Szemétbe ment százmilliók a "Nemzeti" kukaholdingnál

Hiába költött a magyar állam 735 millió forintot a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. számlázási rendszerére, az továbbra is pocsékul működik - írta meg a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, bár régóta súlyos problémák vannak az NHKV-val eddig a hatalom elnéző volt a céggel szemben, ám ha őszre sem javul a helyzet, úgy fejek hullhatnak a cégnél. 

A köznyelven "kukaholdingnak" emlegetett Zrt. szerepe lényegében az, hogy beszedi a lakosoktól a szemétszállítási díjakat, majd újraosztja az önkormányzati kézben lévő 170 hulladékos cég között. Bár az adófizetők így duplán csengetnek a szemétszállításért - egyszer fizetik a szemétdíjat, majd közpénzekből történik az NKHV fenntartása - ám az önkormányzatok nyakába erőltetett állami mamutcég fizetési rendszere akadozva, vagy éppen sehogy sem működik: a fogyasztók jó néhány településen hónapok óta nem kapnak csekket.  Ugyanakkor az NHKV fenyegető leveleket küld a tavalyi kötelezettségeiket időben kiegyenlítő ügyfeleknek, illetve az olyan családoknak, amelyek a vállalat hibájából nem kapták meg idejében az idei csekkeket.

Az NKHV fizetési késedelmei már súlyos helyzetbe hozták az önkormányzati szemétszállító cégeket. Tarlós István budapesti főpolgármester többször is felpanaszolta, hogy a késve teljesítő NKHV miatt milliárdos kintlevőségei vannak a fővárosi FKF Zrt.-nek is.  Az adófizetői pénzekből rosszul működtetett NHKV problémás fizetési rendszerét az Orbán-közeli üzletembernek tudott Garancsi István közeli cégpartnerei, a kiskereskedelmi online kasszák adatkapcsolatát Mobil Adat Kft.-ben lévő cégtársai fejlesztették ki.

Szerző

Kína is vásárolná a magyar cseresznyét

Publikálás dátuma
2017.06.13. 07:22

Akár Chiléből is vásárolhatna Magyarország cseresznyét, a hazai árakkal versenyképes lenne. A magyar gyümölcsöt drágábban is venné Kína.

Nemcsak a benzinkutaknál tapasztalhat a fogyasztó 20-30 százalékos eltérést az árakban, hanem a például a piacok gyümölcsösstandjain is legalább ekkorák a különbségek. A fővárosi sashalmi piacon például egy kiló cseresznye, illetve meggy 650-680 forint, míg a Lehel piacon a meggyet 1100-1200 forintért mérték a hétvégén. A kajszibarack esetében is hasonló különbségek fordulnak elő. Az átlagos 70-80 ezer tonnás hazai meggytermés helyett idén 60-65 ezer tonna érik a fákon. A csúcs 2014-ben 92 ezer tonna volt. A cseresznye csúcstermés 13 ezer tonna volt, 2017-ben azonban alig 8-10 ezer tonna betakarítása várható.

A drágaság oka mégsem elsősorban a tavaszi fagykár, bár országosan átlagosan 15-20 százalékos veszteséget könyvelhettek el a termelők, hanem az európai nagy gyümölcstermelő országok ültetvényeiben a tavaszi "tél" okozta terméskiesés.

Ma már ugyanis nem beszélhetünk különálló magyar és külföldi piacról, mert az egységes európai piac a gyümölcstermesztésre, értékesítésre is érvényes. Márpedig a legnagyobb meggytermelő Lengyelország esetében a fagykár elérte az 50-60 százalékot, de a német termelőket is nagyjából 40 százalékos veszteség érte. A magyar terméskieséshez hasonlóan a szerbiai meggyültetvények is 15-20 százalékos veszteséggel számolnak. Ez azt jelenti, hogy az átlagos európai meggytermésnek idén legföljebb a 60 százalékát szüretelhetik le a gazdák - nyilatkozta a Népszavának Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezetnél (FruitVeB) elnöke. Az európai hiány miatt az arab és a balti országok mellett még Kínából is érdeklődtek a magyar cseresznye iránt. A kínai kereskedők a hazai felvásárlási áraknak akár a kétszeresét, kilónként 4-5 eurót is megadnának a magyar gyümölcsért.

A hazai piacon a minőségi étkezési cseresznye árában nem várható jelentős hullámzás, hacsak nem történik váratlan időjárási fordulat, például egy csapadékos nyár. Akkor a túl sok folyadék miatt felrepedhet a gyümölcs héja. A tartós kánikula ellenben lejjebb nyomhatja az árakat, mert összetorlódhat az érés, a szüret.

A meggyet leginkább a konzervipar vásárolja, vagyis az alapanyaghiány feltornázza a kompót árakat, de közvetve az étkezési gyümölcs sem lesz olcsó az idén.

Igaz, van ellenkező irányú mozgás is. A spanyol és olasz őszibarack túltermelés miatt a jelenleg még kilónként 350-360 forintért kínált gyümölcs a hazai szezon beindulásával olcsóbban lehet majd megvásárolni. Az idei gyümölcsárakról azonban még a szakember sem kívánt jóslásokba bocsátkozni, mert nem csak az európai termés, illetve feldolgozóipar igénye mozgathatja az árakat, hanem a hazai termésmennyiség is. Ha kedvező lesz az időjárás a görögdinnye termelőknek, akkor a melegben az őszibarack ára még tovább csökkenhet, és a dinnyéért kérhetnek a termelők, kereskedők magasabb árat, ellenkező esetben a barack drágulhat. A kajszibarack itthon és Európában is jó terméssel kecsegtet a főszezonra, így a mostani átlagosan 900 forint feletti árak csökkenhetnek.

Évente átlagosan 800-900 ezer tonna gyümölcs terem itthon. A 2,5-2,7 millió tonna hazai zöldség-gyümölcs termés nagyjából felét vásárolják fel a konzervgyárak. A meggy 70 százalékát például magyarországi és német üzemekben dolgozzák fel.

Szerző

Fillérekkel erősödött a forint

Minimálisan, alig pár fillérrel erősödött a forint a bankközi piacon a főbb nemzetközi devizákkal szemben hétfő kora estére a reggeli értékekhez képest.

Az euró 307,62 forintra gyengült a reggeli 307,70 forintról. Napközben szűk sávban, 307,11 és 307,77 forint között mozgott az árfolyam.

A svájci frank árfolyama a reggeli 283,29 forintról 283,24 forintra csökkent, a dolláré pedig 274,44 forintról 274,42 forintra süllyedt este fél hétre.

Az euró minimálisan gyengült a dollárhoz képest, reggel 1,1212 dollárt, kora este 1,1204 dollárt ért.

Szerző