kormány;Koszovó;háborús bűnösök;
2017-06-12 10:38:00
A háborús bűnökkel vádolt Ramush Haradinaj ezzel 12 év után lehet újra a kilenc éve önállóságát elnyert köztársaság miniszterelnöke. A politikust csak néhány hete mentette fel egy francia bíróság a háborús bűnök vádja alól, s térhetett vissza szülőhazájába. Az idő előtti voksolás kiírására amiatt volt szükség, mert egy bizalmi szavazást követően szétesett a Koszovói Demokrata Párt (PDK) és a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) koalíciója. A 120 parlamenti helyért 19 párt, öt koalíció és két polgári kezdeményezés indult.
A Haradinaj által vezetett Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) irányította koalíció győzelme után kétséges, folytatódik-e a Szerbiával folytatott párbeszéd folyamata. Haradinaj ugyanis a kampányban többször is megkérdőjelezte Belgrád európai uniós törekvéseit, s határozottan elutasította, hogy a koszovói szerb közösség kiterjedtebb jogköröket kapjon. Hevesen ellenezte a Montenegróval megkötött határmegállapodást is, amely szerinte hátrányos a köztársaság számára. Haradinaj 2004-2005 között volt hazája kormányfője. Kétszer is vádat emelt vele szemben a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY), miniszterelnöki tisztségét is emiatt kellett feladnia, de kétszer is felmentették. Belgrád viszont továbbra is úgy véli, háborús bűnös.
Haradinaj koalíciójának győzelme a koldusszegény, külföldi támogatásra utalt állam radikalizálódását vetíti előre. Koszovó aligha jár jól az új kormánnyal. Haradinaj politikájának köszönhető például az, hogy az Európai Unió nem vezetett be vízummentességet Pristinában. Koalíciós partnerei, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) és a demokratikus ligából kilépett Nisma vezető politikusai is fontos pozíciókra számíthat az új kabinetben. A PDK-t irányító Kadri Veseli sokáig a SHIK titkosszolgálat élén állt. A Nisma pártot pedig az a Fatmir Limaj vezeti, aki egykor az UCK parancsnoka volt. Első ízben fordult elő, hogy az UCK utódpártjai összefogtak egy választáson.
A koalíció nem titkolt célja, hogy befolyásolja azt a háborús bűnöket vizsgáló különleges koszovói bíróságot, amely az Egyesült Államok és az Európai Unió nyomására jött létre, s az első ítéleteit idén ősszel hozhatja meg. Jellemző, hogy a voksoláson győztes koalíció mindhárom pártvezetőjét vád alá helyezhetik. Legalábbis elvileg. Limaj a kampányban nyíltan kijelentette: hiba volt, hogy a parlament megszavazta a bíróság felállítását. Őt többször is megvádolták háborús bűnök miatt, de Haradinajhoz hasonlóan rendre felmentették.
Mindenképpen csalódás a másik koalíció, a Koszovói Demokratikus Liga, az Új Koszovói Szövetség (AKR) és az Alternatíva által alkotott szövetség harmadik helye. E tömörülések együttesen 27 százalékot szereztek. A koalíció élén az eddigi pénzügyminiszter, Avdullah Hoti állt. Az Albin Kurti által irányított nacionalista Önrendelkezés viszont nagy sikerként könyvelheti el 30 százalékát. A tömörülésre elsősorban a fiatalok voksoltak. Kurti kétkedését fejezte ki annak kapcsán, hogy a rendkívüli bíróság valaha is hoz egyetlen ítéletet.
Hashim Thaci koszovói elnök (szintén egykori UCK-vezető) reményét fejezte ki, hogy Európa-párti kormány alakul hazájában. Haradinaj első megnyilatkozásában meggyőző fölényről tett említést.