A béreket mindig a gazdaság helyzete, a termelékenység határozza meg - mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke az MKT rendezvényén, számol be róla a portfolio.hu.
Ráadásul Magyarországon belül sincs egységes bér, akkor hogy akarunk európai béruniót? Keresetek tekintetében az ország három részre szakadt: nyugaton szinte teljes a foglalkoztatottság, a középső részen 2-4 százalékos a munkanélküliség, míg a keleti megyékben ez 9 százalék is lehet. És a bérek is magasabbak a nyugati határ felé közeledve. Az EU15-ös országokban a cégek bevételének 70 százaléka megy el bérekre, Magyarországon, alacsonyabb a bérhányad - tette hozzá Bod Péter Ákos.
Ez azonban messze nem akkora mint amekkora bérfelzárkóztatásért kiáltanak - ezt már Palócz Éva mondta, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke. Magyarországon a bérköltség és a termelékenység sajnos arányban vannak. A társelnök kiemelte, hogy bár folyamatosan azt halljuk, hogy nő a gazdaság, de régiós szinten valójában már a román gazdaság is gyorsabban növekszik, Szlovákia és Lengyelország pedig már rég lehagyott minket a növekedés tempóját illetően.
Az egy főre jutó átlagos termelékenység nálunk 2010 óta szinte semmit sem emelkedett. Ennek fő oka a munkát terhelő adók és csak ezt követi a munkaerőhiány. Az egykulcsos adó miatt az alacsony és a magas keresetűek fizetésük azonos hányadát fizetik be a költségvetésbe, óriási az adóék.
További egyenlőtlenséget okozó tényező, hogy a hazai vállalkozások átlag alatti termelékenységűek, míg a külföldi tulajdonban lévők átlag felettiek.
Az államnak az adóék óvatos felszámolásával kellene segítenie a bérfelzárkóztatási folyamatot - tette még hozzá Palócz Éva.
Mint ismeretes a Jobbik még tavaly decemberben vetett fel az európai bérunió ötletét, és szövetségeseket is is talált, a régió országaiból hét pártokat, szakszervezeteket és magánszemélyeket is.
