Karatelőtereket mindenhová!

Előbb jött Lázár János, aki bejelentette, hogy 197 lőteret kell építeni az országban. Minden járási székhelyre egyet. Most a polihisztor Klik puhatólózik az iskoláknál, hova tudnának besuvasztani egy apart kis lőteret, ha már tornatermük úgy sincs. Önérzetes a kis lator, mert meg is sértődött, hogy mindenki a fejét fogja. Dacosan így írtak: „sportlövészet egy biztonságos sportág, egyike azoknak, amelyeket a tervek szerint lehetőségükben lesz választani a diákoknak és az iskoláknak. A sportlövészet egy olimpiai sportág, akárcsak a foci, kosárlabda vagy az úszás."

Még fel sem ocsúdtunk a kómából, amibe eredetileg Parragh főkamarás taszajtott bennünket a sok fölösnek vélt művelt gyerekkel, máris jött a következő csapás. A Klik kétnapos határidővel lerovancsoltatta az összes iskolát, hol, milyen küzdősportokat űznek, és van-e elég tatamijuk. Mert „az iskolai órán történő karateoktatás legfőbb célja egy egész életre szóló életmód elsajátítása, a testnevelés és sport műveltségterületének színesítése, a testkultúra képességrendszerének fejlesztése, „olyan önvédelmi rendszer alapszintű oktatása, amely alkalmassá teszi a tanulókat a külső agresszió elleni sikeres védekezésre". A karate lehetőséget ad a magabiztos viselkedés elsajátítására. „E magabiztosság mögött szilárd jellem és sportágspecifikus gyakorlati készség áll".

Mindeközben alighanem bölcsőde sincs már az országban, ahol ne jártak volna legalább kétszer leendő határvadászt vadászni.

Fogalmam sincs, mire készülnek, indul-e kardkovács-íjgyártó képzés a szakgimnáziumokban és lesz-e végre film a pozsonyi csatáról. De az biztos: riasztó, hogy lassan minden oktatási intézmény, de az egész ország is toborzóirodává válik valami homályos rosszízű vízió szolgálatára.

Szerző
Veress Jenő

Magyarország az Európa-bajnokságon

Lettország idegenbeli, 35-23-as legyőzését követően tegnap – az utolsó forduló eredményétől függetlenül – kvalifikálta magát a januári, horvátországi férfi kézilabda Európa-bajnokságra a magyar válogatott. A selejtezősorozatot vasárnap Veszprémben, Hollandia ellen zárja az együttes.

Szerző

Kontra - Közpénz vagy piac

A világ vezető labdarúgó csapatainál a költségvetésnek valamivel több mint egyharmadát a jegyek, a bérletek, és a reklámok árbevétele jelenti. Ehhez jönnek a televíziós és egyéb jogdíjak, valamint a kereskedelmi termékek értékesítése. Ez a költségvetés piaci alapú, a klubok eltartják magukat.

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) fejlesztési tervében az szerepel, hogy 2020-ra a magyar élvonalbeli csapatoknak is el kell tartaniuk magukat. Figyelemre méltó elképzelés, de úgy tűnik, a „határidőt” nehéz lesz tartani. A 12 NB I-es klub többsége a működését közpénzből fedezi. Ennek köszönhetően stabil az anyagi helyzet, egyetlen csapatot sem fenyeget csőd. Nehezen működnének, ha a jegyek és a bérletek, vagy a kereskedelmi termékek értékesítéséből származó bevételből kellene gazdálkodniuk. Nálunk ugyanis az éves összbevétel öt százalékát teszi ki a jegyek és a bérletek értékesítése. A kereskedelmi termékek eladása itthon szinte mérhetetlen.

Reménykedhetünk, hogy egyszer majd a magyar futball is piaci alapú lesz, de egyelőre itt még feje tetején áll a világ. Vajon komolyan gondolja bárki is, hogy Mezőkövesden, Felcsúton, vagy Balmazújvárosban özönlenek a szurkolók, hogy jegyeket, netán bérleteket vegyenek? Ilyen kluboknak elsősorban a környezetük szurkolóit kellene kiszolgálni a második vagy a harmadik vonalban, és nevelni olyan fiatalokat, akik valóban az élvonalat erősítenék.

Tapasztalható előrelépés, az infrastruktúra fejlesztése terén, a bajnoki hajrá is izgalmas volt. Ha viszont a közpénz oda is áramlik, ahol nincs sok értelme a támogatásnak, akkor lehet, még egy egy évtizedet is várhatunk a piac alapú gazdálkodásra.