Előfizetés

Volt roaming, nincs roaming

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2017.06.14. 16:41
Fotó: Thinkstock
Holnaptól bárhol az Európai Unión belül, felárak nélkül lehet mobiltelefonunkról hívást kezdeményezni és fogadni, SMS-t írni és internetezni. Ez azt jelenti, hogy külföldön is a hazai díjszabás az érvényes.

Jó hír a nyaralóknak: csütörtöktől megszűnnek a barangolási (roaming) díjak az Európai Unióban, valamint az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában. Az EU-roaming ugyanakkor nem terjed ki az unión kívüli európai államokra, így például Svájcra, vagy a szomszédos országok közül Szerbiára és Ukrajnára. A magyarországi lakosok — csakúgy, mint a többi EU- illetve EGT-tagállam polgárai — többletdíj fizetése nélkül telefonálhatnak, SMS-ezhetnek vagy internetezhetnek a mobilkészülékükkel, ha egy másik uniós országban tartózkodnak. A belföldi díjszabás szerinti barangolás automatikusan életbe lép június 15-én, a mobilozóknak nem kell aktiválniuk vagy kapcsolatba lépniük a szolgáltatóval. A kedvező feltételek az előre fizetős kártyásokra és a havidíjas előfizetőkre egyaránt érvényesek.

A belföldi díjas barangolás azt jelenti, hogy például egy magyar az EU és EGT bármely tagállamában pontosan ugyanakkora tarifát fizet a mobilszolgáltatásokért, mint odahaza. A szolgáltató egész egyszerűen a belföldi fogyasztásba számítja bele a barangolást. Ha a külföldi roaming fogyasztás meghaladja az eredeti szerződésben megállapított határértéket, akkor az előfizetőnek többletdíjat kell fizetnie. Ez hanghívásonként legföljebb 3,2 eurócent/perc, SMS-enként 1 eurócent, adatforgalom esetében pedig 7,70 euró/gigabájt. A barangolásos adatátviteli szolgáltatások maximális díja azonban 2018-2022 között évente a következőképpen fog tovább csökkenni: 6 euró, 4,50 - 3,50 - 3 - 2,50. Fontos tudni azonban, hogy bizonyos esetekben a szolgáltatónak lehetősége van a roaming adathasználat korlátozására akkor is, ha a díjcsomagban belföldre korlátlan internetezést kínál. Erről minden esetben tájékoztatnia kell az ügyfelet.

A belföldi díjas barangolást azok vehetik igénybe, akik alkalomszerűen utaznak egy másik uniós tagállamba, és összességében hosszabb ideig tartózkodnak belföldön, mint külföldön. A kedvezményes díjszabást nem azoknak a mobiltulajdosoknak találták ki, akik tartósan roamingolnak, mert évekig vagy hónapokig a hazájuktól távol élnek. A szolgáltatók ezt folyamatosan ellenőrzik, és ha visszaélést tapasztalnak, akkor felveszik a kapcsolatot az ügyféllel, végső esetben pedig többletdíjat számolnak fel neki.

Az Európai Unió 2007-ben határozta el, hogy fokozatosan megszünteti a roaming díjakat az EU országaiban. Azóta folyamatosan csökkennek a barangolási tarifák, a hívásokért és a szöveges üzenetekért átlagosan 92, az adatforgalomért 96 százalékkal kell ma kevesebbet fizetni, mint tíz évvel ezelőtt. A brüsszeli kimutatás szerint 2008-2015 között az adatbarangolás volumene több mint a százszorosára nőtt az Unióban.

Az Európai Bizottság szerint a roamingdíjak csökkentését célzó uniós rendeletek életbe lépése óta a tagországokban mérséklődtek a belföldi mobilhasználati tarifák. A testület nem tart attól, hogy a barangolási díjak eltörlése felhajtja a belföldi árakat. Ha mégis, úgy a szolgáltatók kivételes esetekben és ideiglenes jelleggel eltérhetnek a szabályoktól.

Eltérő árak
A mobilszolgáltatók tarifái nagy eltérést mutatnak országonként. Egy friss európai bizottsági tanulmány szerint 2016-ban a legolcsóbb havidíj — amely 1 gigabájtnyi adatforgalmat, 600 híváspercet és 225 SMS-t foglal magába — Magyarországon 60 euróba került, Észtországban pedig 8 euróba.

Bonthatják a hruscsovkákat

Publikálás dátuma
2017.06.14. 16:39
Omladozó hruscsovka FORRÁS: MOSCOW TRAVEL GUIDE
Harmadik, végleges változatában elfogadta az orosz parlament alsóháza az 1950-60-as években épült ötszintes panelházak, a "hruscsovkák" lebontásáról és a lakók új otthonokba költöztetéséről rendelkező moszkvai "renoválási" városrendezési törvénytervezetet.

A törvényt még jóvá kell hagynia a felsőháznak és az elnöknek is, a lebontásra ítélt házak listája a közzététel napján válik véglegessé. A rendőrség szerdán az Állami Duma (a parlamenti alsóház) épületénél őrizetbe vett 12, a törvénytervezet elfogadása ellen tiltakozó embert, köztük az ellenzéki Jabloko párt két helyi vezetőjét. Az indoklás szerint a megmozdulást - amelyen többtucatnyian vettek részt - nem egyeztették előzetesen a hatóságokkal. Az RBK gazdasági lap helyszíni tudósítása szerint a "renoválást" támogató tüntetők közül viszont senkit sem vezettek el.

A törvénytervezet "az ipari lakásépítés első szakaszában" (1957-1968-ban) épült házakra terjed ki. A "renoválás" érintettjei - néhány kerület kivételével - a jelenlegi lakókörzetükben, a jelenlegivel megegyező szobaszámú, nagyobb alapterületű, a jelenlegivel egyenértékű lakást vagy pénzbeli ellentételezést kapnak majd. Többletfizetéssel növelhető a cserelakások nagysága. A törvénytervezet önálló lakásokat biztosít a jelenleg társbérletben élők számára. Elsőként a leginkább leromlott állapotú házakat fogják lebontani. A lakók szavazással dönthetnek arról, részt vesznek-e a programban.

A Szovjetunióban Nyikita Hruscsov kommunista pártvezérsége idején (1953-1964) tömegesen kezdtek ötszintes lakótelepi házakat építeni . Ezeket a legfeljebb 50 éves élettartamúra tervezett, elavult épületeket a moszkvaiak róla nevezték el "hruscsovkáknak". A több mint 13 milliós orosz fővárosban 25 millió négyzetméterre tehető az ezekben lévő lakások alapterülete, és mintegy 1,6 millió ember él bennük. 

A törvénytervezet ellen több tüntetést tartottak Moszkvában, mert a lebontásra ítélt házak első lajstromába nemcsak "hruscsovkák" kerültek bele, hanem a téglaépítésű (a sztálini korszakban épült) "sztálinkák", sőt még az 1917-es októberi forradalom előtti időkből származó épületek is. A program bírálói szerint a politika egy "gigantikus piramisjátékot" indít el, amelynek haszonélvezői az építkezési vállalkozók lesznek. 

Bonthatják a hruscsovkákat

Publikálás dátuma
2017.06.14. 16:39
Omladozó hruscsovka FORRÁS: MOSCOW TRAVEL GUIDE
Harmadik, végleges változatában elfogadta az orosz parlament alsóháza az 1950-60-as években épült ötszintes panelházak, a "hruscsovkák" lebontásáról és a lakók új otthonokba költöztetéséről rendelkező moszkvai "renoválási" városrendezési törvénytervezetet.

A törvényt még jóvá kell hagynia a felsőháznak és az elnöknek is, a lebontásra ítélt házak listája a közzététel napján válik véglegessé. A rendőrség szerdán az Állami Duma (a parlamenti alsóház) épületénél őrizetbe vett 12, a törvénytervezet elfogadása ellen tiltakozó embert, köztük az ellenzéki Jabloko párt két helyi vezetőjét. Az indoklás szerint a megmozdulást - amelyen többtucatnyian vettek részt - nem egyeztették előzetesen a hatóságokkal. Az RBK gazdasági lap helyszíni tudósítása szerint a "renoválást" támogató tüntetők közül viszont senkit sem vezettek el.

A törvénytervezet "az ipari lakásépítés első szakaszában" (1957-1968-ban) épült házakra terjed ki. A "renoválás" érintettjei - néhány kerület kivételével - a jelenlegi lakókörzetükben, a jelenlegivel megegyező szobaszámú, nagyobb alapterületű, a jelenlegivel egyenértékű lakást vagy pénzbeli ellentételezést kapnak majd. Többletfizetéssel növelhető a cserelakások nagysága. A törvénytervezet önálló lakásokat biztosít a jelenleg társbérletben élők számára. Elsőként a leginkább leromlott állapotú házakat fogják lebontani. A lakók szavazással dönthetnek arról, részt vesznek-e a programban.

A Szovjetunióban Nyikita Hruscsov kommunista pártvezérsége idején (1953-1964) tömegesen kezdtek ötszintes lakótelepi házakat építeni . Ezeket a legfeljebb 50 éves élettartamúra tervezett, elavult épületeket a moszkvaiak róla nevezték el "hruscsovkáknak". A több mint 13 milliós orosz fővárosban 25 millió négyzetméterre tehető az ezekben lévő lakások alapterülete, és mintegy 1,6 millió ember él bennük. 

A törvénytervezet ellen több tüntetést tartottak Moszkvában, mert a lebontásra ítélt házak első lajstromába nemcsak "hruscsovkák" kerültek bele, hanem a téglaépítésű (a sztálini korszakban épült) "sztálinkák", sőt még az 1917-es októberi forradalom előtti időkből származó épületek is. A program bírálói szerint a politika egy "gigantikus piramisjátékot" indít el, amelynek haszonélvezői az építkezési vállalkozók lesznek.