Európai bérek - Kódolt a lemaradásunk

Hiába a kedvező makrogazdasági adatok, a magyarországi cégek hatékonysága nem javul, a bérlemaradás is nő.

Magyarország valóban jobban teljesít - Görögországnál. A Visegrádi-országok (V4-ek) között azonban számos mutatóban már a negyedik helyre szorult és a térségben is egyre hátrébb csúszik. Ma már Románia is jóval dinamikusabb növekedést produkál.

A helyzeten nem javít az sem, hogy folyamatosan bővül a foglalkoztatás, és emelkednek a bérek. E tekintetben ugyanis nem beszélhetünk „egy Magyarországról”, míg Nyugat-Dunántúlon gyakorlatilag teljes foglalkoztatás van, a középső országrészben 2-3 százalékos a munkanélküliség, ugyanakkor a keleti régiókban ez az arány eléri a 15-20 százalékot, de akadnak települések, ahol 90 százalékos a munkanélküliség.

Hasonló a helyzet a bérek tekintetében is, ez ugyanis a Nyugat-Dunántúlon magasabb, mint Keleten – mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett Bérfelzárkóztatás, vállalkozás, foglalkoztatás című konferencián. Jelentős az eltérés a szolgáltatások áraiban is. Akár az éttermi, de az üzemanyagtöltő állomások árai között 25-30 százalékos különbségek is előfordulnak.

A területek fejlettségbeli különbségére utal a közfoglalkoztatottak aránya is. A munkaképes lakosság körében a Nyugat-Dunántúlon átlagosan a 2 százalékot sem éri el például a közmunkások aránya, az ország keleti, dél-keleti térségeiben ez 15-20 százalék. Mindez tükröződik a bérekben is, hiszen az ország nyugati fertályán már a mezőgazdaságban sem igen lehet minimálbéren dolgozó embert találni, a leszakadó keleti végeken viszont jelentős az alacsony bérű foglalkoztatottak aránya.

Igaz, a kormány, a munkaadókat és munkavállalókat is meglepve az előzetes egyeztetéseknél jóval nagyobb mértékű kötelező béremelést jelentett be, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett idén, ám ez főleg a kis és közepes vállalkozások (kkv) jelentős részének megoldhatatlan, kigazdálkodhatatlan feladatot jelent. Főleg éppen a leghátrányosabb régiókban még működő cégeknél. Arról nem is beszélve, hogy az állam is jól járt, ugyanis például a garantált bérminimum összege 33 ezer forinttal nőt ugyan, de a többletből csak 21 ezer forint kerül a dolgozóhoz, a maradékot adó, járulék formájában a költségvetés zsebeli be.

A jelentős béremelések sem változtattak azonban azon, hogy a magyarországi keresetek 3-4-szeresét kínálják a munkáltatók Ausztriában, vagy Németországban.

Akkora a baj, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Parragh László is elismerte egy tanácskozáson, hogy: "Ha túl erősen nyomjuk a béreket fölfelé, azt nem tudják kitermelni", ha viszont nem, akkor "kiürül az ország".

A legtöbb szakértő szerint a kormány erőszakos beavatkozása a bérekbe több kárt, mint hasznot hajtott. Annál is inkább, mert a piac már a központi intézkedésektől függetlenül is kierőszakolta a béremeléseket, különösen az egyre gyarapodó hiányszakmákban.

Ide sorolható a kamionsofőr szakma is. Egyre több vállalkozás kénytelen leállítani egy vagy több kamionját, mert nincs aki vezesse, de előfordul, hogy emiatt a vállalkozás bedobja a törülközőt. A sofőrhiány 1-1,5 éve vált drámaivá, így a szállítmányozással, logisztikával, raktározással foglalkozó Ghibri csoport már nettó 400-450 ezer forintos fizetéseket kínál a nemzetközi szállításban résztvevő sofőröknek - említette a konferencián Szabó Zoltán alapító tulajdonos. Nem véletlen, hogy a közutakon egyre több teherautó hátulján látható a felirat: "Gépkocsivezetőket keresünk!".

A béreket azonban ki is kell gazdálkodni, így a termelékenység javulása nélkül béremelésekről sem lehet beszélni - jegyezte meg Palócz Éva, a Kopint Tárki Zrt. vezérigazgatója. Tapasztalati tény, hogy a bérek tartósan nem szakadhatnak el a termelékenységtől, eddig is azok az országok tudták magasabb fizetéseket adni, ahol hatékonyabban termeltek.

Magyarország nemcsak a foglalkoztatásban, a bérekben szakadt ketté, hanem régióktól függetlenül kialakult is a kettős gazdaság. A külföldi cégek termelékenysége minden vállalati méretben magasabb a nemzetgazdasági átlagnál, míg a belföldi tulajdonú vállalkozásoknál ez éppen fordítva van, azok gyengébbek az átlagos szintnél

Az még a közgazdászok előtt is rejtély, hogy a magyar nagyvállalatok, különösen a külföldi tulajdonban lévők a V4-es társaik között a legtermelékenyebbek, miközben a kkv-k esetében éppen ellenkező a helyzet.