Patkányinvázió Makón

Publikálás dátuma
2017.06.14. 11:49
Illusztráció: Thinkstock
Az utóbbi időben ismét elszaporodtak a patkányok a makói városközpontban - ezt olvasói fotók is dokumentálják. Az önkormányzat azt mondja: eddig nem kaptak ilyen bejelentést, de ha kell, megszervezik az irtást – írja a Délmagyarország.

– Korábban is, most is láttam a Tömörkény, illetve a Hunyadi utca környékén patkányokat. Még a játszótéren is – mondta az egyik környékbeli paneltömbben élő makói édesanya, Sánta Katalin. A városházától alig pár száz méterre lévő játszótérnél a lap munkatársai megtalálták az egyik háztömb előtti kertben azt a területet is, ahol jó néhány patkánylyuk látható. A környéken többen is megerősítették, szoktak találkozni a rágcsálókkal – volt, aki mobiltelefonnal készült képet is készített, amint a patkány épp kikukucskál az egyik lyukból.

A témáról kedden sajtótájékoztatót tartott Mucsi Tamás, a Demokratikus Koalíció választókerületi elnöke. Ő egyben a Deák Ferenc utcán működő ifjúsági klub vezetője, és ilyen minőségében ő is készített a környéken az állatokról fotókat. Ezeket felrakta a Facebookra, és a hozzászólásokból kiderült, szinte az egész belvárosban felbukkantak patkányok, volt, aki jelezte, hogy fényes nappal a piacon is látott rágcsálót. Mucsi azt mondta, az előző városvezetés idején, mint a gázmesteri jegyzőkönyvek is tanúsítják, Farkas Éva Erzsébet polgármester állításával ellentétben ilyen probléma nem volt a városházán, és a vízmű is odafigyelt a csatornahálózat rágcsálómentesítésére.

Az önkormányzat szerint ezidáig a belvárosból nem, csak Honvéd városrészből kaptak bejelentést – ott több rágcsálóirtást szerveztek már. Idén is lesz ilyen az Alföldvíz Zrt.-vel közösen. Amennyiben a probléma megalapozott, a város más részein is szervez az önkormányzat összehangolt rágcsálóirtást.

Szerző

Agyrém! Lövészet után most önvédelmet oktatna a Klik

Publikálás dátuma
2017.06.14. 11:31
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Ezúttal az iskolai küzdősportokkal kapcsolatos körülményekről kell számot adniuk az iskolaigazgatóknak kétnapos határidővel – tudta meg a Magyar Nemzet, miután az RTL Klub riportja már beszámolt a  Klebelsberg Központ egy korábbi megdöbbentő leveléről. Abban egy iskolaigazgatónál arról érdeklődtek írásban, van-e olyan minimum 6x15 méteres elkeríthető helyiség vagy udvari tér az iskolában, ahol adott esetben ki lehet alakítani lőteret, és amely ellátható minden lőtávolságból biztos fedezékkel. 

A Nemzet információi szerint hétfőn küldtek körbe egy e-mailt a tankerületi központok az intézmények vezetőinek, amelyben arra kérik őket, szerdáig küldjenek részletes adatokat az iskolában űzött. A Klebelsberg Központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közös felmérése többek közt arra kíváncsi, pontosan milyen küzdősportokat oktatnak az iskolákban, ezt szakkörben teszik-e vagy tanórán, megvannak-e a szükséges feltételek – például szőnyeg, tatami –, és ha nincsenek, akkor mire lenne szüksége az intézménynek. Ezenkívül az igazgatóknak azt is meg kell küldeniük, hogy a teremnek, ahol a gyerekek sportolnak, mekkora a befogadóképessége.

A mostani felmérés talán nem független attól, hogy mint a lap korábban beszámolt róla, májustól a diákok már nemcsak futballal, hanem akár karatéval is kiválthatják a mindennapos testnevelést az iskolában a VII. és a X. évfolyamok között. Erre nemcsak általános iskolában és gimnáziumban van lehetőség, hanem a szakgimnáziumban és a szakközépiskolában egyaránt.

A kerettanterv szerint az iskolai órán történő karateoktatás legfőbb célja egy egész életre szóló életmód elsajátítása, a testnevelés és sport műveltségterületének színesítése, a testkultúra képességrendszerének fejlesztése, „olyan önvédelmi rendszer alapszintű oktatása, amely alkalmassá teszi a tanulókat a külső agresszió elleni sikeres védekezésre”. Emellett azt is írták, hogy a karate célul tűzi ki olyan attitűd kifejlesztését, amely az élet és egészség maximális tisztelete mellett lehetőséget ad a magabiztos viselkedés elsajátítására. „E magabiztosság mögött szilárd jellem és sportágspecifikus gyakorlati készség áll” – indokolták.

Lőtereket az iskolákba?

Az RTL Klub korábbi riportjában megszólalt Maruzsa Zoltán, helyettes oktatási államtitkár, aki már márciusban azon lamentált, hogy kéne az a lőtér, csak még azon megy a vita, jobb az iskolában, vagy inkább mellette. Most úgy tűnik, a Klik már elkezdte felmérni az intézményeken belüli opciókat.

Elvileg csak szakértő felügyelete mellett lehet használni lőpályát, a fegyvereknek pedig, amíg nem használják őket, páncélszekrényben a helye. Az oktatási államtitkárság nem válaszolt a csatorna kérdésére, közleményben annyit írtak, hogy a sportlövészet választható sportág lehetne az iskolákban, ha annak biztonsági körülményei adottak.

A Népszava is megírta korábban, hogy Magyarországon 197 lőtér létesül, ezek között lesz 25 méteres, 50 méteres és 100 méteres lőtér. A megyei jogú városokban 100 méteres lőterek lesznek – ezt jelentette ki januárban Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lásd még: Leventék, tűz az ellenségre! De ki az?

A jövőben minden járásra jutna egy lőtér – nem katonai objektumok épülnek, hanem olyan lőterek, amelyeket a civilek is használhatnak. A Magyar Sportlövők szövetségének vezetése abban bízik, hogy többen járnak majd el rendszeresen lőni.

„Nem szeretném kategorizálni, hogy kiknek épül. Elsősorban a honvédelmi nevelés, ezen belül a lőfegyverrel kapcsolatos képzésekre kezdenek felépülni a lőterek, annak érdekében, hogy jól képzett és hozzáértő fiataljaink legyenek, és azt gondolom, hogy ez rendkívül jótékonyan fog hatni a sportlövészetre is” – fejtette ki Sinka László, a Magyar Sportlövők Szövetségének főtitkára a Hír Tv-nek.

Szakértők úgy vélik, a lövészet kiválóan fejleszti a koncentrációs képességet, a mai fiatalok fegyverhez való viszonya azonban más, mint 20-30 éve volt. „Ha egy lövedék kirepül a csőből, akkor azt következmény nélkül már nem lehet visszatolni a csőbe, tehát óriási felelősség van azon a pici mutatóujjon, amivel meghúzod a billentyűt, és sokszor én döbbentem rá az illetőt arra, hogy ez nem játék, ugyanis ha a videojátékban elront valamit, kiírja: »game over«; nyom egy gombot, kap hat új életet. Ez az életben már nem így van” – mondta Hídvégi Győző kiképző, lőtérvezető.

Magyarországon jelenleg pár tucat lőtér üzemel, általában sportegyesületként vagy kiképző központként. A lakossági tiltakozások gyakoriak. „A civil lakosságnál a zaj az, ami általában a leginkább szembe- vagy fülbeötlő probléma. Előszeretettel vásárolnak telket repülőtér vagy lőtér környékén, azt gondolják, később kártérítést tudnak igényelni, vagy bezáratják az adott létesítményt” – mondta Uram János, a Shootingpress Magyarország főszerkesztője.

A polgármesterek szerint aggasztóbb, hogy másra nem jut fejlesztési forrás. „Sokkal fontosabb dolgok vannak, amire nem jut pénz, infrastruktúra, közlekedés, az intézményfelújításokra – iskola, kórház – jóval kevesebb jut, mint ami kellene” – mondta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

Azt még nem tudni, mikor kezdődnek a lőtérépítések, ahogy azt sem, hogy ki lesz az intézmények fenntartója.

Szerző
Frissítve: 2017.06.14. 13:20

Sólyom László alázza Áder Jánost a lex CEU miatt

Publikálás dátuma
2017.06.14. 11:16
Sólyom László volt köztársasági elnök, volt alkotmánybíró kimondta, hogy a Lex CEU alkotmányellenes FOTÓ: Vajda József
Írásos jogi véleményt (amicus curiae) írt június 12-én Sólyom László volt köztársasági elnök, Lévay Miklós volt alkotmánybíró, valamint Jakab András és Szente Zoltán egyetemi tanárok és MTA-doktorok a lex CEU-ról az Alkotmánybíróságnak (AB), mely kiemelt ügyként kezeli a törvényt.

Hogy Sólyom László durván alkotmányellenesnek tartja a törvényt, nem újdonság, az Eötvös Csoport rendezvényén ezt szóban korábban el is mondta – emlékeztet az Index.

Most azonban hivatalos beadványban fejtette ki tekintélyes jogtudósok társaságában, hogy véleményük szerint az AB-nek mit kellene tennie: a törvény egyes rendelkezései ellentétesek az Alaptörvénnyel, ezért azokat az Alkotmánybíróságnak - tekintettel az alaptörvény-ellenesség súlyára, valamint arra, hogy az érintett rendelkezések még nem kerültek végrehajtásra - ex tunc (visszaható) hatállyal meg kellene semmisítenie.

A beadvány a lex CEU alkotmányellenességére három szempontot sorol fel: 1. a lex CEU az egyetemi autonómiát alaptörvény-ellenesen sérti, 2. alaptörvény-ellenesen korlátozza a tudományos kutatáshoz, a tanításhoz és tanuláshoz való jogot, és 3. a jogállamiság is sérelmet szenved. „Ha az állam teljesíthetetlen működési feltételeket támasztana az egyetemekkel szemben, akkor a kutatás és tanítás tartalmának, módszereinek önálló meghatározására sem lenne lehetőség.

Nem működő felsőoktatási intézményekben nem lehetséges semmilyen egyetemi autonómia – többek közt ezt írják Sólyomék a CEU-t ellehetetlenítő törvényről.

Azon túl, hogy nagyon komoly súlya van annak, ha egy volt köztársasági elnök és AB-elnök amicust ír, Sólyom Lászlóék kiállása külön rendkívül kellemetlen Áder János jelenlegi köztársasági elnöknek. Hiszen Áder, bár hosszas gondolkodás után, de aláírta a törvényt, azaz nem talált benne alkotmányellenes passzust.

Végül úgy került mégis az AB elé a törvény, hogy a Lehet Más a Politika (LMP) összeszedte az ehhez szükséges, minimum 50 parlamenti képviselő aláírását a Jobbik és az MSZP segítségével.

Szerző