Háborús bűnösök a kormányban

Bár a koszovói választást 40 százalékos eredménnyel nyerte a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori szereplőiből álló koalíció, az ellenzéki baloldali radikális Önrendelkezés (Vetevendosje) váratlanul 30 százalékot kapott, ezzel megduplázta korábbi parlamenti támogatását.

A háborús bűnökkel vádolt Ramush Haradinaj ezzel 12 év után lehet újra a kilenc éve önállóságát elnyert köztársaság miniszterelnöke. A politikust csak néhány hete mentette fel egy francia bíróság a háborús bűnök vádja alól, s térhetett vissza szülőhazájába. Az idő előtti voksolás kiírására amiatt volt szükség, mert egy bizalmi szavazást követően szétesett a Koszovói Demokrata Párt (PDK) és a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) koalíciója. A 120 parlamenti helyért 19 párt, öt koalíció és két polgári kezdeményezés indult.

A Haradinaj által vezetett Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) irányította koalíció győzelme után kétséges, folytatódik-e a Szerbiával folytatott párbeszéd folyamata. Haradinaj ugyanis a kampányban többször is megkérdőjelezte Belgrád európai uniós törekvéseit, s határozottan elutasította, hogy a koszovói szerb közösség kiterjedtebb jogköröket kapjon. Hevesen ellenezte a Montenegróval megkötött határmegállapodást is, amely szerinte hátrányos a köztársaság számára. Haradinaj 2004-2005 között volt hazája kormányfője. Kétszer is vádat emelt vele szemben a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY), miniszterelnöki tisztségét is emiatt kellett feladnia, de kétszer is felmentették. Belgrád viszont továbbra is úgy véli, háborús bűnös.

Haradinaj koalíciójának győzelme a koldusszegény, külföldi támogatásra utalt állam radikalizálódását vetíti előre. Koszovó aligha jár jól az új kormánnyal. Haradinaj politikájának köszönhető például az, hogy az Európai Unió nem vezetett be vízummentességet Pristinában. Koalíciós partnerei, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) és a demokratikus ligából kilépett Nisma vezető politikusai is fontos pozíciókra számíthat az új kabinetben. A PDK-t irányító Kadri Veseli sokáig a SHIK titkosszolgálat élén állt. A Nisma pártot pedig az a Fatmir Limaj vezeti, aki egykor az UCK parancsnoka volt. Első ízben fordult elő, hogy az UCK utódpártjai összefogtak egy választáson.

A koalíció nem titkolt célja, hogy befolyásolja azt a háborús bűnöket vizsgáló különleges koszovói bíróságot, amely az Egyesült Államok és az Európai Unió nyomására jött létre, s az első ítéleteit idén ősszel hozhatja meg. Jellemző, hogy a voksoláson győztes koalíció mindhárom pártvezetőjét vád alá helyezhetik. Legalábbis elvileg. Limaj a kampányban nyíltan kijelentette: hiba volt, hogy a parlament megszavazta a bíróság felállítását. Őt többször is megvádolták háborús bűnök miatt, de Haradinajhoz hasonlóan rendre felmentették.

Mindenképpen csalódás a másik koalíció, a Koszovói Demokratikus Liga, az Új Koszovói Szövetség (AKR) és az Alternatíva által alkotott szövetség harmadik helye. E tömörülések együttesen 27 százalékot szereztek. A koalíció élén az eddigi pénzügyminiszter, Avdullah Hoti állt. Az Albin Kurti által irányított nacionalista Önrendelkezés viszont nagy sikerként könyvelheti el 30 százalékát. A tömörülésre elsősorban a fiatalok voksoltak. Kurti kétkedését fejezte ki annak kapcsán, hogy a rendkívüli bíróság valaha is hoz egyetlen ítéletet.

Hashim Thaci koszovói elnök (szintén egykori UCK-vezető) reményét fejezte ki, hogy Európa-párti kormány alakul hazájában. Haradinaj első megnyilatkozásában meggyőző fölényről tett említést.

Szerző

Hatmillió eurónyi készpénzt tartott bőröndökben a szudáni elnök

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:38
Omar al-Besír (képünkön) biztosra ment, több millió eurós vésztartalékot halmozott fel
Fotó: AFP/ ASHRAF SHAZLY
A katonai hírszerzés legalábbis ekkora összeget foglalt le Omar el-Besír lakásán.
Összesen nagyjából 6 millió eurónyi készpénzt talált a katonai hírszerzés Szudán volt elnökének lakásán – írja a 24.hu, a Sky News értesülését idézve. Omar el-Besírt áprilisban tartóztatták le és pénzmosás gyanújával nyomoznak ellene; a rengeteg készpénzt tömött bőröndökben tartotta a megbuktatott vezető. Az elnök eltávolítását több hónapig tartó tiltakozáshullám előzte meg. A 30 évig az ország élén álló el-Besír ellen az Hágai Nemzetközi Bíróság is körözést adott ki, többek között emberiesség elleni bűncselekményekkel, gyilkossággal, nemi erőszakkal és kínzásokkal vádolják a Darfúrban 15 éve tartó népirtás miatt, melynek egyes becslések szerint 300-400 ezer áldozata is lehetett.
A megbuktatott államfő letartóztatása után három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek Szudánban, és az ország irányítását átvevő katonai tanács kétéves átmenet idejéig áll majd Szudán élén, ennek végén választásokat tartanak majd.
Témák
Szudán
Frissítve: 2019.04.20 20:10

A német belügyminiszter szerint Orbán túlzásba esett, de nincs vele nagy baj

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:51
Horst Seehofer
Fotó: AFP/ ODD ANDERSEN
Az EU-ellenes kampány kicsit talán sok volt, de hát ki nem hibázik néha - védte meg Orbán Viktort Horst Seehofer.
A német belügyminiszter szerint ugyan Orbán Viktor túlzásba vitte az EU-ellenes kampányát, ám ennek ellenére nem kérdőjelezhető meg a magyar miniszterelnök demokratasága. A Neue Zürcher Zeitungnak adott nyilatkozatában Horst Seehofer úgy vélekedett, Orbán keresztény meggyőződésből harcolt a kommunizmus ellen – írja a hvg.hu. A svájci lap tudósítója megkérdezte Seehofertől – a CSU egykori elnökétől, és volt bajor miniszterelnöktől – hogy Kelet-Európa védőügyvédjének tartja-e magát. 
A politikus erre elmondta: „Nem kérek bocsánatot azért, mert kapcsolatot tartok Orbánnal. Figyelemre méltó az életrajza, Orbán akkor harcolt a kommunisták ellen, amikor mi a foteljeinkben ültünk, s mindezt keresztényi meggyőződésből tette. 
„Nem vagyok hajlandó megkérdőjelezni Orbán Viktor demokrataságát. Túlzásba esett ugyan, amikor kampányt EU-ellenes kampányba kezdett, de ez velünk, német politikusokkal is megesett néha.”
„Csak mi úgy teszünk, mintha hibátlanul járnánk-kelnénk ebben a világban.” - mondta Orbánról, aki uniós támogatással kitömött kormányzattal harcol Brüsszel ellen. Seehofer egyébként nem titkoltan befogadásellenes álláspontot vall menekültügyben: az interjú során is hangsúlyozta, hogy a migrációs válság Európa Achillesz-inát jelenti, és hogy ő személy szerint arra büszke, ha több bevándorlót tudnak ténylegesen is kiutasítani Németországból, mint ahány kitutasítási eljárás eredménytelenül zárul.  A belügyminiszter - aki egyébként azt is szorgalmazza, hogy a radikális iszlamista kiskorúakat, tehát a 14 év alattiakat is figyelhessék meg a titkosszolgálatok - mégsem az iszlamizmustól, hanem a német szélsőjobb erősödésétől tart igazán.