Jordán maradhat a direktor Szombathelyen

Publikálás dátuma
2017.06.15 23:38
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
Eldőlt, hogy újabb három és fél évig Jordán Tamás marad a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója, erről csütörtökön döntött a város közgyűlése.

Jordán Tamás újbóli igazgatói mandátuma nem volt egyszerű menet. Sőt az ügyet országos botrány kísérte. A korábbi pályázatot ugyanis viharos körülmények között érvénytelenítették. Még úgy is, hogy a saját társulattal rendelkező színház alapítja végül egyedül pályázott, mert vetélytársa Dér András filmrendező utolsó pillanatban visszalépett. Ennek ellenére a pályázatot elbíráló szakmai bizottság március 3-án érdemben nem tárgyalta Jordán terveit, és a többség nem is javasolta a kinevezésének meghosszabbítását.

A közgyűlés indulatokkal és sok vitával teli március 27-i ülésén úgy döntöttek, hogy nem hirdetnek győztest, még akkor sem, ha közben több mint ezren demonstráltak a jelenlegi direktor mellett, illetve a Nemzet Színészei és több társulat is Jordán mellett lobbizott. Az egyik képviselőnő még a próbákat is ellenőrizni akarta. Aztán egy évre, 2018. szeptemberéig, átmenetileg meghosszabbították Jordán mandátumát és az azt kövező két és fél évre újabb pályázatot írtak ki. Ezúttal Jordán Tamáson kívül nem is indult el más a megmérettetésen. Korábban ugyan egy-két televíziós műsorban Eperjes Károly jelezte, hogy bár ő tagja volt a korábbi szakmai bizottságnak, mégis érdekelné a dolog, de mégsem adta be az elképzeléseit.Mint ahogy más sem, noha épp Alföldi Róbert több helyen nyilatkozta, hogy szerinte a Magyar Teátrumi Társaság biztosan talál majd újabb jelöltet, de úgy látszik mégsem talált. Jordán pályázatát hét fős szakmai bizottság bírálta el, vagy már nem is keresett.

A Színházművészeti Bizottság részéről Vasvári Csaba, Lőrinczy György és Oberfrank Pál, az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében Laklóth Aladár, a Színházi Dolgozók Szakszervezete jelöltjeként Ráksi Katalin ügyvezető titkár, a város részéről pedig Koczka Tibor alpolgármester és Ipkovich György képviselő szavazott és mindannyian egyhangúlag támogatták Jordán Tamás újbóli kinevezését. Innen kezdve már tényleg óriási blamázs lett volna, ha a szombathelyi közgyűlés a javaslattal ellentétes döntést hoz. Tehát ennek értelmében Jordán Tamás 2021. január 31-ig vezetheti a szombathelyi Weöres Sándor Színházat.

A társulat nem változik
Jordán Tamás kérdésünkre elmondta, hogy nem lesz változás a társulatban. Örömét fejezte ki, hogy minden illetékes bizottság támogatta a kinevezését, így nem lehetett kétséges a közgyűlés döntése. Nyáron, augusztusban a Karneválszínház új bemutatójában A Vízkereszt, vagy amit akartok című Shakespeare-darabban Réthly Atila rendezésében a bolondot játssza.


Bemutatták a Jordán-sztorit

A Pécsi Országos Színházi Találkozón délután mutatták be kollégánk Balogh Gyula Jordán sztori/Egy színházi jelenség című interjúkötetét. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent kiadványban pályatársak, kollégák, barátok és családtagok meséltek Jordán Tamásról. A bemutatón jelen volt a főszereplő Jordán Tamás, és néhány további interjúalany, Molnár Piroska, Pogány Judit, Bozó Andrea, Trokán Péter Jordán Péter és Simon István.

2017.06.15 23:38

Szándékosan teszik nyomasztóvá a tranzitzónákat a déli határon

Publikálás dátuma
2018.08.22 09:00
Teljesen letakarták az ablakokat
Fotó: MIGSZOL/ KÉKESI MÁRK
Válogatott módon teszik lehetőleg minél nyomasztóbbá a tranzitzónákban tartózkodók életét a magyar hatóságok. A röszkei tranzitzónában ugyanis nem csak a konténerek erdőre néző ablakait hegesztették le fém lapokkal, de még a drótkerítésre is ilyenek kerültek, teljesen eltakarva a kilátást. 
Vagyis ha egy menekült, aki a legális utat választja és a jogszabályoknak megfelelően beadja a kérelmét a magyar hatóságokhoz, ügye elbírálásáig még csak a szabadság illúzióját jelentő erdőt sem nézheti a tranzitzónából.
- Nehéz másra gondolni, mint hogy a magyar hatóságokat az vezérelte: nehogy már egy afgán kisfiú például egy mókusban gyönyörködhessen, ha véletlenül észreveszi valamelyik fán
- mondta a Népszavának Kékesi Márk, a Migszol menekülteket segítő csoport szegedi szervezetének tagja.
A tranzitzónán belül valóban börtönszerű körülmények vannak: dupla kerítés, szögesdróttal, rácsok mindenütt, ráadásul az utóbbi időben a közvetlen családtagokat leszámítva a hatóságok elkezdték szétválasztani egymástól a rokonokat. A 150 fős röszkei tranzitzónát ugyanis több kisebb részlegre osztották, ezek között pedig nincs szabadon átjárás. Sőt, valójában Szerbia felé sem, bár a kormány ezt kommunikálja. Oda ugyanis csak úgy lehet visszamenni „szabadon”, ha az illető vállalja, több hónapot a határ túloldalán tölt, mire újra beadja a menekültkérelmét. Ez azért okoz gondot, mert a Balkáni útvonalon sok család szakad szét, így a magyar tranzitzónákba érkezett menekültek nem járhatnak át a másik oldalra, hogy rokonaikról érdeklődjenek. Kékesi Márk szerint a nyomasztó hangulat mellett a higiénés körülmények viszonylag jónak nevezhetők a mosdók, vécék tiszták, a bánásmódra sem nagyon szoktak panaszkodni. Bár régebben érezhetőbben humánusabb volt a hatóságok hozzáállása, a helyzet fokozatosan romlik. Ráadásul a jogerős ítéletre várók valóban nem kapnak ételt a tranzitzónában, mert a hatóság álláspontja szerint nem kötelesek őket ellátni. Mára már egyébként nagyon kevés menekült próbálkozik a magyar határ felé, a legtöbben Bosznia-Hercegovinába tartanak, ahol abban bíznak, hogy az embercsempészek segítségével az Adrián átjutva Olaszországba mehetnek. 
2018.08.22 09:00
Frissítve: 2018.08.22 09:00

Egy átlagfizetés harmadát megeszi az iskolakezdés

Publikálás dátuma
2018.08.22 08:46
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A szülők legalább 60 ezer forinttal számolnak. A tankönyvek az első 9 évfolyamban ingyenesek, de a szakmai egyesület szerint ennek megvannak az árnyoldalai is.
Bár a tanszerek nem drágultak különösképpen, több szülő is úgy számol, hogy legalább 60 ezer forint szükséges az első osztály megkezdéséhez – hangzott el az ATV híradójában. Az utánpótlás is legalább 15-20 ezerre forintra jön ki gyerekenként. A tankönyvekért 9. osztályig egyáltalán nem kell fizetni, harmadiktól viszont ez könyvtári könyveket jelent.
„A visszajelzések alapján a szülők többsége úgy látja, hogy a kölcsön tankönyvrendszer hátráltatja a gyerekeket a tanulásban. Nagyon sokszor előfordul, hogy a kölcsöntankönyv, amit a gyerek kap, az már rossz állapotú”
– mondta Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője.
Ezért vannak szülők, akik inkább úgy döntenek, mégis megveszik a könyveket, ez pedig plusz 15-20 ezer forintot jelent legalább egy évben. A mindenkire vonatkozó ingyenes tankönyveket tavaly vezette be a kormány. Az erre szánt költségvetés viszont a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete szerint pazarlás.
„Ez az 5-6 milliárd kidobott pénz akkor hasznosulna az oktatás számára, ha ezt az iskolák kapnák, mert ez azt jelenti, hogy átlagosan egy intézményre körülbelül 1 millió forint jutna. Ha ezt az iskolák valóban arra fordíthatnák, amik nekik szükséges”
– közölte Romankovics András, a TANOSZ alelnöke. A jelenlegi intézkedések az egyesület alelnöke szerint oda vezetnek, hogy csak egy nagyon szűk állami tankönyv választék áll majd rendelkezésre.
2018.08.22 08:46
Frissítve: 2018.08.22 08:46