Fehér házi káosz

Publikálás dátuma
2017.06.14. 07:35
A kormánytagok egyenként „hűségesküt” tettek Trump nagy örömére. FOTÓ: GETTY IMAGES
Trump leváltaná a különleges ügyészt. Repülhet az igazságügyi miniszter is.

Noha az amerikai elnök azt a látszatot akarta kelteni bizarr kormányülésével, hogy sikert sikerre halmoz, a valóság egészen más. A tárcavezetők hízelgő nyilatkozatai dacára a Trump-kormányzat nagyon kevés eredményt tud felmutatni. A már második változatban bevezetett, hat muszlim országra vonatkozó utazási tilalmat újabb fellebbviteli bíróság blokkolta, hamarosan a legfelsőbb bíróság előtt landol. Az egészségügyi reform a szenátusban parkol, Trump beígért adócsökkentéseihez még hozzá sem tudtak kezdeni. Az adminisztráció fölötti sötét felhők viszont sokasodnak.

Reince Priebus személyzeti főnöknek Trump ultimátumot adott, ha július 4-ig nem tesz rendet a Fehér Házban, akkor meneszti posztjáról. Trump eredetileg nem Priebust, hanem a szélsőjobboldali Breitbart portál volt főnökét, Steve Bannont akarta megtenni stábfőnökének, csak a nagy felzúdulás nyomán választott hivatásos republikánus politikust. Egyre inkább úgy tűnik, mégis a minél rosszabb, annál jobb elvet valló, destruktív Bannon-szárny gyakorolja a legnagyobb befolyást az elnökre.

Az igazságügyi tárca vezetőjének szintén inog a széke. Jeff Sessions volt alabamai szenátor tegnap (lapzártánk után) tanúskodott a szenátus hírszerzési bizottságában a Trump-kampány kétes orosz kapcsolatai ügyében. Sessions maga is sáros, hiszen kinevezése előtti meghallgatásán „elfelejtette” megemlíteni, hogy háromszor is találkozott a washingtoni orosz nagykövettel, Szergej Kiszljakkal. Két találkozót már elismert, a harmadikról James Comey, a volt FBI-főnök tájékoztatta a szenátorokat múlt héten. Ezt követően Sessions maga ajánlotta fel, hogy szintén elmegy a bizottságba, s meglepetésre vállalta, hogy nyílt ülésen tanúskodik.

Trump egy barátja, Christopher Ruddy, a Newsmax Média vezetője a PBS közszolgálati csatornának azt nyilatkozta, Trump azt fontolgatja, hogy leváltja a különleges ügyészt, Robert Muellert. Ez még James Comey menesztésénél is nagyobb botrányt keltene. Ha az igazságügyi tárca helyettes vezetője, Rod Rosenstein ezzel nem értene egyet, neki is mennie kellene. Sean Spicer fehér házi szóvivő szerint Trump nem is találkozott barátjával, amikor hétfőn a Fehér Házban járt. Ruddy azonban kiáll a sztorija mellett. Muellert kinevezésekor az egekbe dícsérték, az elmúlt napokban több republikánus politikus is megpróbálta hitelteleníteni, még Newt Gingrich volt házelnök is beszállt befeketítésébe. Az amerikai média ismét Richard Nixont, s a „szombat esti mészárlást”, a Watergate-vizsgálatot vezető különleges ügyész, Archibald Cox leváltását emlegeti.

Nincs lehallgató rendszer
Az elnök védelmét ellátó titkosszolgálat közölte, a Fehér Házban nem működik lehallgató rendszer. Donald Trump Twitteren azzal próbálta fenyegetni James Comeyt, hogy hangfelvétel készülhetett kettejük megbeszéléséről az Ovális Irodában. Comey szerint ettől az elnöknek kell inkább tartania. A milliárdos a Trump-toronyban gyakorta felvette tárgyalópartnereivel folytatott beszélgetéseit, de eddig nem árulta el, ugyanezt teszi-e az elnöki rezidencián is. A képviselőház és a szenátus illetékes bizottságai kérik a felvétel átadását, ha valóban létezik.

Szerző

Még ma sem látják Joszif Sztálin bűneit

Publikálás dátuma
2017.06.14. 07:33
Megrongált Sztálin-szobor egy moszkvai szoborparkban. FOTÓ: GETTY IMAGES/WOJTEK LASKI

Az orosz forradalom századik évfordulójának közeledtével a Kremlnek el kell döntenie hogyan tekintsen az orosz történelemnek erre a sorsdöntő eseményére, mi az, amit megemlékezésre méltónak tartson, és mi az, amiről inkább hallgatna. Legalább ilyen kényes kérdés, mit kezdjen a nagy elődökkel, például Joszif Sztálinnal. A közvéleménykutató-intézetek egymással versengve igyekeznek kipuhatolni az emberek véleményét.

A Levada Központ felmérésére már csak azért is érdemes odafigyelni, mert nem központi sugallatra „finomít” az adatain. Független közvélemény-kutató-intézetként tartják számon. Közvélemény-kutatása szerint az oroszoknak több mint az egyharmada a sztálini megtorlásokat olyan politikai bűntettként tartja számon, ami semmivel sem igazolható. A megkérdezettek negyede viszont politikai szükségszerűségnek tekinti a múlt megtorló politikáját, a többiek vagy nem is hallottak ezekről a bűntettekről, vagy nem válaszoltak a kérdésekre. Az emberek fele nem vonná felelősségre a bűnösöket, csak 21 százalékuk tenné ezt. Többen vannak azok, akik kevesebbet beszélnének ezekről a szégyenletes eseményekről, mint azok, akik inkább megvitatnák a múlt történéseit.

Ami magát Sztálin személyét illeti, az emberek 48 százaléka nem hajlandó őt bűnösnek minősíteni.

Egy másik közvéleménykutató-intézet, a FOM legutóbbi felmérése még egyértelműbbé tette, hogy az elmúlt évtizedek leleplezései nem érték el a várt hatást. Az emberek fele ugyanis pozitívan értékeli Sztálin második világháború alatti tevékenységét. Mindössze a megkérdezettek 8 százaléka adott negatív értékelést Sztálinról. Az oroszok nemzeti ünnepnek tekintik a győzelem napját, 79 százalékuk részt is vesz a rendezvényeken. Többségük szerint manapság tárgyilagosan kezelik a háború történetét.

Ilyen háttérrel érthetőbbé válik az a zavarodottság, amely időről időre tapasztalható a hatóságok részéről, amikor el kell dönteniük, mit kezdjenek a Sztálin-rajongók kezdeményezéseivel. Novoszibirszkben, például, a polgármesteri hivatal hónapokig halogatta, hogy kijelölje azt a helyet, ahol hívei elhelyezhetik Sztálin mellszobrát. Végül a Sztálin-rajongók annyit elértek, hogy a szobor mellett fényképezkednek.

Jaroszlavban viszont az váltotta ki többek felháborodását, hogy a gyerekek jogaival foglalkozó ombudsman az irodájában helyezte el azt a képet, amely a „jóságos” Sztálint ábrázolja egy kislány társaságában. Az már csak hab a tortán, hogy kiderült, hajdanán nemsokkal a fotó elkészülte után, a nép egyszerű gyermekének nevezett kislány apját, egy burját politikai vezetőt kémnek bélyegeztek meg és kivégezték, anyját pedig száműzték. Az ombudsman azzal védekezett, hogy ő kitette Lenin, sőt Putyin képeit is, amint gyerekek társaságában pózolnak.

De az is jellemző, hogy az egyes tv csatornán sorozatot vetítettek Sztálin őrségének parancsnokáról, akit pozitív színben tüntettek fel. Bírálói szerint a sorozat a sztálini korszak iránti nosztalgiát hivatott szolgálni. Mint ahogy azt is sokan elgondolkoztatónak tartják, miért van szükség a „Szovjetek országa” sorozatra, amely a Szovjetunió olyan kulcsfiguráiról szól, mint Dzerzsinszkij, Vorosilov, Bugyonnij, Molotov, Zsdanov, Berija. Akadnak politikai elemzők, akik egyenesen arról cikkeznek, hogy ezekkel a visszaemlékezésekkel Panteont emelnek a gyilkosoknak.

Szerző

Navalnij nem hátrál

Publikálás dátuma
2017.06.14. 07:31
Az Amnesty International szerint brutálisan lépett fel a rendőrség a hétfői megmozdulás résztvevői ellen. FOTÓ: REUTERS
Gyorsított eljárásban ítélte 30 napos elzárásra egy moszkvai bíróság az orosz ellenzék vezetőjét. Az eljárást az Európai Unió és Washington is bírálta.

Alekszej Navalnijt Twitter-üzenete alapján nem igazán rázta meg újabb letartóztatása. A közösségi oldalon azt írta: csak amiatt bosszús, mert így lemarad a Depeche Mode júliusi moszkvai koncertjéről. Hozzátette, úgy látszik, a hatalom még mindig nem lopott eleget.

Az AFP adatai szerint legalább 1500 személyt tartóztatott le az orosz rendőrség hétfőn, amikor Oroszország-szerte ezrek tüntettek a demokráciáért. A hivatalos indoklás szerint a hatóságok „jogosan” léptek fel a „törvénytelenül” megtartott függetlenség napi megmozdulások résztvevőivel szemben. A tüntetők „Oroszország Putyin nélkül”, „Oroszország szabad lesz” rigmusokat skandáltak. Moszkván kívül egy sor városban, Szentpéterváron, Novoszibirszkben, Vlagyivosztokban, Norilszkban, Kalinyingrádban és Szocsiban is utcára vonultak az emberek.

FOTÓ: REUTERS

FOTÓ: REUTERS

Navalnij az orosz elnök egyik leghevesebb bírálója, aki a jövő évi elnökválasztáson indulni kíván Putyinnal szemben. Feltéve, ha ezt engedélyezik, hiszen idén újratárgyalták egy korábbi ügyét - sikkasztással vádolták meg -, és ismét öt év felfüggesztett börtönt szabtak ki rá. Ugyanazt az ítéletet, amelyet egyszer az Emberi Jogok Európai Bírósága már semmisnek ítélt. Igaz, a felmérések szerint akkor sincs sok esélye, ha indulhatna. A Levada Központ április 24-én közzétett közvélemény-kutatása mindössze egy százalékon látta, miközben Putyint 62-n. A FOM ügynökség pedig még csak ki sem mutatta Navalnij támogatottságát május 12-én közölt kutatásában, míg Putyint 62 százalékon mérte.

Szakértők azonban kétségbe vonják ezen adatok hitelességét. Tény az is, hogy a három hónappal ezelőtt már 15 napi elzárásra ítélt Navalnij egy réteg körében komoly befolyással rendelkezik. Március végén országszerte több tízezren vettek részt az általa megrendezett korrupcióellenes megmozduláson. Öt év óta ez volt a legjelentősebb tüntetés Oroszországban. Elsősorban fiatalok jelentek meg, akik a központi hatalomtól jóval függetlenebb hírforrásokból, a közösségi oldalakról szerzik be információikat.

Navalnij szerint Dmitrij Medvegyev miniszterelnök átláthatatlan alapítványok sorával teszi rá a kezét az állam pénzére. Ügyeskedései révén irdatlan vagyonra tett szert, kiterjedt ingatlanbirodalom tulajdonosa, miközben az oroszok jelentős része hétköznapi gondokkal küszködik. Egy sok fiatalhoz eljutott videóban Navalnij azt állította, hogy a kormányfő 1,1 milliárd eurós vagyonnal, négy pompás rezidenciával, három villával és két jachttal rendelkezik, amikhez oligarchák közreműködésével jutott. Elemzők eleinte láttak esélyt arra, hogy Putyin leveszi a kezét hű szolgálójáról, végül azonban meghagyta pozíciójában. Az elnök amúgy sem arról híres, hogy a közvélemény hatására hozzon meg fontos döntéseket. Sokatmondó, hogy Medvegyev egy ideig hallgatott a vádak kapcsán, majd mindent letagadott.

A hétfői tüntetéseken is megannyi fiatal tűnt fel. Hírek szerint Oroszország számos gimnáziumában és felsőoktatási intézményében kicsapással fenyegették meg azokat, akik részt vesznek a megmozdulásokon. A fenyegetés azonban sokakat így sem tántorított el. Egy a tüntetésen megjelent fiatal, a 20 esztendős Anarbek Burszujev a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítójának elmondta, azért ment el, mert felháborítja az országban tapasztalható korrupció. Többen ezúttal is Medvegyev azonnali távozását követelték. Burszujev közölte továbbá, hogy hazájában Putyin-kultusz uralkodik, és az állami média azt harsogja, hogy a Nyugat Oroszország ellensége. „Mi azonban nem akarunk vitát” – fejtette ki.

A Putyin-párti sajtó igyekezett csekély jelentőséget tulajdonítani a megmozdulásoknak. A Rosszijszkaja Gazeta kormánypárti lap azzal vádolta a tüntetőket, hogy „egy kis csoport el akarja rabolni az ünnepünket”. A tüntetők célja csak az, hogy „nyugati kamerák előtt díszelegjenek”. A Komszomolszkaja Pravda egyenesen provokációról beszélt, cikke szerint Navalnij „nem békés tüntetést akart”. A lapból azért kiderült, hogy nem csillapodnak a megmozdulások. A Moszkovszkij Konszomolec sem fukarkodott Navalnij bírálatával. „Már volt egy Leninünk, nincs szükségünk egy másikra” – írta a lap.

Nemzetközi bírálatok
Éles bírálatokkal illette az Egyesült Államok az oroszországi letartóztatási hullámot. Sean Spicer fehérházi szóvivő felszólította az orosz hatóságokat, engedjék szabadon a békésen tüntető embereket. Oroszország polgárai olyan kormányzatot érdemelnének, amely lehetővé teszi, hogy „félelem nélkül gyakorolhassák jogaikat” – tette hozzá. Az Európai Parlament is bírálatokkal illette Moszkvát. Antonio Tajani, az EP elnöke aggodalmát fejezte ki Navalnij letartóztatása kapcsán. Guy Verhofstadt, a az EP liberális frakciójának vezetője Navalnij haladéktalan szabadon engedését követelte. Az Amnesty International a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszak miatt tiltakozott.