Előfizetés

100 éves akvarellt találtak az Antarktiszon

Publikálás dátuma
2017.06.13. 16:32
Fotó: Thinkstock
Tökéletes állapotban fennmaradt akvarellt fedeztek fel a kutatók Robert Falcon Scott brit felfedező tragikusan végződött déli-sarki expedíciójának egyik helyszínén.

A képet, amelyen egy apró, a fakúszfélék családjába tartozó énekesmadár teteme látható, egy penészfoltokkal és pingvinürülékkel borított papírhalom alatt találták meg annak a két kunyhónak az egyikében, amelyeket norvég felfedezők építettek 1899-ben az Adare-foknál, később pedig Scotték használtak az útjuk során - írja a BBC News.

Az Antarktisz legöregebb épületében tavaly felfedezett, ám mostanáig titokban tartott festményről úgy vélik, hogy Edward Wilson brit tudós munkája, aki a tragikusan végződött 1912-es déli-sarki expedíción vesztette életét. Egyéb műalkotásainak elemzését követően állapították meg, hogy az 1872-ben született ő festette a képet, amelyen az 1899-es dátum, a fakúszfélék felirat és egy nagy T betű is látható. A Déli-sark örökségét felügyelő Antarctic Heritage Trust munkatársa, Josefin Bergmark-Jimenez pályafutása legjelentősebb pillanatának nevezte az akvarell felfedezését.  Az, hogy szinte tökéletes állapotban maradt fenn, annak köszönhető, hogy egy csomó papírlap közé szorulva, teljes sötétségben és hidegben töltötte az elmúlt éveket, ami ideális környezet a fényre kifejezetten érzékeny vízfestmények számára.

Azt még mindig nem tudni, hogy az alkotás miként került annak idején az antarktiszi kunyhóba, de úgy vélik, hogy Wilson akkor festhette, amikor a tuberkulózist legyőzve lábadozott Európában. A képet és az Adare-foknál talált csaknem 1500 egyéb tárgyat helyreállításukat követően visszaszállítják a kunyhókba, amelyek az Antarktiszi különlegesen védett területének részét képezik. A festményről másolatot készített a christchurch-i Canterbury Múzeum.

Robert Falcon Scott 1912 januárjában érte el a Déli-sarkot, egy hónappal elmaradva Roald Amundsentől, aki elsőként hódította meg az Antarktiszt. Scott négy társával együtt a jégmezőn vesztette életét, visszaúton a bázisuk felé. A holttestek és a mellettük heverő levelek, naplók felfedezését követően nemzeti hősökként ünnepelték az expedíció tagjait.

Ab-verdikt: alkotmányellenességet idézett elő az Országgyűlés

Publikálás dátuma
2017.06.13. 16:27
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az Országgyűlés alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajtásának elévülését; a mulasztást év végéig pótolnia kell - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozatában.

Az ügyben egy bíró támadta a büntetés-végrehajtási törvényt és egyik rendelkezésének megsemmisítését kérte, mert a pénzbüntetés a más okból elrendelt fogva tartás ideje alatt nem évül el, így korlátlan ideig végrehajtható. Az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló több mint fél évtizeddel ezelőtti, Pest megyei büntetés-végrehajtási ügyekben lopás miatt kiszabott 105 ezer, illetve 60 ezer forintos pénzbüntetést változtattak át meg nem fizetése miatt 348, illetve 300 napi szabadságvesztésre, ám azok letöltését az elítéltek a más ügyekben jogerősen kiszabott szabadságvesztések végrehajtása miatt nem kezdhették meg.

Az Ab eljárása során megkereste az igazságügyi minisztert, aki szerint a kifogásolt rendelkezések nem ellentétesek a jogbiztonság és a törvény előtti egyenlőség követelményével. Az Alkotmánybíróság a bíró indítványát részben megalapozottnak találta és megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megfelelően szabályozta a pénzbüntetés végrehajthatóságának az elévülését azon esetekben, amikor az elítélt meghatározott időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban.

Az Ab indoklásában rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályozás eredményeként ha a pénzbüntetés kiszabását követően az elítéltet életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik, a pénzbüntetés, illetőleg annak átváltoztatása nyomán a szabadságvesztés végrehajtása akár 40 év elteltével is megtörténhet. A testület szerint a pénzbüntetéssel sújtott elkövetőket az elzárással és a közérdekű munkával sújtott elkövetőkhöz képest észszerű indok nélkül hátrányos helyzetbe hozza a vizsgált szabályozás.

Az Ab ugyanakkor a bírói indítványtól eltérően nem tartotta indokoltnak a kifogásolt jogszabályhely megsemmisítését, mert az alaptörvény-ellenesség a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések hiányosságára, szabályozatlanságra vezethető vissza. Álláspontja szerint jelen ügyben van lehetőség arra, hogy "hatályos jog kíméletével" járjanak el. Az alaptörvénnyel való összhang helyreállítása nem a vizsgált szabályozás megsemmisítését, hanem a hatályos szöveg kiegészítését teszi szükségessé, mellyel biztosítható, hogy a pénzbüntetés szabályozása megfeleljen a törvény előtti egyenlőség követelményének.

Ezért az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2017. december 31-ig tegyen eleget.

A többségi határozathoz Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók fűztek különvéleményt. A határozat az Ab honlapján olvasható.

Bojkottálja a civiltörvényt a TASZ

A jogsértő civiltörvényt végső változatában is elutasítja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet - tudatták közleményükben.

Ezt a törvényt a TASZ véleménye szerint nem lett volna szabad elfogadni, mert a törvény jogsértő. A jogvédők szerint a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. Hangsúlyozzák, ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértik meg, hiszen gazdálkodásuk már most is teljesen átlátható. A TASZ szerint a jogsértő törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. Kiemelik, hogy a jogrendszerben már jelenleg is meglévő szabályok sokkal alkalmasabbak az átláthatóság és a nemzet biztonságának garantálására, illetve a pénzmosás elleni fellépésre. Az átláthatóságot az szolgálja, hogy a szervezeteknek közzé kell tenniük pénzügyi adataikat, támogatóikat is feltüntetve, a nemzetbiztonságot és a pénzmosás elleni küzdelmet pedig nem a nyilvánosság, hanem hanem az ezen célok biztosítására hivatott szervezetek, például az ügyészség megfelelő működése szolgálja. A törvényben előírt kötelezettségeket szükségtelennek és aránytalannak tartják.

A szervezet újfent hangsúlyozza, hogy nincs mit titkolnia: gazdálkodása és tevékenysége teljesen nyilvános, bárki évekre visszamenően megnézheti, kiknek, milyen összegű támogatásával, milyen programokon dolgoznak. A TASZ továbbra is rendszeres támogatásra buzdítja azokat, akik egy olyan országban akarnak élni, ahol a hatalom tiszteletben tartja az állampolgárok jogait. A TASZ gazdálkodásáról jelenleg is elérhető adatok alapján a szervezet sokkal átláthatóbban működik, mintha csak magára venné a “külföldről támogatott" bélyeget, ezért a nyilvánosság felé továbbra is a tájékoztatásnak ezt az informatív formáját követi.

A jogérvényesítési lehetőségek egy része csak akkor nyílik meg előttünk, ha nem teszünk eleget a jogsértő törvény előírásainak. Mivel egyetlen jogérvényesítési lehetőségről sem akarunk lemondani, a jogsértő törvény előírásait nem teljesítjük - jelentette ki Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.

Tisztában vagyunk azzal, hogy eljárások indulhatnak velünk szemben. Mi ezektől nem ijedünk meg: évente több mint száz új ügyben képviseljük ügyfeleinket a magyar bíróságok, az Alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság előtt, az ilyen eljárásokban tapasztaltak vagyunk. Most úgy tudunk az állampolgárok szervezeteinek, más alapítványoknak és egyesületeknek segíteni, ha beleállunk: magunkon bizonyítjuk, hogy a törvény jogsértő. Biztosak vagyunk benne, hogy a hosszú eljárások végén a jogsértő civiltörvény el fog bukni - ezt Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója mondta.