra már a lehetőség híre is jótékonyan hatott. Maga a vízummentesség egy kicsit megkésett, a folyamat nem volt túl gyors, de nekünk nem is technikai okokból fontos a lépés. A szabadságot jelenti, azt, hogy Európa részének tekintenek minket. Alapvető gesztus, azt jelzi, hogy egy szinten vagyunk a kontinens többi részével, látják a reformjainkat, az eltökéltségünket, és megbíznak bennünk. Ugyanez a helyzet a társulási szerződéssel is, amely még a július 30-i EU-Ukrajna csúcstalálkozó előtt életbe lép. Úgyhogy igazi európai hullámot élünk meg, amely számomra arról szól, hogy Ukrajna visszakerül oda, ahová tartozik. Nem csak földrajzi értelemben vagyunk európaiak, hanem történelmünk, mentalitásunk, a demokrácia és a jogállamiság melletti és elkötelezettségünk okán is.

-E két utóbbi területen sok bírálatot is kapnak.

- Persze, hiszen a posztszovjet térségből indultunk, és még sok a tennivalónk. De mostantól kezdve már nem fordulhatunk vissza.

- Miben más ez a vasárnap, mint a többi?

- Nem vagyok ünneplős alkat, de most ünnepelek. Olyan gyerekekkel megyünk át Magyarországra, akiknek a szülei a Donyecki medencében harcolnak. A biometrikus adataikat tartalmazó útleveleikkel először fognak vízummentesen átmenni a határon. Minden politikus szereti a szimbolizmust, de ez most kivételesen jó jelkép, hiszen a dolog a gyerekekről, az ő jövőjükről szól. Arról, hogy nincs szükség külön engedélyre, fogod magad, és elindulhatsz egyenesen előre, és annyira juthatsz, amennyire csak futja az erődből.

- Az európai vízummentesség megkönnyíti vagy megnehezíti kapcsolatukat Oroszországgal?

- Ez nem igazán releváns kérdés. Oroszország nem fog felhagyni Ukrajna destabilizálásával akkor sem, ha vízummentességet kapunk és akkor sem, ha életbe lép a társulási szerződés, vagy ha beadjuk a felvételi kérelmünket az EU-ba. Erősnek kell lennünk, ami a demokráciánk fenntarthatóságát illeti, és ebben Magyarország nagyon fontos partnerünk. Szomszédunk is, és sok magyar él Ukrajnában, úgyhogy nekünk ez sokat jelent.