Ukrán öröm - Leomlott a „papírfüggöny”

Publikálás dátuma
2017.06.12. 07:03
Az egyik első ukrán átkelő vasárnap nulla óra után. FOTÓ: MTI/BALÁZS ATTILA
Vízum nélkül utazhatnak az Unió tagországaiba az ukrán állampolgárok. Az Európa és Ukrajna életében fontos döntés a magyar határszakaszon kevés változást hoz.

„Az ukrán állampolgárok európai vízummentességének életbe lépése történelmi pillanat, leromboljuk az Ukrajnát az Európai Uniótól eddig elválasztó papírfüggönyt” – a távirati iroda jelentése szerint így örült Petro Porosenko ukrán elnök tegnap, miután vasárnap nulla órától életbe lépett a szabály, amely szerint a biometrikus útlevéllel rendelkező honfitársai szabadon utazhatnak az Európai Unióba.

Ezután – az Egyesült Királyság és Írország kivételével – vízum nélkül félévenként 90 napot tartózkodhatnak az uniós országokban turisztikai vagy üzleti céllal, valamint családi okokból. A vízummentesség ugyanakkor nem teszi lehetővé az ukrán állampolgároknak az uniós munkavállalást, lakhatást és tanulást. Az utazási feltételek könnyítésével sokan élnének Ukrajnában: az utóbbi hónapokban sorban álltak az emberek a biometrikus útlevélért, a múlt héten naponta több mint 20 ezer ilyen okmányt adtak ki. Kárpátalján az ukrán határőrség illetékesei mintegy 30 százalékos forgalomnövekedéssel számolnak.

Nem számít viszont kiugró forgalomnövekedésre az ukrán-magyar határszakaszon a magyar rendőrség, s ezt igazolták is a vasárnapi adatok. Hudák Zsolt rendőr ezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti főkapitány-helyettese a Népszavának azt mondta: az intézkedés sokak életét megkönnyíti, hiszen egy irattal kevesebbet kell beszerezniük az ukrán állampolgároknak, de a vízum beszerzése a legtöbbek számára eddig sem okozott különösebb gondot. Az ugyanis csak 35 euróba kerül, s a vízumhoz elég volt igazolni, hogy az utazni vágyó rendelkezik a meghatározott napi költőpénzzel, ami Magyarország esetében 10 ezer forint. A határon túli magyarokról szólva Hudák Zsolt azt mondta: azok, akik már rendelkeztek úgynevezett kishatárforgalmi engedéllyel, területi megkötéssel ugyan, de szabadon léphették át a határt eddig is. Ezzel együtt a vízummentesség számukra is könnyebbséget jelent majd, miként azoknak a határon túli magyaroknak, akik kizárólag ukrán útlevéllel rendelkeznek. Arra kérdésünkre, hogy vízummentesség miatt nőhet-e biztonsági kockázat, az ezredes határozott nemmel válaszolt. Mint mondta, a határon – mivel az ukrán állampolgárok változatlanul harmadik országbelinek számítanak – változatlan módon ellenőrzik az utazókat.

Szerző

Egyharmados maradt a toborzás

Publikálás dátuma
2017.06.12. 07:02
A határvadász egységek a kormányzat által elvártnál lassabban erősödnek FOTÓ: MTI/CZEGLÉDI ZSOLT
Nem áll jól az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a határvádász-toborzással: tavaly szeptember eleje óta a kitűzött 3000-es létszámnak még a harmadát sem sikerült elérni. Pedig a rendőrség óriási erőfeszítéseket tesz: csaknem ötezer toborzó rendezvény eredményeként állt szolgálatba eddig 814 újonc.

A kormány – miként arról lapunk is többször írt – 2016 augusztusában döntött arról, hogy 3000 rendőrrel megerősíti a határvadász bevetési osztályait, „mert tovább erősödött az illegális migrációs nyomás a magyar-szerb, valamint a bolgár-szerb határon, megnőtt a szerb területen várakozók száma, és a későbbiekben sem várható az illegális migráció csökkenése.” A kabinet akkoriban döntött arról is, hogy a 3000 fős létszám-fejlesztéssel egyidőben a Készenléti Rendőrség korábbi határrendészeti igazgatósága mellé egy újabbat hoznak létre, a meglévő hét határvadász bevetési osztály pedig 15 határvadász bevetési osztályra bővül.

Az Országos Rendőr-főkapitányság lapunk idevágó kérdéseire közölte, hogy tavaly nyár végén kezdték el a toborzást, s azóta országszerte 4846 helyszínen keresték az új határvadászokat. A toborzók nem is végeztek rossz munkát, hiszen erőfeszítéseik nyomán idén május 30-ig összesen 3097-en jelentkeztek határvadásznak. Csakhogy – derült ki az ORFK összesítéséből – a jelentkezők közül meglehetősen kevesen állhattak szolgálatba eddig. A 3097 pályázó közül ugyanis „a felvételi eljárás során elvégzett alkalmassági vizsgálatokon 1427 fő kapott alkalmas minősítést.” Ezután is nagy volt a lemorzsolódás: az alkalmasnak találtak és képzésen részt vettek közül, több ütemben, összesen 814-en tettek sikeres záróvizsgát és álltak szolgálatba a Készenléti Rendőrség Határvadász Bevetési Osztályain. S még ez sem a végleges szám, hiszen kérdésünkre az ORFK közölte azt is: „a tanulmányaikat megkezdők közül – egyéni, illetve családi problémák miatt – a mai napig összesen 115 fő morzsolódott le.”

Akad azért nagyobb siker is a határvédelemben: némi hezitálás után, de a múlt hét végén Kaposvár vezetői végül rábólintottak a határvadász-laktanya megépítésére. A Cseri-parkba költözhet tehát a Készenléti Rendőrség XII. Határvadász Bevetési Osztálya. A rendőrség hosszas mérlegelés után döntött Kaposvár, s ezen belül a park mellett, korábban az egykori taszári laktanyát is megnézték, megvizsgálták.

A laktanyáról - mint megírtuk - eredetileg két hete, rendkívüli ülésen szavazott volna a közgyűlés, ám akkor az MSZP városi elnöke, s közgyűlési képviselője, Pintér Attila javaslatára a grémium úgy döntött, lakossági fórumon kérik ki a városrészben élők véleményét a tervekről. A fideszes városvezetés biztosra ment a fórumon: az ellenzéki pártok képviselőinek Szita Károly polgármester (Fidesz-KDNP) nem adott felszólalási lehetőséget, mondván, kampányolni majd jövő tavasszal kell, s a városrész lakói közül is jellemzően azok kaptak szót, akik támogatták, hogy a Cseri-parkban épüljön meg a laktanya. Amelyet amúgy senki sem ellenez Kaposváron, csak a helyszínt nem tartják alkalmasnak. Mint Hartner Rudolf, a városgondnokság korábbi vezetője elmondta: a park bizonyos szempontból országosan egyedülálló adottságokkal rendelkezik, s lenne alkalmasabb terület is a városban, ahol megépülhetne a határvadász-kaszárnya, például a hajdani Hunyadi-laktanya. Szerinte nem a húszhektáros parkba kellene építeni egy több mint tíz méter magas épületet, s a kertes házas övezetre szabadítani a különböző katonai járműveket, ráadásul az építkezés fakivágásokkal is járna.

A múlt heti közgyűlésen végül a közgyűlés egyhangúlag döntött úgy, hogy megépülhet a Cseri parkba a laktanya. A park amúgy a XIX. században katonai lőtérként működött, a millennium évében aztán ligetesítették, az 1970-es években pedig pihenő- és közösségi hellyé fejlesztették, mára viszont igencsak leromlott az állapota. A határvadászok a liget kevéssé fás részén, a hajdani felvonulási tér és színpad helyén kapnak területet, a beruházás költségeit a Készenléti Rendőrség állja.

Szerző

Egyharmados maradt a toborzás

Publikálás dátuma
2017.06.12. 07:02
A határvadász egységek a kormányzat által elvártnál lassabban erősödnek FOTÓ: MTI/CZEGLÉDI ZSOLT
Nem áll jól az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a határvádász-toborzással: tavaly szeptember eleje óta a kitűzött 3000-es létszámnak még a harmadát sem sikerült elérni. Pedig a rendőrség óriási erőfeszítéseket tesz: csaknem ötezer toborzó rendezvény eredményeként állt szolgálatba eddig 814 újonc.

A kormány – miként arról lapunk is többször írt – 2016 augusztusában döntött arról, hogy 3000 rendőrrel megerősíti a határvadász bevetési osztályait, „mert tovább erősödött az illegális migrációs nyomás a magyar-szerb, valamint a bolgár-szerb határon, megnőtt a szerb területen várakozók száma, és a későbbiekben sem várható az illegális migráció csökkenése.” A kabinet akkoriban döntött arról is, hogy a 3000 fős létszám-fejlesztéssel egyidőben a Készenléti Rendőrség korábbi határrendészeti igazgatósága mellé egy újabbat hoznak létre, a meglévő hét határvadász bevetési osztály pedig 15 határvadász bevetési osztályra bővül.

Az Országos Rendőr-főkapitányság lapunk idevágó kérdéseire közölte, hogy tavaly nyár végén kezdték el a toborzást, s azóta országszerte 4846 helyszínen keresték az új határvadászokat. A toborzók nem is végeztek rossz munkát, hiszen erőfeszítéseik nyomán idén május 30-ig összesen 3097-en jelentkeztek határvadásznak. Csakhogy – derült ki az ORFK összesítéséből – a jelentkezők közül meglehetősen kevesen állhattak szolgálatba eddig. A 3097 pályázó közül ugyanis „a felvételi eljárás során elvégzett alkalmassági vizsgálatokon 1427 fő kapott alkalmas minősítést.” Ezután is nagy volt a lemorzsolódás: az alkalmasnak találtak és képzésen részt vettek közül, több ütemben, összesen 814-en tettek sikeres záróvizsgát és álltak szolgálatba a Készenléti Rendőrség Határvadász Bevetési Osztályain. S még ez sem a végleges szám, hiszen kérdésünkre az ORFK közölte azt is: „a tanulmányaikat megkezdők közül – egyéni, illetve családi problémák miatt – a mai napig összesen 115 fő morzsolódott le.”

Akad azért nagyobb siker is a határvédelemben: némi hezitálás után, de a múlt hét végén Kaposvár vezetői végül rábólintottak a határvadász-laktanya megépítésére. A Cseri-parkba költözhet tehát a Készenléti Rendőrség XII. Határvadász Bevetési Osztálya. A rendőrség hosszas mérlegelés után döntött Kaposvár, s ezen belül a park mellett, korábban az egykori taszári laktanyát is megnézték, megvizsgálták.

A laktanyáról - mint megírtuk - eredetileg két hete, rendkívüli ülésen szavazott volna a közgyűlés, ám akkor az MSZP városi elnöke, s közgyűlési képviselője, Pintér Attila javaslatára a grémium úgy döntött, lakossági fórumon kérik ki a városrészben élők véleményét a tervekről. A fideszes városvezetés biztosra ment a fórumon: az ellenzéki pártok képviselőinek Szita Károly polgármester (Fidesz-KDNP) nem adott felszólalási lehetőséget, mondván, kampányolni majd jövő tavasszal kell, s a városrész lakói közül is jellemzően azok kaptak szót, akik támogatták, hogy a Cseri-parkban épüljön meg a laktanya. Amelyet amúgy senki sem ellenez Kaposváron, csak a helyszínt nem tartják alkalmasnak. Mint Hartner Rudolf, a városgondnokság korábbi vezetője elmondta: a park bizonyos szempontból országosan egyedülálló adottságokkal rendelkezik, s lenne alkalmasabb terület is a városban, ahol megépülhetne a határvadász-kaszárnya, például a hajdani Hunyadi-laktanya. Szerinte nem a húszhektáros parkba kellene építeni egy több mint tíz méter magas épületet, s a kertes házas övezetre szabadítani a különböző katonai járműveket, ráadásul az építkezés fakivágásokkal is járna.

A múlt heti közgyűlésen végül a közgyűlés egyhangúlag döntött úgy, hogy megépülhet a Cseri parkba a laktanya. A park amúgy a XIX. században katonai lőtérként működött, a millennium évében aztán ligetesítették, az 1970-es években pedig pihenő- és közösségi hellyé fejlesztették, mára viszont igencsak leromlott az állapota. A határvadászok a liget kevéssé fás részén, a hajdani felvonulási tér és színpad helyén kapnak területet, a beruházás költségeit a Készenléti Rendőrség állja.

Szerző